Igy csúfolták a magyarok II. József császárt azért, mert nem koronáztatta meg magát, hogy ne legyen kénytelen esküt tenni az alkotmányra. Ányos Pál ily címü, töredékben maradt verse, amelyben megtámadja e miatt József császárt, nyolc évtizednél tovább lappangott és csak 1869. került napvilágra a Hazánk s a Külföld 19. és 20. számaiban.
(Hattarne), egy svéd nemes pártnak elnevezése a XII. Károly halálát követő időben. Az ellenpártot "sipka-párt"-nak nevezték. I. Frigyes és Adolf Frigyes királyok gyönge uralma idején ez a két párt felváltva állott az állami ügyek élén. A belügyi politika terén mind a kettő a királyi hatalom gyöngítését tűzte ki magának célul; a külügyi politika terén azonban a K.-párt a Gyllenborg-család vezetése alatt a franciákkal tartott és ezek érdekében Oroszország ellen háborukat folytatott, mig a sipka-párt az oroszok zsoldjában állott. III. Gusztáv (1771-92) véget vetett ennek a Svédországra nézve káros oligarka uralomnak.
karaláb, kalarábé v. torzsakáposzta (növ., Brassica gongyloides L., caulirapu, caulorapa), a káposzta fajtája. Légbeli gumója tünteti ki. Szára t. i. eleinte vékony, azután alma vagy gumó alakjára megvastagodik, meghúsosodik, zöldesfehér vagy piroslila és főzeléknek elkészíthető. A K. levelei a megvastagodott részből nőnek (l. az ábrát). Több fajtája van. A legkoraibb fajta a téli K.-ból való. Augusztusban vetik, azután kitelel; koraisága ellenére nem olyan gyenge, mint a tavaszkor vetett. Emezt korán kell ültetni. Más fajtája: a bécsi üveg-K. fehér v. kéklila fajta, törzse alacsony, gumója gömbölyded, kicsi, kevés hosszunyelü, de kurta levéllel. Finom héja és gyenge húsa van. Korai fajta. Az angol K.kék vagy fehér, az előbbire nő meg, de 4 héttel hamarabb ehető, mint a késő mezei K. Levele nagyobb, gumója lapított, húsa sokáig gyenge és leves marad. Kétszer is lehet vetni. Az óriás-K. késő fajta, levele nagy, gumója kék vagy fehéres, gömbölyded, de lefelé gyakran vékonyodik, keményhéju, 3-5 kg. nehéz, húsa gyenge és leves, ritkán fás. Késő fajta. A Góliáth-K. kékfejü, 10-12 kg. nehéz, de azért a belseje sem nem odvas, sem nem fás, l. Álgumó. Földbeli K., l. Repcekáposzta.
[ÁBRA] Kalaráb
(növ., Bracychiton v. Sterculia Delabechii), ausztráliai fa; kihasasodó dereka óriás kalarábként emelkedik a palás sziklákon, fölötte hatalmas terebélyes korona díszlik. Belseje húsos és leves, a lakosok eszik. Mint az ausztráliai kenyérfa, esős időben nagy mohósággal szíja magába a vizet, hogy a száraz időszakban is megélhessen.
(Calarasi), Jalomita román kerület székhelye a K.-i tó és a Borcea-csatorna, a Duna egyik mellékága közt, (1891) 8125 lak. Szilisztriával szemközt fekvő dunai kikötőjének élénk forgalma van, több mint 10 millió frank kivitellel. Stirbeynek is hívják az ugyanily nevü hercegi családról, melynek fölvirágoztatását köszönheti.
a román honvéd-lovasoknak a neve.
a. m. kláris (l. o.).
község, l. Buda-Kalász.
(növ., spica, stachys), a pázsitfélék virágzata, vagyis összetett füzére. Az egyes virágocska vagy füzérke (vagy kalászka, spicula) a K. tengelyén nyeletlenül, ritkásan vagy sűrübben áll. A K. pelyvalevelekből alakul. Meddő K. az olyan, amely termést nem érlel. A K. a földmívelés, valamint a termékenységnek jelképe, azért Cerest és a jó siker nőistenét (Bonus Sventus) kezökben kalásszal és kalászkoszoruval ábrázolják; azonkivül pénzen is, különösen Calatia, Metapontum és Panormus városok pénzein is látni. A búza-K.-ból font koszoru nálunk az aratás öröme.
[ÁBRA] 1. ábra. A rozs kalászkája.
[ÁBRA] 2. ábra. Egy virága. a a a pelyva, b b a külső, c c a belső virágpelyva; d a bibe, e a himfej, g a virágpikkely, f a 3. és legfelső virág.
tarlózat, virágfüzér, az antologia (l. o.) magyarításai.