kisközség Kolozs vmegye kolozsvári j.-ban, (1891) 1062 oláh és magyar lakossal.
(cayapo v. coyapo-k v. cuchipo-k), braziliai indus nép. Hazájuk a Felső-Aragái és mellékfolyóinak vidéke, de a Páránáhibá sikságain is előfordulnak. A fölfedezések kora óta mind befelé nyomulnak, sőt vannak olyan törzseik is, amelyek birtokukba kerítették az e vidékeken szerte száguldozó elvadult méneseket és ily módon lovas néppé váltak.
kajaputolaj (növ.), l. Melaleuca.
1. nagyközség Győr vmegye sokoróaljai j.-ban,(1891) 1640 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. (Balatonfő-K.), 1. Balatonfő-Kajár.
nagyközség Fejér vármegye váli j.-ban, (1891) 1351 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Bronzleleteiről v. ö. Arch. Értesítő VI. 1872. 142.
nagyközség Tolna vmegye dunaföldvári j.-ban, (1891) 1680 magyar lakossal, postahivatallal.
(állat), l. Papagáj.
Péter, Rákóczi Ferenc és Bercsényi hű embere, kuruc ezredes és emigráns, szül. Gömör vmegyében 1667., megh. mint emigráns, alkalmasint Rodostóban. Előbb Bercsényi Miklósnét (özvegy gr. Draskovich Miklósné) szolgálta (Vas vmegyében) és a grófnő révén nyerte el azután Bercsényi bizalmát is. Amint 1703. a szabadságharc fellángolt, Bercsényi egy gyalogezred élére állította és erre K. mint kuruc ezredes több fényes hadi tettet vitt véghez. Egy alkalommal ugyan a németek elfogták, de 1706. kiszabadult és újra kardhoz fogott. Mint Bercsényi udvarmestere a számkivetésbe is követte urát és 1712 óta Brzezan galiciai kastélyban lakott. Később Rodostóba költözött, mig neje, az "óbesterné" Jaroszlávban maradt, ahol az összes magyar emigránsok között mint utolsó 1757. halt meg. V. ö. Thaly Kálmán értekezését a Századokban, 1888. 608. l.
(Kajdanovo), kisközség Bereg vármegye munkácsi j.-ban, (1891) 1251 rutén és magyar lakossal, nagy mezőgazdasági szeszgyárral.
fővárosa Buru-szigetnek (l. o.).