(növ., kecskeszemfű, Aegilops L.), a pázsitfélék füve, a búzának vad rokona, tőle a virágpelyva csúcsán levő 2-3, gyakran bajuszosan végződő fog különbözteti meg. Keményebb meddő v. szálkás helyen termő pázsitok, Európában 11, hazánkban 4 faj. Az Ae. triticoidest Link a búza meg az árpa hibridjának tartják, de inkább a búzához hasonlít, vele össze is tévesztik, s azt a balhiedelmet szülte, hogy az árpa búzává változnék.
(növ., füzérke, búzafő Brassainál, spicula), a sásfélék meg a pázsitfélék virágzatának vagyis a kalásznak alkotó része s pelyvalevelekből alakul. A sásfélék K.-ját többnyire sűrüen együttlevő sok pelyva alkotja, s mindegyik tövében egy-egy virág fejlődik. A pázsitfélék K.-ja alját gyakran meddő pelyva (glumae s. glumae calycinae, l. az ábrán) alkotja virág nélkül. Ezután kétsorosan váltakozva a termő vagy virágpelyvák (paleae v. glumellae) következnek, még pedig mindig két virágpelyva között van egy-egy virág. A virágpelyva v. toklász (ondó) külsőbbike (paleae exterior v. inferior) nagyobb, a belsőbbik gyengébb és hártyanemü (p. interior vagy superior). A külsőbbik virágpelyva gyakran szálkát visel, p. a bajuszos búzán. A virágpelyva párjainak száma szerint a K. egyvirágu vagy sokvirágu lehet.
a learatott földön elhagyogatott kalászok felszedése. Habár a K. szegény embereknek némi keresetet nyujt, az újabb törvényhozás mégis eltiltja vagy csak a behordás befejezése után engedi meg, egyrészt mert lopásra szolgáltat alkalmat, másrészt mert sok munkást hasznosabb foglalkozástól elvon.
(növ.), helyesebben szakállas vagy bajuszos búza, l. Búza.
(gör.), kehelyalaku fonott, fölül nyitott kosár (l. az ábrát), melynek alakjára csinálták állítólag a korintusi oszlopfőt.
[ÁBRA] Kalatosz.
ókori város és félsziget a szároni tengeröböl táján az argoloszi part irányában. Hires Poseidon-temploma volt, mely központja vala a 7 tengermelléki városból alakult K.-i amfiktioniának, egyúttal pedig azilumul szolgált mindenkinek, aki oda menekült. Igy tett Demosthenes is Kr. e. 322., aki azonban nem bizott teljesen a szentélyben és mérget vett. Jelenleg a sziget és város neve Porosz, a Poseidon-templom romjai a várostól 3 kilométernyire jól kivehetők. A városnak 7000 lakosa van, akik többnyire alblanézek. DK-re a várostól két kis sziget van: az egyiken erősség, a másikon kórház. A poroszi kikötőben történt 1831 aug. 13., hogy Miaulis új-görög tengernagy az ott állomásozó hajókat felégette, nehogy politikai ellenfeleinek kezeibe kerüljenek.
az, aki valamely ismeretlen, járatlan vidéken utazókat, turistákat mint útmutató vezet; a vasutaknál a vonatkisérő személyzethez tartozó altiszt, kinek, ha a középiskola 4 osztályát nem végezte, altisztképző vizsgát kell állania. A személyvonatokkal rendszerint ők utaznak. Teendőik a jegyvizsgálat, az utasok gondozása, utánfizetések bejelentése, a vonatoknál a podgyászkezelés stb. Legkisebb javadalmazásuk évi 420 frt. Rangjelzőjük: ezüst zsinór egy csillag. A vonatvezetői állást csak újabb vizsga után nyerhetik el. A vonat összes személyzete a vonatvezetők alárendeltje; ők vezetik a vonatok menetlevelét, ők adják az indulási jelt; ha a vonatról jelezni kell, ők jeleznek (l. Harangmű), a kisebb állomásokon vezetik a tolatást stb. Ez állásban már az 1000 frt évi fizetést is elérhetik. L. még Hajókalauz.
l. Postai szállítás és Mozgóposták.
(Kalavryta), az ugyanily nevü eparchia (járás) székhelye Achaia és Elisz görög nomoszban, 37 km.-nyire Patrasztól, a K. közelében, a Velia-hegy lábánál, (1889) 2260 lak. 1821-ben Germanosz patraszi érsek itt tüzte ki először a szabadság zászlaját, amire a törökök K.-t elfoglalták és fölgyujtották.
község, l. Buda-Kalász.