(ásv.), l. Galmáj.
görög művész (Kr. e. 470 körül) Athénben, aki különösen a véső és ércöntő művészetben tünt ki sokoldaluságával. Művei hol egészen aprók (kicsi ezüstedények), hol óriási kolosszusok. Sokféle tárgyat dolgozott fel (istenalakok, hősök és hősnők, lovasok és négyesfogatok, valamennyin világhirü anatomiájával a lovaknak). Emberi alakjain feltünt az archaisztikus hagyományhoz való ragaszkodás, mely azonban a nők alakjain lágysággal és kellemmel egyesült.
öböl a Fekete-tengerben, Krim félsziget Ny-i partján.
(a lat. calamus-ból), eredetileg a gabona szűk termése; általában nagy (különösen közérdekü) szerencsétlenség.
(Enhydris marina Erxl), a ragadozó emlősök között a menyétfélék családjába tartozó emlős állat, mintegy 1,2 m hosszu, 30 cm. hosszu tömöttszőrü farkkal, rövid, kevéssé lapított koponyával, tompa, csupasz hegyü orral, igen rövid, vastag nyakkal, hengeres testtel. Rövid első lábain gyenge karmu, úszóhártyás, megrövidült ujjai vannak. Hátulsó lábai hátrafelé állanak és köztük, valamint ujjaik között is úszóhártya terül el. Bundája hosszu, feketésbarna, fehércsúcsu szőrökből és igen finom pehelyszőrökből áll. Külső megjelenésével átmeneti alak a vidra és fóka között; hazája a Csendes-oceán északamerikai és ázsiai partjai, de meglehetős ritka. Igen gyorsan szalad, kitünően úszik, de a szárazon könnyen vadászható. Rákokkal, kagylókkal, halakkal és moszatokkal táplálkozik; rendesen a partok közelében tartózkodik, de beljebb is behatol a szárazra, sőt a jéghegyekre is felmegy, amelyeken nagyobb tengeri utakat is tesz. A nőstény a szárazon kölykezik, rendesen csak egy kölyke van s ezt minden ellen védelmezi s csak a legvégső szükségben hagyja el. Bundájáért nagyon vadásszák és évenkint mintegy 1500 darab kerül zsákmányul, melynek értéke mintegy 800,000 korona. Húsát megeszik.
1. Kis-K. (Kelán), kisközség Hunyad vármegye hunyadi j.-ban, (1891) 161 oláh lakossal; vasúti megálló. K.-t római kőfürdője hiresíti el. A fővárosból (Sarmizegethusa) felfelé a Maroshoz vezetett út első állomása Ad Aquas, Aquae, Ptolemaeus Udata-ja is ide esett. A rómaitelepet a mai falu helyén attól délre és északra a Sztrigytől jó fél órára fekvő, a mai országúttól és vasúttól alig pár percre éppen a falu irányában futó diluviális terrasszon megtalálhatjuk. Egy római ház pincéja ma is látható. Legnagyobb nevezetessége K.-nak a római «kőfürdő». 4 m. magas, 94 m. kerületü mésztuffa-magaslat közepébe kalánalakulag bevésett medence áll előttünk. A 14,2 m. hosszu, 71 m. széles, 3,7 m. mély medencéből délfelé keskeny sikátor vezet ki. Ennek két falában bevéset jelzi a helyet, hol lebocsátott deszkafallal eltorlaszolták a forrást. A kőmedencéből felbuzgó langyos viz (22°C.) azonban most szabadon foly ki és legfeljebb a kenderáztatók veszik hasznát s a nép veszi igénybe a díj mellett használható elzárt újabb fürdők helyett. Összesen 3 feliratos kőről mutathatjuk ki a K.-i származást. Ezek közül kettő Jupiternek, egy Herkulesnek szentelt oltár. A Jupiter-oltárok legnagyobbikán C. Julius Marianus decurio coloniae (Sarmizegethusae) prefectus pagi aquensis áldoz s ezen áldozati követ Torma Károly 1863. még a határon látta, de azóta a gör. kel. templom oltárául alkalmazták. A más két oltár a dévai muzeumot gazdagítja, a kőfaragó cégtábláival együtt. Téglahelyek is fordulnak itt elő. Igy:
LEG XIII GEM
P. MP. NIT. RTI
V. ö. Téglás Gábor, Archaeel. Értesítő, 1893. évf. junius 15. III. füzet, Kis-K. (Aquae) római fürdője és kőbányászata Hunyadmegyében; Kőváry L., Erdély régiségei.
2. Puszta-K. (Kriseny), kisközség u. o., (1891) 819 magyar, német és oláh lak., vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Puszta-K.-on van a brassói bánya- és kohó-részvénytársaság nagy vasgyára, mely két nagy olvasztóból, egy vasöntőből, két kis pótolvasztóból és gépműhelyből áll. A nyersvas előállítására szükségelt, évenként mintegy 300,000 q vasérc a társaság alsó-teleki bányáiból kerül ki, a vasöntő üzeméhez szükséges nyers vasat a gyár saját nagy olvasztójából szerzi be. A nagy olvasztó évenkint mintegy 100,000 q szürke és fehér nyersvasat állít elő 400-450,000 frt értékben; a vasöntő 9000 q különféle kályha- és takaréktűzhelyet s 8800 q különféle géprészt és kereskedelmi öntvényt állít elő, 210,000 frt értékben; utóbbi cikkek piacai főleg Románia, Szerbia és Bulgária.
nemzetségét a Névtelen Jegyző Ond vezértől származtatja. 1135. a nemzetség egyik tagja, Szeri Nána, pécsi püspök volt; 1244. Pósa comesnek is volt egy Nána nevü fia, ki 1244-66. közt sok vagyont szerzett, pedig feleségétől, Mojs egykori nádor leányától, gyermekei nem születtek. Javait 1257 okt. 18. feleségének s nővére fiainak hagyta, 1266 május 25. pedig, feleségével egyetértve, 55 birtokot ajándékozott a Nyulak-szigetén levő kolostornak, s igy összes javait ennek adta. Nemzetségét sírba vitte. A nemzetség legnevezetesebb tagja volt Kalán (tudós nevén Calanus Juventius Coelius) pécsi püspök. L. Calanus.
eszköz, l. Kanál.
viszontagság, változó sors, főleg bolyongás ismeretlen vidékeken és e közben előforduló váratlan és szokatlan eset; különösen regényes eset, milyen a vándoréletü egyéneken meg szokott esni, tehát p. szerelmi viszonyok, ellenszegülések, párviadal, melyekben különösen a hajdani vándorlovagok élete bővelkedett. Kalandor, szerencsevadász, iparlovag.
veszprémi püspök volt 1204., midőn tiltakozott János kalocsai érseknek esztergomi érsekké történt megválasztatása ellen.