(arab) a. m. tagadó, a vallást tagadó, hitetlen. A mu'min (igazhitü) vagy muszlimmal ellentétben igy nevezik a mohammedánok a más vallásut, meg a vallást megszegő mohammedánt is. A gyaur (l. o.) a K. szó eltorzításából eredt.
a. m. kafferek, l. Kaffer.
a Hindu-kus magas völgyeit magában foglaló vidék, Afghanisztán É-i részében. A szűkebb értelemben vett K., Szia-pos, határai É-on a Hindu-kus, D-en a Kunar-lánc, Ny-on az Alisang és Alingar, K-en a Kunar és Kalasgum folyók; területe mintegy 13,000 km2, mig a tágabb értelemben vett K. területe 52,000 km2. A magasan fekvő vidék, ahol 5000 m.-nél magasabb hegycsúcsok is vannak, télen igen zord, de nyáron a meleg gyorsan megérleli a gabonát, gyümölcsöket és a szőllőt. A hegyek lejtőit nagy erdőségek és pompás legelők takarják; ezeken legelnek a lakosoknak, a kafiroknak kecske- és juhnyájai, melyek vagyonukat alkotják. K. még mindig egyike Ázsia legismeretlenebb országainak. V. ö. Mc. Nair, A visit to K. (Proc. of the Roy. Geogr. Soc. 1884 jan. füzet).
hosszu hálóköntösszerü keleti ruhadarab, mely főleg a mohammedán népnél van divatban. Régebben díszöltönyt jelentett, melyet különös kitüntetésképen a szultán szokott volt kedvelt alattvalóinak ajándékozgatni. Persiában és Közép-Ázsiában még mai nap is megvan ez a szokás. Mai napság egyszerü ruhadarab, felső ruha. Innen kaftandsi v. K.-agaszi a főruhatáros, főleg mint udvari hivatal. E helyett újabban az esbábdsi basi (főruhatáros) kifejezése van használatban.ú
Gyula, német prot. teologus, szül. Apenrade mellett Leifban (Schleswig-Holstein) 1848 szept. 30. Tanulmányait 1866-71. az erlangeni, berlini és kieli egyetemeken végezte, 1873. Lipcsében a hittudományi szakból tanári képesítést nyert, ugyanezen év őszén Baselbe hivatott rendkivüli tanárrá, ahol 1881. rendes tanárrá választatott meg. Művei közül megemlítendők: Dei Predigt des Evangeliums im modernen Geistesleben (1879); Das Wesen der christlichen Religion (1881).
(gör.), a gör. egyház liturgiájában a pszalterion (zsoltárok könyve) egy része. A pszalterion ugyanis 20 majdnem egyenlő részre osztatik, amelyek K.-nak neveztetnek. E 20 rész a hét napjaira ugy van beosztva, hogy egy hét alatt az összes 150 zsoltár felolvastatik. Olvasása alatt meg van engedve a hiveknek az ülés.
(cafusos) névvel a szines emberfajtáknak (Amerikában az indusok és négerek között való) korcsait v. keverékeit jelölik. Ez a név ugyanazt teszi amit a zambo, amely nevet Amerikában a spanyolok lakta vidékeken használnak. A délamerikai K. általános erős, széles mellüek és karuak, amihez képest lábaik gyengén fejlődtek; arcvonásaik inkább az afrikai négerekre mint az amerikai indiánokra emlékeztetnek. Széles, lapított orruak, széles szájuak, duzzadt ajkuak, álluk azonban nem előre nyuló; nagy és fénylő szemüek. Legsajátságosabb a hajzatuk, mely mind a négerek gyapjas hajától, mind pedig az indiánok merevszálu hajától eltér; ugyanis a fejüket egy púposan kiálló és göndör hajszálakból álló összekuszált pamat fedi, melynek sürüjébe emberi kéz vagy a fésü alig hatolhat be. A K., kik már maguk is korcsok, a legkülönbözőképen keverednek, amely keveredéseket azonban a benszülött braziliaiak mind meg tudják különböztetni. A San Paoloban élő K. a négereknek és egy ma már ugyszólván kipusztult indus törzs (tamajok) korcs-ivadékai.
(voltakép Káhál, héb. a. m. gyülekezet, község), Oroszországban olyan nagyobb zsidó községek, melyeknek bizonyos önkormányzati jogot adott a kormány. Egyebek közt a K. veti ki egyes tagjaira az állami, hitközségi és szegény- és betegsegélyezi adót. A neki tévesen tulajdonított zsidó-nemzeti célzatokról v. ö. Schwabacher, Drei Gespenster (Stuttgart 1883).
folyó Afrikában, l. Alexandra-Nilus.
folyó, l. Kogilnik.