népies mulatság, amely abban áll, hogy a lakodalom vagy menyegző második vagy harmadik napján az ifjuság zeneszóval sorra járja a lakodalmi vendégek házát s póznára kötve kakast hurcol magával. A hely szinén bekötik az első vőfély szemét s kardot adnak kezébe, hogy a kakas nyakát vágja le, de a vig pajtások a kakast mindig az ellenkező irányban tartják s a hiába hadarászó vőfélyt kinevetik.
l. Kakas.
(növ.), l. Hérics.
Párkány régi neve (l. o.).
több magyar politikai és társadalmi röpirat szerzőinek álneve. Először Kecskeméthy Aurél jeles publicistánk használta ez álnevet, mely alatt a következő műveket adta ki: Országgyülési árny- és fényképek (Pest 1861); Újabb árny- és fényképek (u. o. 1866); K. politikai, társadalmi tragico-humorisztikus históriája (u. o. 1869); A mi nagy férfiaink (legújabb fény- és árnyképek, u. o. 1874). E röpiratok előkelő stiljökkel, szikrázó szellemességökkel oly népszerüségre tettek szert, hogy későbbi röpiratszerzők is fölvették a K. álnevet. Igy ifj. Ábrányi Kornél (l. o.), aki II. K. név alatt irta: Tisza Kálmán (politikai élet- és jellemrajz, Pest 1878); Gróf Andrássy Gyula (politikai élet- és jellemrajz, u. o. 1878); A leláncolt Prometheuszok (u. o. 1880). Követte ezt III. K. név alatt Mikszáth Kálmán, következő művekkel: Még újabb fény- és árnyképek (Pest 1878); Szeged pusztulása (Szeged 1879).
l. Albino.
(ásv.) a. m. kasolong (l. o.).
(növ.), különféle sárgavirágu fészkes növény neve. Diószegiék a Chondrillát nevezték igy, melynek népies neve pápalátófű.
(növ.), l. Diospyros.
(Cocanada), kikötőváros Madras brit-indiai kormányzóságban, a Godaveri deltájának É-i végében, 60 km.-nyire Radsamandritól, amellyel hajózható csatorna köti össze, (1891) 40,553 lak., biztos kikötővel, amiért is gazdag környékének termékeiből (pamut, olajmagvak, rizs) mindig növekvő a kivitele.