alklórossavas kalcium Ca(OCl)2, a klórmész (l. o.) fő elegyrésze.
jódkalcium CaJ2. Ugy készülhet jódhidrogénsavból, mint a kalciumbromid a brómhidrogénsavból. Az oldatot a levegőtől elzárva kell besűríteni, különben annak szénsava részben elbontja. Szintelen kristályos test, vizben és borszeszben oldható.
szénsavas kalcium, CaCO3. E vegyület a természetben igen nagy mennyiségben előfordul. Kétféle kristályrendszerben kristályosodik, tehát dimorf. A hatszögü kristályrendszerben kristályosodott K.-ot a mineralogus kalcit- vagy mészpátnak, a rombosan kristályosodottat pedig arragonit-nak nevezi; az Izlandban előforduló viztiszta kalcitot, mely a fényt kettősen töri, izlandi mészpátnak nevezik. A márvány szemcsés kristályos szövetü, a mészkő tömött, alig kristályos szövetü ásványok, főképen K.-ból állanak. A márga, agyag és K. elegyének tekintendő. A dolomit, K. és magneziumkarbonát izomorf keveréke. A természetes vizek mind több-kevesebb kalciumbikarbonátot tartalmaznak feloldva; különösen a kemény vizekben van sok. A levegővel való érintkezéskor a kalciumbikarbonát elbomlik, a széndioxid eltávozik, a K. pedig kiválik. Ilyféle eredetü, lényegében K.-ból álló ásványok a mésztufa, cseppkő stb. A K. továbbá igen elterjedt az állatvilágban; az állati csontokban előfordul, a puhatestü állatok külső vázának v. héjának fő alkatrésze. Igy a korallok, a kagylók, a csigák háza lényegében K.-ból állanak. A kréta, mely szintén K.-ból áll, mikroszkópos állatok maradéka. A tiszta K.-ot mesterségesen ugy készíthetjük, hogy kalciumsó-oldatát nátriumkarbonát-oldatba öntjük és a kiváló csapadékot a kimosás után megszárítjuk. A leváló capadék eleintén amorf, utóbb, különösen a folyadék felforralásakor, kristályossá válik. Hófehér por, vizben alig oldódik. A szénsavtartalmu viz sokkal töbet old; az oldatban kalciumhidrokarbonát Ca(HCO3)2 van. Az izzításkor széndioxidot veszít és kalciumoxiddá alakul. A K. alkalmazása igen kiterjedt. A kettőző mészpátot optikai célokra, a márványt a szobrász dolgozza fel. A mészkőből égetett meszet csinálnak; a kémiai ipar különböző ágaiban alkalmazzák (szóda és üveggyártás stb.). Ugy a kréta porát, mint a lecsapott K.-ot (Calcium carbonicum praecipitatum) gyógyszerül, különösen kozmetikus szerekbe (fogpor) használják. Elavult gyógyszerek a porrá tört osztrigahéj (Conchae praeparati), az u. n. rákszemek (Lapides cancrorum), melynek szintén lényegében K.-ból állanak.
klórsavas kalcium Ca(ClO3)2. E só klórsavból, kalciumkarbonáttal való telítése és az oldat besűrítése útján készülhet. Nagyon tömény oldatából két molekula kristályvizzel válik ki. A kalciumhiperklorát v. felklórsavas kalcium Ca(ClO4)2 ugy készülhet a felklórsavból, mint a K. a klórsavból. Vizben és borszeszben könnyen oldható sók.
klórkalcium, CaCl2. Kalciumkarbonátot vagy oxidot sósavban oldva a K. oldatát kapjuk. E só előállítása végett többnyire fehér márványt oldanak sósavban. A fehér márvány főképen kalciumkarbonátból áll, ezen felül jelentékenyebb mennyiségü magneziumot szokott tartalmazni, továbbá kevés vasat, mangánt is tartalmazhat. E fémek kloridjai is képződnek tehát a márvány sósavban való feloldásakor. E szennyezések eltávolítása végett az oldathoz annyi kalciumhidroxidot elegyítenek, mig az erősen lúgos kémhatásu. Az oldatot több órára meleg helyre állítva, a Mg, Fe, Mn oxidjai csapadék alakjában kiválnak. A leszűrt oldatot sósavval megsavanyítva besűrítik. Nagyon tömény oldatából a K. mint CaCl2.6H2O kikristályosodik. E vegyület a kristályos K., mely szintelen oszlopos kristályokból áll. Az enyhe melegítésre megolvad, erősebb hevítéskor vizgőz távozik el és CaCl2.2H2O összetételü likacsos test marad vissza. Ez az u. n. likacsos v. száraz K. Még erősebb hevítéskor a sóból az összes viz eltávozik és vörös izzáson szintelen átlátszó folyadékká olvad, mely kihüléskor kristályos tömeggé, CaCl2, mered meg. Ez a viztelen v. megolvasztottK. Ugy a kristályos, mint a likacsos v. megolvasztott K. a levegőn vizet véve fel, szétfolynak. A K. nemcsak vizben, de borszeszben is könnyen oldódik. A likacsos és megolvasztott K. nagyon vizszivók, ezért az előbbit a gázok, utóbbit folyadékok (éter, ecetéter stb.) szárítására használjuk. A kristályos K.-ot hóval összekeverve, erős hütőkeveréket kapunk, melynek hőmérséke a -50 C°-ot megközelíti.
