Kakukpogácsa

(növ.), a. m. bakszakáll; (l. o.).

Kakukszappan

(növ.), l. Égő szerelem.

Kakukszegfű

kakukmécsvirág vagy szúnyogvirág (növ.), a Lychnis flos cuculi L., másodrangu réti fű a szegfűfélék családjában. A kakuk megérkezése körül virít. A kerti virágrokonait, l. Lychnis.

Kakuktorma

kakauknyál, kakuktajték, tormafű, kakukpöktefű (növ., Cardamine L.), keresztes virágufű, mintegy 60 (hazánkban 16) fajjal valamennyi földövön. Levele egyszerü vagy szárnyaltan összetett, átellenes v. háromtagu örves, virágzata fürt, fehér v. halavány rózsaszin, termése lapítpott, szálas. A C. amara L. hegyi patak mellékén terem, porfejtője kék v. lila, végre fekete; füve keserü, süly ellen orvosságnak használták; tavasszal, fiatalon egészséges saláta. A C. pratensis L. nedves réten nő. Rajta él a tajtékkabóca (Aphrophoraspumaria); tajtékja a füvön gyakran látható, régente herba et flores nasturtii pratensis név szintén officinális volt. Valamennyi faja jó takarmány. L. Böjtfű.

Kakukvirág

(növ.), több tavaszi növénynek a neve, még pedig a) a kakukszegfűé, b) az orchisé. Piros K. a Balatonnál a Daphne Cneorum (l. Farkashárs), itt-ott a nyári hérics; fehér K. a gyöngyvirág (l. o.).

Kakul

(növ.), l. Akác.

Kakunda

l. Koipu.

Kál

(Kaál), nagyközség Heves vármegye egri j.-ban, (1891) 3448 magyar lakossal; a magyar kir. államvasutak budapesti-kassai vonalának állomása, melyből itt a mátravölgyi és kisújszállási vonal ágazik ki.

Kál

Bulcsu apja, Zsolt vezér idejében az ország 3. fejedelme, karchásza (l. o.) és alkalmasint a trónra lépő Zsolt mellé rendelt egyik kormányzó volt. Egy K. nevü lovag Gizella királynéval, Szt. István feleségével vándorolt be s a sopronvármegyei Káldon telepedett le.

Kal'a

(arab) a. m. vár.


Kezdőlap

˙