Káfesz

(tör.) a. m. rostély, rostélyos ablak. Főleg azok az elrostélyozott ablakok, amelyek a női lakosztályban, vagyis a háremben vannak. Régebben a szultáni tanácskozások alkalmával maga a padisah egy elrejtett helyről, ugyancsak K.-ből nézte a tanácskozásokat.

Kaffa

1. (Gomora) az abissziniai negus hűbértartománya Soától D-re. K. 1200-1500 m. magas fensík, amelyben a Hotta 3686 m. magasságot ér el és a melyen a Godseb, Hadi és Boito folyók forrásvidéke van. A kávécserje vadon nő rajta és egész sűrüségeket alkot. Lakói nagyobbára keresztények. Főhelye Bonga, a Godseb közelében. D'Abbadie volt az első európai, aki 1843. és 1846. benne megfordult. - 2. K., orosz város, l. Fjodoszija.

Kaffancs

l. Kádárinas.

Kaffein

koffein, tein, metilteobromin, trimetilxantin, alkaloidszerü vegyület, mely a guaranapasztában, a kávémagvakban, a tealevelekben, a paraguai teában, a kola- v. guru-diókban előfordul. Képlete: C8H10 N4O2H2O. Ez alkaloidát 1820. Runge fedezte fel, tőle függetlenül Pelletier és Carenton 1821. A teából előállított K.-t régebben a kávéból készülttől különbözőnek vélték és teinnek nevezték; elsőnek Mulder bizonyította 1837. e kétféle eredetü testek azonosságát. Előállítása rendesen teahulladékból történik, természetesen teából vagy pörkölt kávéból is készülhet. a K. csersavhoz kötve fordul elő a tea- és kávéban. A teahulladékot forró vizzel kivonják, azután a leszűrt oldathoz ólomecetet elegyítenek, mikor is a csersavas ólom leválik, mig a K. az oldatban marad; a leszűrt oldatból az ólom feleslegét kénhidrogénnel leválasztják és az igy előállított K.-oldattal erősen besűrítik, amikor is a még tiszátalan K. a folyadék kihülésekor kikristályosodik. Forró vizből v. borszeszből való átkristályosítással megtisztítható. Mesterségesen a teobrominezüstből metiljodiddal való hevítés újtán készülhet; a képződési módja bizonyítja, hogy a K. metilteobromin. Mivel pedig a teobromin dimetilxantin, a K.-t trimetilxantinnak is tekinthetjük. Tisztán előállítva szintelen, tűalaku, selyemfényü kristáykákból áll. Olvadáspont 231 C°, forrpont 384 C°. Óvatos hevítéssel felszállasztható. Kémhatása semleges. Vizben meglehetősen oldódik; oldata keserü. Töménykénsav- és salétromsavban szintelelenül oldódik. Klórvizben oldva és az oldatát vizfürdőn beszárítva, sárgásvörös amalinsav tartalmu maradékot hagy, mely ammoniától biborvörös szinüvé válik. A K. gyenge bázis, mely az alkaloidák általános kémlőszereinek legtöbbjével csapadékot ad. A K. csak erős savakkal képez sókat, melyek azonban már a vizben való feloldáskor nagyrészt elbomlanak. Fontos gyógyszer, a magyar gyógyszerkönyvben is hivatalos, ugyszintén a citromsavas K. (Coffeinum citricum), mely gyógyszer azonban inkább a citromsav és K. elegyének, mint azok vegyületének tekintendő. Ilyféle inkább elegy- mint vegyületszámba menő, a magyar gyógyszerkönyv szerint hivatalos gyógyszerek a Coffeinum natrio-benzoicum és a Coffeinum natrio-salicylicum. L. még Kávéfa.

Kaffeól

kaffein (növ.), l. Kávéfa.

