(uj-héb.) a. m. átvett tan, hagyomány, a talmudban s a talmud utáni régibb irodalomban az irott törvény mellett elfogadott szájról-szájra szállt szóbeli tan, mely részben Mózesre, Jósnéra, Ezrára stb. vezettetik vissza. Manapság elsősorban a XIII. sz.-ban kifejlődött, de már sokkal korábbi időkbe visszanyuló misztikus zsidó vallásbölcsészetet értik alatta. Alapjában régi zsidó metafizikai elmélet (istenről, a mennyekről, világteremtésről stb.); idővel hozzájárultak a zend vallásból (angyalok, jó és rossz szellemek), a néphitből, az asztrologiából, valamint uj-platonizmusból átvett elemek, melyeket később bizonyos rendszerbe iparkodtak hozni. Az idevágó régibb, mindig névtelen vagy álnévvel élő irók tollából folyt könyvek (Jecira, Raziel, Bahir stb.) mellett, alapvető munkája, mondhatni bibliája a II. sz. első felében élő Simon ben Jokháinak tulajdonított, de csak 1300 körül keletkezett Zohár (l. o.). A zsidó tudomány hanyatlásával (a XV-XVI. sz.-ban) a Palesztinából, Török- s Olaszországból kiinduló K. egyre hatalmasabb befolyásra vergődött a zsidóság szellemi és vallásos életére, sőt keresztény, kivált skolasztikai és későbbi tudományos körökben is foglalkoztak tanulmányozásával (igy IV. Sixtus pápa és Reuchlin). Bizonyos körökben azon voltak, hogy a K. elméleteit gyakorlatilag érvényesítsék és amulettek, szent nevek, rejtélyes versek, imák stb. által csodákat műveljenek. A XVII. sz. óta hanyatló K.-nak még ma is, kivált Lengyelországban, vannak rajongó hivei. V. ö. Jellinek Adolf, Beiträge z. Gesch. d. K. (Lipcse 1851-52) és Auswahl kabbalistischer Mystik (u. o. 1852); Frank, Die K. (németül Jellinektől, u. o. 1844). A kabbalisztikai irókat l. Zsidó irodalom alatt. K.-nak nevezik továbbá azon irásbeli engedélyt, mellyel a zsidó rituális metszőt (sókhet-et) vmely rabbi képesítettnek nyilvánítja a barmoknak zsidó ritus szerinti levágására.
a Kabbala (l. o.) ismerői, átvitt értelemben varázslók.
l. Kabirok.
(ang. cable; franc. encablure), a méterrendszer behozatala előtt a tengerészek által használt hosszmérték kisebb távolságok meghatározására, melynek hossza az egyes nemzetségeknél 180-200 méter között váltakozott. Átlag 185 méter a. m. 1/10 tengeri mérföld (l. Fonál); továbbá a hajóhorgony láncát helyettesítő vastag kötél (l. Horgonykötél), melyet a hajón egy külön fülkében, a K.-fülkében raktároznak. - K. az elektrotechnikában, l. Villamos vezetékrendszerek és Telegráf.
(állat, Gadus morrhua L.), l. Tőkehal.
város Tuniszban, l. Gabesz.
a Bakony egyik nevezetesebb csúcsa Veszprém vármegyében Nagy-Vázsony mellett, 601 m. magas.
az arab Mázin törzshöz tartozó hires költő-család tagja, a Mohammed kortársa volt. Eleinte a proféta ellenségeihez tartozott és testvérét Budseirt az iszlámhoz való csatlakozásáért egy korholó költeménnyel illette; majd maga is az uj vallásra tért és a profétánál egy dicsőítő közleménnyel tisztelgett, melyért Mohammedtől a hiressé vált Burda- (l. o.) köpenyt kapta ajándékba. Divánja még nincsen kiadva; eddigelé ismeretes egyetlen kézirata Socin lipcsei tanár birtokában van. Mohammedet dicsőítő költeményét, melyet kezdő szavairól Bánat Szuádnak neveznek, Lette (Lejda 1748) és Freytag (1823), legutóbb Dsemáleddin ibn Hisám nagy kommentárja (XIV. sz.) kiséretében Guidi Ignác római professzor adta ki (Lipcse 1871), ki a költemény szövegéről külön értekezést is irt. (Annuario della Societá italiana per gli Studi orientali, II. kötet).
tulajdonkép K'baďl (a kabila arab szó többese), igy nevezik Algériában és Tuniszban a berbereket (l. o.), főkép a partvidéki hegységben lakó törzseiket. Számukat Algériában hivatalosan 760000-re teszik. Kabilországnak v. Kabiliának nevezik a parti hegységövnek azt a többnyire nagyon magas, sziklaszirtekkel borított részét, amely a Vad-Isszertől a Vad-Kebir torkolatáig terjed. Ez megint Nagy-Kabiliára (la Grande-Kabylie) és Kis-Kabiliára (la Petite-Kabylie) oszlik. Nagy-Kabilia bővizü, gazdag növényzetü, jó termésü tartomány, sürü népességgel. A K. a hamita néptörzshöz tartoznak; középtermetüek, soványak, de erős izomzatuak. Bőrük a sötétbarna és a piszkossárga közt váltakozik. Leginkább kerti gazdagsággal és gyümölcstenyésztéssel foglalkoznak. Iparuk a mezőgazdasághoz szükséges eszközök, kések, fegyverek, lőpor, haikszok és burnuszok, szőnyegek, bőrök, fonott gyékények, fa- és durva fazekas-áruk készítéséből áll. Jellemzi őket a kereskedelmi szellem és a pénzszerzés vágya. Mostanig a K. vidéke Algéria katonai területéhez tartozik. 1857. a szuavá (zouaoua) kabil törzsek hatalmas politikai testületté szerveződtek, amely főként a franciák ellen iparkodott küzdeni. Kabilia valamennyi törzsét a franciák csak 1857-ben győzték le. 1893 novemberben a K. a spanyolokat háborították Melilla körül való erődeik építésében, nov. 26. pedig agitátorokat küldöttek ki, hogy a szomszédos arabokat a spanyolok elleni harcra tüzeljék. V. ö. Hanoteau és Letourneur, La Kabylie et les coutumes kabyles (3 köt., Páris 1873); Farine, Kabyles et Kroumirs (u. o. 1881).
(franc. cabine) a. m. hajó-szoba, hajókamra. Tengeri fürdőkben a vizbe tolható fürdőtaligákat is igy nevezik.