(Calefactor) a. m. fűtő, inas; rossz értelemben is: besugó, árulkodó, kéjenc. Igy nevezik azokat a rosszul nevelt kutyákat is, amelyek lépten-nyomon mindenkihez hozzácsatlakoznak.
(gör.), Wheatstonetől eredő készülék, mely faalapzatból és rajta megerősített hengeres, szögletes, egyenes v. görbe pálcákból áll. Ezeknek felső végén kis fénylő gombok vannak. Ha egy pálcát ütés által rezgésre kényszerítünk, a gombok a keresztmetszetek méreteihez képest különböző alaku, görbe pályákat irnak le, melyek a gombra eső fénysugár által megvilágítva látszanak. L. Lissajous-féle alakok.
(gör.), Brewstertől 1817. feltalált optikai készülék, mley a tükrözésen alapszik. Ha két sík tükröt tükröző lapjával egymásfelé fordítva bizonyos szög alatt felállítunk, akkor valamely a két tükör közé helyezett tárgynak - p. egy tetszésszerinti alakban kivágott papirdarabnak - ismételt visszaverődés által annál több képe keletkezik, minél hegyesebb a két tükör által befogott szög s ha e szöget éppen akkorának választjuk, hogy páros többszöröse egy teljes szöget - 360 fokot - tesz, akkor a szimmetrikus visszaverődés folytán egy teljesen szabályos csillagszerü alak keletkezik, bármilyen szabálytalan alaku legyen is a tárgy maga. Jelentsen az 1. ábrában (annak középpontját O betüvel jelölve) OA és OB két 60° -nyi szög alatt egymáshoz hajló tükröt, akkor az a tárgyról az AO tükörben a b kép, a BO tükörben a c kép keletkezik. Az AO tükör a benne keletkezett képpel együtt tárgyul szolgál a BO tükörre nézve s ugy keletkezik az utóbbiban a d kép; viszont a BO tükör a benne keletkezett c képpel megint az AO tükörben tükröződik s igy létrejön az e kép. Az e és d képek ismét tükröződnek, a fenmaradó 60° -nyi EOF térben ezen utolsó tükrözésnek megfelelő két kép minden részletében teljesen egybeeső f képpé válik. Az öt kép a tárggyal együtt egy három szimmetrikus alakból álló csillagot alakít. Ha a két tükör által befogott szög 45-36-30 foknyinak vétetik, a keletkező csillag 4-5-6 szimmetrikus részből áll stb. E tünemény a Brewster-féle K.-ban szinpompás és folytonos változásuk által mulattató csillagos alakok előállítására ügyesen van felhasználva. A K. áll két t és t' (2. ábra) hosszukás derékszögü négyszögalaku tükröző lemezből, mely hosszu oldalával egymáshoz érve, az említett feltételnek megfelelő szög alatt egy belül befeketített csőben van elhelyezve. Az egyik vége A lemezzel van fedve, mely a szem számára köralaku nyilással bir, másik vége B kettős köralaku üveglemezzel van elzárva. A belső lemez átlátszó, a külső homályosra csiszolt, a két lemez közötti nehány mm.-nyi köz szines üvegdarabkákat, áttetsző jegeceket, szines folyadékokat tartalmazó üvegcsődarabokat stb. tartalmaz. A csőnek tengelye körüli forgatásánál ezek minduntalan másképen helyezkednek s ha a csövet a világosság felé tartva A-nál betekintünk, minden egyes helyzetnek megfelelően változó, majd a látmező közepétől kifelé, majd széleitől befelé terjedő szines csillagalakokat látunk. Az alakok változatossága határtalan s ugyanazon alaknak ismétlődése csak véletlenség. Ha a két tükörhöz egy harmadikat teszünk olyformán, hogy azok egy háromoldalu prizmát alakítanak, akkor az előbbi látmező növeltetik; az előbb egyszer látott csillagalakot sokszorosítva látjuk, de az ismételt visszaverődésnél fogva a képek kifelé mindinkább gyengülnek. Ha a tükörprizma keresztmetszete egyenoldalu háromszöget képez, akkor a látmező csupa ilyenekre látszik felosztottnak, olyformán, mint ez a 3. ábra mutatja.
