(lat. Caeneus). A görög hitrege szerint eredetileg szűzleány volt, de Poseidon saját kérelmére férfiuvá tette és felruházta a sérthetetlenségnek tulajdonával. Részt vett a kalidoni vadászatban és az argonauták hires útjában. A lapitok és kentaurok harcában, mely Pirothoos lakodalmán tört ki és a képzőművészetnek oly kedvelt motivumát képezte, ő is részt vett és addig küzdött, mig a kentaurok (számolván sérthetetlen voltával) nagy fatörzsekkel és sziklatömbökkel a földbe nyomták és a hantok alá szorítva elsülyesztették.
(ásv.), szulfát és pedig viztartalmu magnéziumszulfát klórkáliumtartalommal (KCL+MgSO4+3H2O). Nagy mennyiségben, vastag rétegekben terem a stassfurti kálisótelepek között és pedig a karnallit regió fölött rendesen mint külön regió (K.-regió). Stassfurt, illetőleg a vele szomszédos Leopoldshallban bányásszák és kitünő ásványi trágya. Rendesen finoman szemcsés sárgás-zöld halmazokban terem, de ritkán egyhajlásu rendszerbeli kristályokban is. Galiciában Kalusz sóbányáiban is található. L. még Káliumszulfát.
l. Kain.
kainkasav, l. Hószem.
l. Harmadkor.
az ugyanily nevü kerület székhelye Tomszk orosz-szibériai kerületben, az Om partján, (1891) 9087 lak., jelentékeny prémkereskedéssel. Csupa apró faházakból áll; kivélt csak a kormányépületek tesznek.
József, magyar születésü német szinész, szül. Mosonban 1858 jan. 2.1873. lépett fel először a szinpadon, Bécsben, és azóta több nagyobb városban, 1877-80. a meiningeni herceg társulatánál, 1880-83. pedig Münchenben működött, ahol II. Lajos király nagyon megkedvelte és meg is jutalmazta. 1883. Berlinbe ment, azután Észak-Amerikában tett körútat. 1893 óta ujra Berlinben van szerződtetve. Kiválóbb szerepei: Don Carlos, Romeo s Moor Ferenc. Neje, Hutzler Sára, az éppen oly szép mint művelt amerikai irónő, rövid házasság után (1893 jun. 24.) meghalt. K. mostoha leány, Sorma asszony, szintén jeles szinésznő.
város Pe-csi-li khinai tartományban, 120 km.-nyire Tien-cintől, a Tao-ho balpartja közelében; ismeretes környékének óriási széntelepeiről, amelyeket a Pei-tang partja mellett fekvő Lu-taival lóvonatu vasút köt össze. 1895. januárban Nodsu japáni tábornok foglalta el a várost.
lázellenes gyógyszer. Tulajdonképen két vegyület neve, a sósavas oxikinolinmetilhidrür és a sósavas oxikinolinetilhidrüré; előbbit metil-K., utóbbit etil-K.-nak is nevezik. A K. elnevezés alatt rendesen az etil-K.-t értik. Ez volt az első lázellenes szer, mely mesterséges úton készült. Jelenleg gyógyszerül kellemetlen melléktünetei folytán alig használják.
(El Kaiber), Egyiptom fővárosa és a kormány székhelye, a Nilus jobbpartja közelében (1800 m.-nyire), nem messze azon helytől, ahol a Nilus a rosettei és damiettei ágra oszlik, az É. sz. 30° 2' 17" és a K. h. 31° 26' alatt, a Dsebel Mokattam Ny-i lejtőjén. K-en és D-en sivatag és romokban gazdag terület, Ny-on pálma- és szikomorusz-szigetek, É-on termékeny földek környékezik. Lakóinak száma az 1882-iki népszámlálás szerint 368,108, jelenleg 400,000-re becsülik, akik fellah-k, koptok, törökök, arabok és idegenek; ezek száma 21,600, köztük 7000 olasz, 3-4000 görög és francia, 1600 osztrák és magyar, ugyanannyi angol stb. A város hosszukás négyszög alaku; ÉD-i irányban hossza 5, KNy-i irányban pedig 2,5 km. A Khalig nevü csatorna egész hosszában átszeli, amelyen számos, nagyobbára kőhid vezet át. Négy nagy tér van benne: ÉNy-on az Eszbekieh (82,000 m2), szép ültetvényekkel, a civilizált világ találkozó helye; Birket-el-Fil az arab városrész közepén, Rumeileh és Karameidan a város DK-i részében, a citadella lábánál. Hosszában és keresztben K.