Kaffer

helyesebben káfer, az arab káfirból (l. o.) szorosabb értelemben a hottentottáktól (l. o.) ÉK-re lakó, D.-afrikai nagy néptörzs, tágabb értelemben az a népcsoport, amely a hottentották és busmanok kivételével valamennyi, Afrika Ny-i és K-i részében és belsejében a Fokföldtől az É. sz. 5'-ig lakó népet felöleli, amelyek közt a K. nép a legjelentékenyebb. A K. nép feloszlik az ámázvászi, ámátonga, amakosza, amaponda, ámázulu mátebelé ágakra. A Kalahanik K-i szélén lakó K.-eket becsuánoknak hivják. A K.-ek a bántuk főkontingensét teszik. A K.-ek koponyája hosszukás, mindkét oldalon lelapított, homlokuk magas és domboru, orruk kiálló, álluk hegyes, ajkaik kissé duzzadtak, hajuk gyapjas, szakálluk gyönge, bőrük szine a sárgásbarna és fekete közt váltakozik. A kafferek szorosabb értelemben nomádok, marhatenyésztésből és földmívelésből (kaffer-gabona, tengeri, dohány) élnek; az előbbit a férfiak, az utóbbit a nők űzik. Rabszolgáik nincsenek. Háboru idején szigoru fegyelmet gyakorolnak és bátrak, de kegyetlenek; békében erélyesek, mérsékeltek és becsületesek. Fegyverül buzogányt és hajító dárdát használnak, íjjat és nyilat nem. A gyermekek egész meztelenül járnak; a férfiak rövid, a nők hosszu, állatbőrből készült kötényt viselnek. A körülmetélés szokása nagyon elterjedt mind a két nemnél. Lakóhelyük kunyhókból áll, melyeket félgömb alakban, fonadékból készítenek; több ilyen kunyhó kört alkot, amelyet kerítés vesz körül (kral). A K.-eknél soknejüség divatozik; a nőket veszik és a kérőnél csak azt nézik, hogy mennél több tehene legyen. A család berendezése patriárkális. A fővezér (inkoszé) a maga államában korlátlanul uralkodik, de meg kell tartania a fennálló jogokat és szokásokat s életmódja is épp olyan, mint a többié. A gyermekek és testvérek nélküli törzstagok hagyatékát ő örökli. Az egy törzsbeliek törhetetlen hűséggel tartanak össze. Vallásuk a holtak tiszteletéből, rossz szellemek idézéséből és varázslatból áll. Papjaik kizárólag csodaorvosok, szellemidézők és esőcsinálók. A kereszténység a K.-ek köreiben sok helyütt meghonosult (1830); egyes mohammedánok a Cap Delgadonál laknak. L. Kaffraria.

Kafferfa

(növ., Encephalartus Lehm., Arthrozamia Rehb.), a pálmatobzosak génusza, 13 fajjal Afrika tropikus és D-i tájain. Levele egyszer szárnyalt. Termőlevele pajzsdad, nyeles. Az E. caffer Miq. embermagasságu fa Afrika D-i részén. Beléből meg a rokon fajokéból, midőn megerjed, a hottentotok kenyérkovászt csinálnak s a kafferkenyeret sütik, de szágó is lesz belőle. Pörkölt magvát eszik. L. még Korállfa.

Kaffer nyelvek

a bántu nyelvcsaládnak egyik ága (l. o.), másik két ágát a zambezi és zanzibári nyelvek teszik. Czimmermann István (l. o.) hittérítő hazánkfia, ki Zumbóban 1894. jan 31. halt meg, kaffer nyelven vallásos könyveket irt. E könyveket (3 db) Tóth Miksa kalocsai tanár 1895 jun. 9. a. m. tud. akadémiának beküldte. V. ö. Appleyard, The Kafir Language (King Williamstown 1850); Lewis, A grammar of the Zulu language (Natal 1859); Döhne, A Zulu Kafir dictionary (Capetown 1857).

Kaffraria

tágabb értelemben véve D.-Afrikának K-i partvidékét foglalja magában az Alsó-Zambezi vidékétől a Fokföldig (2000 km.) és a Mozambiki-csatornától a belső Afrikát szegélyező hegyekig. Az angolok terjeszkedése azonban ezen földnek egy nagy részét a Fok-gyarmatba bekebelezte. Jelenleg Brit-K.-t és tulajdonképeni K.-t különböztetnek meg. Brit-K. a Keiszkamma és Kei közti területet foglalja magában. 1847 óta a Fok-gyarmathoz tartozik és 1866 óta King Williamstown és East London kerületekre (l. o.) van beosztva. A tulajdonképeni K. (Kaffirland Proper Brit-K. és Natal közt terül el. 1876. Transkei (l. o.) néven szintén a Fok-gyarmathoz csatolták. A tágabb értelemben vett K.-ból tehát csak Zuluföld (l. o.) maradt meg, amely azonban szintén brit protektorátus alatt áll. K. fölfedezője Vasco de Gama volt, aki azon helyen kötött ki először, amelyet Terra de Natalnak keresztelt el. K. lakói, a kafferek, a Fok-gyarmattal mindig ellenségeskedésben éltek. Még midőn a hollandok voltak annak urai, támadásaikat meg-megújították. Ennek az volt a következménye, hogy az európaiak K. rovására uralmukat mindig továbbterjesztették E-felé. 1835. elfoglalták a Great Fish river (Nagy Hal-folyó) és a Keiszkamma közt fekvő részt, 1847. pedig annektálták Natalt (l. o.).

Kafiótok

afrikai nép, l. Kabinda.


Kezdőlap

˙