[ÁBRA] 1. ábra. Tükrözés 60° alatt hajló szögtükörben.
[ÁBRA] 2. ábra. Kalejdoszkóp.
[ÁBRA] 3. ábra. A kalejdoszkóp képe három tükröző lemezzel.
A K. képeit gyakorlati célokra is - szövetmintáknak stb. - kisérlették meg felhasználni. Emsmann e célr a K. okular részére egy második kihúzható csövet alkalmazott, melyben a szemnyilástól körülbelül öt cm.-nyi távolban különböző poliederes alakban csiszolt üvegek beilleszthetők. Ilyen üvegen át nézve, a K. képe az üveg alakjával változó rendszeres csoportokban ismétlődik. A poliederes üvegnek forgatása, esetleg kicserélése által és a csövek széthuzása v. összetolása által a képek csoportosítása változtatható, anélkül, hogy az egyes képek is lényegesen változnának s igy megitélhető, hogy valamely kép milyen csoportosításban mutatkozik legelőnyösebben. A K.-ok ezen módosítását tiposzkópnak nevezték el. A debuszkóp ugyanazon elven alapszik, mint a K. Ez nem egyéb egy szögtükörnél, melynek szöge tetszés szerint változtatható. Használják gyakran kézimunka-üzletekben, hogy segítségével a megkezdett csillagszerü himzésektől várható összbenyomást lehessen megitélni. Ugyanerre a célra szolgál a Rupprecht feltalálta berendezés, melyet ideador-nak nevezett el.
(caléma), a hullámoknak sajátszerü mozgása a Dél-Atlanti-oceán szigetein és az Antillákon; Afrika Ny-i partján K.-nak nevezik. Magas hullámvonulatokban mutatkoznak, amelyek a part felé véve útjokat, magas hullámtorlódást okoznak és a hajókra nézve veszélyessé válnak. Különösen hiresek a st. helenai és ascensioni K.-k. A K.-ról azt hiszik, hogy a viharok távolról való hatásának a következményei.
l. Naptár.
(növ.), l. Batátasz.
(kalender), a dervisek egy osztálya, különösen oly dervisek, kik korlátlan, kóborló, sokszor a vallásos törvényekbe is ütköző életmódjuk és a dogmával ellenkező gondolkodásuk miatt az ortodox teologusok visszatetszését vonják magukra.
Demetriosz, görög államférfiu, szül. Kréta szigetén 1803., megh. Athénben 1867 ápr. 24. Pétervárt nevelkedett, utóbb Bécsben orvosi tudományokkal foglalkozott. 1821. kitörvén a görög szabadságharc, hazament és Karaiskakis zászlója alatt vitézül harcolt a törökök ellen, miglen Athén falai alatt hadifogságba került, amikor füleit megcsonkították. Kiszabadulása után tovább szolgált és egészen alezredesi rangra emelkedett (1832). De a népnél sohasem tudott igazi népszerüségre szert tenni, orosz kémnek nézték és azzal gyanusították, hogy Argoszban ő izgatott Ottó király ellen. Midőn az elfogott Kolokotronist erőszakkal ki akarta szabadítani, elfogták és Naupliába internálták, de csakhamar kiszabadult és már 1843. lovas dandárparancsnok lett. Ő okozta az államcsinyt és a király főhadsegéde lett, de a nép ellenszenve nem nyugodott; 1844. Londonba kellett távoznia s csak 1848. jött vissza. A nyugati hatalmak kivánságára 1859. ő kapta a tengerészeti tárcát, de ezúttal felülről bukott meg és 1861. követnek ment Párisba. Később György király idején visszatért és főlovászmester lett, mely állásában egészen haláláig megmaradt.
l. Kaloreszcencia.
(Bogasz-Hisszar), erős vár, ágyuütegekkel Csanak-Kalesszi (l. o.) mellett.