(Nagy-), kisközség Zala vármegye pacsai járásában, (1891) 1484 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. K. apátságot ösmeretlen időkben a Kador-nemzetség alapította a benedekrendiek részére és az Üdvözítő tiszteletére. Kador György fia, Márton, a kegyuraságot III. Bélára ruházta át, ki azt Aenz comesnek adta; II. András azonban Márton fiait, Mihályt és Henriket, 1212. ismét megerősítete a kegyúri jogokban. 1237. a veszprémi püspök ellen a szerzetesek a pápánál zsarolás miatt panaszt emeltek, miért a püspök kiátkozta őket, kapujok elé pedig tüskét rakatott, hogy templomukba senki se járjon imádkozni. A következő évben azonban IX. Gergely kibékítette a viszálykodó feleket. Ekkor tájban a konvent már mint hiteles hely is működött. A XIV. században az apátság javait magánosok foglalták el; 1567-ben és 1565-ben azonban az országgyülés visszaállította az apátságot, melynek javadalommal járó címét a király most is adományozza.
l. Kapor.
v. sárga kökörcsin (növ.), l. Hérics.
1. Nagy-K., kisközség Ung vármegye kaposi j.-ban, (1891) 1174 magyar lakossal, a járási szolgabirói hivatal székhelye, járásbirósággal és adóhivatallal; van posta- és távirdahivatala, postatakerékpéztára. - 2. K., a Sárviz jobboldali mellékvize, ered Somogy vmegye kaposvári járásában, Kis-Korpád körül, eleintén Kaposvár érintésével K-felé folyik, Ó-Dombovárnál Tolna vmegyébe lép át s szélesebb völgyben ÉK-ben fordul; Némedin alul egyesül a Balaton lefolyását képező Sióval s hirtelen K-felé, majd Simontornyánál D-re fordul; innen kezdve egészen Agárdig, azaz 45 km.-nyi hosszban a Sárvizzel teljesen párhuzamosan s tőle mindig csak 1-11/2 km.-nyi távolságban folyik, mig végre Agárdnál (a Dunától már csak 8 km.-nyire) a Sárvizzel egyesül. Egész hossza mintegy 160 km., de forrásának torkolatától való távolsága csak 81 km. A K. folyásának nagy része Kaposvártól Némediig szabályozva van s ez a része a Kapos-csatorna vagy Zichy-csatorna, mely 1820. ásatott a vizenyős vidék lecsapolására; hossza mintegy 100 km., szélessége 12-15 m., közepes mélysége 1,4 m. Szabályozva van az egyesült Sió és Kapos medre is, ez a Sió-Kapos-csatorna. A K. legjelentékenyebb mellékvize a Koppány, mely Regölyön alul balfelől ömlik belé.
kiverős, kiütős, lapdajáték, mely abból áll, hogy egy bizonyos meghatározott pontról az egyik játszó lapdaütő segítségével kiüti a lapdát, melyet a távolabb álló játszótársak még röptében vagy leestében elkapni igyekeznek; aki a lapdát elkapja, az jut kiütőnek. A lapda-elfogás alkalmával a dolog természeténél fogva érvényre jutó rögtöni mozdulatok ezen játékot testedzés szempontjából nagyon ajánlatossá teszik.
l. Kapos (2).
(benedekrendi), a veszprémi egyházmegyében Somogyban, a Kaposvár közelében feküdt Mogorfaluban 1252. Nagy Mojs fiai, Mojs és Sándor alapították, s azt már két év mulva újabb adományokkal növelték. Szerzetesei 1550. még együtt voltak és csak a török hódítás későbbi éveiben széledtek el. A törökök kiűzetése után I. Lipót (1701) minnt javadalmas prépostságot kezdte adományozni.
kisközség Somogy vmegye kaposi j.-ban, (1891) 1160 magyar lakossal.
1. József, kat. áldozópap, iró, szül. Zala-Apátiban 1863 február 25. A gimnáziumot Budapesten, a bölcsészetet Esztergomban s a hittudományokat Bécsben végezte. 1884 óta székesfővárosi hitoktató; áldozópappá 1885. szentelték. 1890 óta a Magyar Szemle szépirodalmi lap szerkesztője. Művei: Graziella, Lamartine után franciából (Budapest 1885); Dante és a Biblia (u. o. 1890). Irt azonfelül több kiváló tanulmányt, nevezetesen Dante-, Milton-, Chateaubriand-, Michelangeli-, Gilbert-, Lord Byron-, Fiorettiról, amelyek a Petőfi-társaság lapjában, a Koszoruban, az Egyházi Közlönyben s a Magyar Szemlében láttak napvilágot. V. ö. Zelliger A., Egyházi irók csarnoka.
2. K. Mór, orvos, szül. Kaposvárt 1837. Orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, ahol sok évig működött Hebra tanár mellett. Orvosi oklevelét 1861. nyerte el, 1866. már egyetemi docens, 1875. a bőr- és bujakórtan tanára lett. Mint ilyen 1879. átvette Hebra klinikájának vezetését. Első nagyobb dolgozata volt: Die Syphilis der Schleimhaut der Mund-, Rachen-, Nasen- und Kehlkopfhöhle (Erlangen 1866). A Hebra által 1872. kezdeményezett nagy bőrgyógyászatnak ő irta meg a 2. kötetét. Legjelesebb önálló munkái: Die Syphilis der Haut und der angrenzenden Schleimhäute (Bécs 1875); Pathologie und Therapie der Hautkrankheiten in Vorlesungen (u. o. 1879, 2. kiad. 1880); Handbuch der Syphilis (első füzet 1880, Stuttgart); Über Xeroderma pigmentosum mihi (Wiener medicinisches Jahrbuch 1882) stb.
3. K. Pál, XVII. sz.-beli magyar pedagogus. Ő készítette két társával Comenius hires Janua cimü iskolai könyvének latin szövege mellé a magyar fordítást.
Sámuel, tanár, szül. Rimaszobatban 1660., megh. Gyulafehérvárt 1713 jun 22. 1681. külföldre ment s 1683. az utrechti, 1685 márc. 9. a lejdai egyeteme iratkozott be. Meglátogatott még több, köztök német és angol egyetemeket is. 1688. tért haza magiszteri és teologiai doktori címmel. 1689. a Gyulafehérvárt elhelyezett sárospataki iskolánál, mint annak professzora kapott alkalmazást. A Tóthfalusi Kis Miklós kiadta bibliának még külföldön létében egyik revizora volt. Számos munkája maradt kéziratban, igy p. a heidelbergi káté magyarázata és Introductio theologico-historica-ja. Nyomtatásban a következők jelentek meg: De desertione spirituali (Utrecht 1683). Egy latin filozofiai értekezése, melyet u. o. 1684. adott ki. Memoriale hebraicum (Kolozsvár 1699). Igen sok alkalmi verset irt, igy p. üdvözlő verseke több lejdai tanulótársához, Pápai Páriz Ferencnek több műve elébe, a gr. Székely Ádám menyegzőjére s megirta még a saját sírversét is.