Kachibu-gyánta

(növ.), l. Bursera.

Kachich

Simon, Mihály fia, a Salgai-család őse. 1295. fordul elő először, 1295. a királyné étekfogóinak volt kancellárja, később Csák Máténak - legalább látszólag - odaadó vitéze. 1311-ben a nyitrai püspök kihirdette Csák Máté kiközösítését. E tettéért Simon állott boszut rajta ura nevében. «Nem képes a toll leirni az ocsmány tetteket, megbecsülni a károkat, miket ez ember véghezvitt» - irja a székhelyéről kiüldözött püspök. Miután Nyitrát elfoglalta, az egyházat földig lerombolta, magát a püspököt is szemtől-szembe szidalmazta, sőt ura szeme láttára még tőrét is kirántotta a főpásztorra, talán meg is öli, ha Csák Máté nagy kegyesen vissza nem tartja vitézét. Nyitrát az ő kezén hagyta Csák, ott a püspök tisztjeit, gazdagabb jobbágyait zsarolta. 1317-ben János püspöke e tetteiért kiközösítette. Miklós nevü fiát, Anna és Ilona nevü leányait ismerjük; ezek Gömöry Batiz és Miklós testvérek feleségei.

Kachou

l. Katechu.

Káci

l. Erjesztő kád.

Kacic-Miosic

(ejtsd: kacsics miosics) Endre, horvát költő, szül. 1630. Briston Dalmáciában a Kacicok ősrégi nemzetségéből, mely már Kálmán királyunk idejében előkelő szerepet játszott. Megh. a zaostrogi kolostorban 1760. A ferencrendü szerzetbe belépett, teologiai tanulmányait Pesten végezte, azután Makarskában és Sebenicóban mint tanár működött. Később pápai legatus volt Dalmáciában, Bosznia- és Hercegovinában. K. mint költő még ma is nagyon népszerü, mert népies stilusban, világosan, érthető nyelven megénekelte nemzetének hősi történetét. Hirdette a magyar-szláv testvériséget és az egyetlen szláv költő volt, aki magyar hősök tetteit szláv nyelven megénekelte. Munkái össze vannak gyüjtve Razgovor ugodni naroda slovinskoga (A szláv nemzet kellemes beszélgetései) cim alatt, s számtalan kiadást értek (először Velencében 1756, utoljára Zágrábban 1890) és most is a horvát fiatalságnak kedvelt olvasmányát képezik. 1890. Zágrábban szobrot emeltek emlékének.

Kacika

(spanyol cacique, cazique), Mexikóban és Guatemalában mai napig igy nevezik a tiszta indus községek elüljáróit. A K. szót San Domingo indus lakosaitól vették át a hódító spanyolok s terjesztették el Amerika többi részében is.

Kackó

(Caticau), kisközség Szolnok-Doboka vármegye dési j.-ában, (1891) 1364 oláh és német lakossal; vasuti állomás, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár.

Kacor

görbe kés, rőzsevágásra és más, az erdőmivelésnél előforduló célra. - K. király, népmesei alak, a macska neve.

 

 

IX. KÖTET vége

 

 


Kezdőlap

˙ A PALLAS NAGY LEXIKONA

 

A PALLAS NAGY LEXIKONA

 

X. KÖTET

 

Kacs - Közellátás

 

 

 

 

Kacs

(Cutch), a bombayi presidencyhez tartozó brit-indiai hűbérállam 16,850 km2 területtel, (1891) 558,415 dsat, kol és radsput lak., Buds fővárossal. K. egy nagy és több kisebb szigetből áll, amelyeket a Nagy-Rann v. K.-ilaguna Szindhtől és a Kis-Rann Gudserattól választ el. A nagy sziget neve K., a kisebbeké Kavra, Kadra, Beila és Szantalpur; a másodikon a Pacsam Pirben (435 m.) éri el a K. a legnagyobb magasságát. A szigetek a száraz évszakban a szárazfölddel össze vannak kötve, mert a két Rann ilyenkor, amelyek 23,300 km2 területet borítanak el, egészen kiszárad, sóréteg takarja a csaknem vizszintes felületet; ellenben az esős évszakban 1 m.-nyi magas vizréteg borítja. K. szorgalmas lakói a termékeny helyeken a gabonaféléken kívül pamutot termesztenek és számos szarvasmarhát meg bivalyt tenyésztenek és Mandaviból, fő kikötő helyükből élénk kereskedést is űznek. A hűbér-fejedelem radsput; az évi jövedelem 1.785,000 rupia.

Kacs

(növ.), l. Kacskaó és Kocs. - K. továbbá az evező nyelén levő fogantyu.


Kezdőlap

˙