-t több széles, makadámos, fasorokkal szegélyezett és fényesen megvilágított utca (szekkeh) szeli át; ezek közt a Muszki és ennek folytatása a Rue Neuve (összesen 1,5 km.), továbbá a 2 km. hosszu Mehemed-Ali-körut a forgalom főútja, amelyet 1889. törtek át, a legjelentékenyebbek. A főutcákból jobbra-balra sikátorok (derb) vezetnek, a melyek közül soknak be- és kijárata kapuval zárható el. Több ilyen sikátor városnegyedet (haret) alkot, amelyeket a bennök lakókról neveznek el; ilyen negyedek: a koptoké (Haret-en-Nazsszrah), a zsidóké (Haret-el-Yahud) stb. Legszebb városrész az európaiaké (Iszmailijeh). Ámbar 1866 óta K. nagy átalakuláson ment át és mindinkább hasonlóvá lesz az európai nagy városokhoz, még számos az olyan szűk utcája, amelyben a házak keleti jellegöket teljesen megtartották. (Egy erkélyes régi ház képét l. Erkély VI. köt. 361. old.) A földszintjök kőből, az emeletek (2-3) téglából épültek; fedelük lapos; ablakrácsaik (rosán v. gyakrabban mesrebieh) oly közel vannak egymáshoz, hogy egyiknek lakója a másikát elérheti. A legszebb épületek a kormány-, alkirályi és követségi palotákon, a nagy hoteleken, operaházon kivül a mecsetek, amelyeknek száma összesen 523; név szerint a 877. Ahmed ibn Tuluntól a mekkainak mintájára épült, csúcsívekkel ellátott mecset; a Hakim-mecset (1093. fejezték be); a Hasszn szultán mecsetje, az arab építészet valódi remeke, 86 méter magas minarettel; a csinos Szejide-Zenab-mecset; a több mint 400 oszloppal díszített Azhar-mecset; a citadella mecsetje; az ugynevezett alabastrom-mecset Mehemed Ali síremlékével, a Szaladin idejéből való mély Jusszuf- (József-) kúttal. Mindezen mecsetek mellett meglehetősen jelentékeny könyvtárak is vannak. A régi körfalak részben ledöntettek, részben magában a városban vannak; de kapui közül még több áll; ezek közt az érdekesebbek: a Bab en-Naszr, amelyen át a Mekka-zarándokok vonulnak ki a városból, a Bab-Zuveilek stb. K. környékének érdekes épületei még a meglehetősen düledezett Al-Asref és Kait-bej nekropolisok. A mecsetek mellett levő könyvtárakon kivül nagy könyvtár a khediveé, amely 1870. alapíttatott és jelenleg több mint 40,000 kötetből és különösen értékes arab kéziratokból, főképen pedig drága korán-példányokból áll. egyéb tudományos intézetek az Institut égyptien és a Földrajzi társaság. Az élénk forgalom középpontjai a nagyszámu bazárok. Ilyenek: a Szuk el-Attarin, a fűszerkereskedők piaca, a Szukkarijeh cukor, sütemények és gyümölcsök eladására, az arany- és ezüstművesek meg szőnyegkereskedők bazárja egy szép, régi arab ház udvarán stb. A nagykereskedés helye a Gamelijeh-utca. Újabban K.-t enyhe éghajlatánál fogva (évi középhőmérsék 21,3°, a januáriusé 12,1°, a juliusé 29°) klimatikus gyógyítóhelyül is használják. A város közelében van Bulak (l. o), Heluan-fürdő (l. o.) és a gizehi piramisok, végül Ó-K. v. Fosztat az Amru-mecsettel és egy kopt Mária-templommal. Midőn 640. Amru Egyiptomot elfoglalta, egy Babilon nevü helység mellett felütötte sátrát, felépíttette a róla elnevezett mecsetet és így megalapítota Fosztatot (Meszr el Atikeh), vagyis Ó-K.-t. 969. a mostani K.-nak Gouher, a fatimidák vezére vetette meg alapját, és 973-ban ide tették át székhelyüket a fatimidák. A legrégibb rész, az El-Kaszrein, volt Szaladinnak is székhelye, aki 1176. a régi téglafalak helyett kőfalakat építtetett és aki először engedte meg a keresztényeknek a K.-ban való letelepedést. El-Guri építtette 1500. a kő vizvezetéket. 1798 jul.22. Napoleon hadai szállották meg K.-t, de Napoleon eltávozta után nemsokára ismét el kellett azt hagyniok. V. ö. Pharaon, Le Caire et la Haute-Égypte (1872); Lane-Poole, Caire, Sketches of its hist.