l. Kalcium szulfidjai.
salétromsavas kalc. Ca(NO3)2. E só akkor képződik, ha nitrogéntartalmu szénvegyületek kalciumkarbonát vagy más kalciumsó jelenlétében, levegő bőséges hozzájárulásával rothadnak. Igy p. az istállók falán apró kristálykákban kivirágzik (falsalétrom). Mesterségesen hig salétromsav kalciumhidroxiddal való telítése és az oldat beszárítása útján készülhet. Fehér, kristályos test; vizben igen könnyen oldható. Vizes oldata lassu elpárologtatásával kristályokban Ca(NO3)2.4H2O is előállítható.
ilyet kettőt ismerünk, ezek a kalciumoxid, CaO, s a kalciumdioxid CaO2. A kalciumkarbonátot a fehérizzás hőmérsékére felhevítve, az széndioxid távozásával kalciumoxiddá alakul. A közönséges égetett mész lényegében kalciumoxidból áll és a mészkő erős izzítása útján készül (l. Mészégetés). Tiszta kalciumoxidot célszerüen kristályos mészpátból készítünk. Hófehér test, fs.-a 3,1; a legerősebb tűzben sem olvad meg, a Moissan-féle elektromos kemencében megolvasztható és szublimálható. A levegőből mohón nedvességet és széndioxidot vesz fel. A vizzel való megnedvesítéskor megoldódik, azaz erős hő fejlődése közben kalciumhidroxiddá (l. o.) - oltott mésszé - alakul. Az égetett mész és az oltott mész nagy ipari fontosságuak; oltott mésszel készül a vakolat, meszelnek vele; mint legolcsóbb bázist a kémiai ipar gyakran felhasználja (ammoniagyártás, lúgfőzés, gyertyagyártás stb.) A kalcimdioxid v. kalciumszuperoxid CaO2 képződik akkor, ha egészen tiszta kalciumkarbonátot oxigéngázban enyhén izzítunk.
kénsavas kalcium. CaSO4. E vegyület a természetben nagy mennyiségben előfordul. A vizmentes rombos rendszerben kristályosodott K.-ot a mineralogus anhidrit-nek, a két molekula vizet tartalmazó kristályos K.-ot gipsznek (l. o.) v. gipszpátnak nevezi. E vegyület az egyhajlásu rendszerben kristályosodik. A tömöttebb kristályos szövetü márványhoz hasonló gipszet alabástromnak (l. o.) nevezik. Mesterségesen kalciumhidroxid kénsavval való telítése útján készülhet, töményebb kalciumsó-oldathoz híg kénsavat elegyítve CaCl2.2H2O kristályos csapadék alakjában kiválik. A K. vizben kevéssé oldódik, 1 sr. feloldására körülbelül 400 sr. viz szükséges, forró vizben még kevésbbé oldódik. Nagy ipari fontosságu. A kristályviztartalmu gipszet enyhén hevítve, az kristályvizét elveszti és vizmentes K.-tá alakul, melyet égetett gipsznek neveznek. Fehér por ez; vizzel összeelegyítve oly pépet ad, mely csakhamar megmered. Ilyenkor a K. két molekula kristályvizet véve fel CaSO4.2H2O-vá alakul (l. Gipsz). A K. vizes oldatát, a gipszvizet, a kémikus kémlőszerül használja.
A kalcium monoszulfid CaS akkor képződik, ha a kalciumoxidot kénhidrogénben v. kalciumszulfátot hidrogénben erősen hevítünk. Rendesen ugy készül, hogy gipsz és szén elegyét izzítják. A tiszta készítmény sárgás fehér por. Ha napfény hatott reája, sötétben világít; hasonló sajátságuak a barium és stronciumszulfid is, ezért e vegyületekből állanak az u. n. világító festékek. A CaS vizben alig oldódik; viz hatására lassacskán elbomlik, Ca(OH)2 és Ca(SH)2 keletkezik. A kalciumhidroszulfid Ca(OH)2 akkor képződik, ha kalciumhidroxidra kéhidrogéngázt vezetünk. E vegyület mint szőreltávolító szer (depilatorium) használatos. A kalciumpoliszulfidjai közül megemlítjük a kalciumtetraszulfidet CaS4 és a kalciumpentaszulfidet CaS5. A meszes kénmáj égetett mész és kén elegyének izzítása útján készül. Kalciummonoszulfid és gipsz elegyének tekintendő. Kalciumhidroxidot és kénvirágot vizzel főzve, fölös kén jelenlétében, sötét narancsszinü oldatot kapunk, mely kalcium tioszulfátot CaS2O3 és kalciumpentaszulfidot CaS5 tartalmaz feloldva; ez oldat külső gyógyszerül (bőrbántalmak) használatos. Gyógyszerészi neve Solutio Vleminckx.