(török), igy nevezték régebben a zsoldos csapatokat, lovast és gyalogost egyaránt. Szószerint a kapu vagyis porta szolgáját jelenti. Ezek ismét kétfélék voltak. Vagy olyanok, akik az ország belsejében voltak elszállásolva (jerli kuli), vagy pedig olyanok, akik a végvidékeken állomásoztak (szerhádd kuli).
1. Kis-K. (Klein-Kopisch), kisközség Nagy-Küküllő vmegye bólya-berethalmi j.-ban, (1891) 828 magyar és oláh lakossal; jelentékeny vasúti csomópont, ahol a m. kir. államvasutak budapest-brassói vonalából a nagyszebeni szárnyvonal ágazik ki. Van posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. - 2. Mező-K. (Capusiului de Campie), kisközség Torda-Aranyos vármegye maros-ludasi j.-ban, (1891) 1168 oláh lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 3. Nagy-K. (Gross-Kopisch, Copsa mare), nagyközség Nagy-Küküllő vmegye bólya-berethalmi j.-ban. (1891) 1137 német és oláh lakossal.
Bálint, pálosrendü barát és dömösi perjel. 1439. Rómában járt és a rend főügyviselője lett. Az ő közbenjárásának tulajdonítható, hogy IV. Jenő pápa az Olajfákhegyi-rend birtokában levő dömösi apátságot 1446 aug. 1. a pálosrendnek adományozta. V. Miklós pápa pedig magát K.-t nevezte ki a perjelséggé átalakított apátság perjelévé. K. azután 1449. mint a pápa követe hazánkba jött, hogy egyrészt perjelségét elfoglalja, másrészt pedig az ország rendeit egymással kibékítse és a törökök elleni hadjáratot előkészítse. Időközben azonban Hunyady János kormányzó Bothos István főjegyzőnek, Vitéz János barátjának adományozta a dömösi prépostságot, amiből összeütközés támadt a kormányzó és a pápa között. K. atya vetélytársát egyházi átokkal sujtotta, de ezzel közfelháborodást idézett elő; az országtanács keményen megrótta, az 1450-iki pesti országgyülés pedig a pápához levelet intézett, melyben a királyi kegyúri jog érvényességét jövőre is fentartani kivánták. «Ha szentséged birni óhajtja Magyarország hódolatát, ne csorbítsa szabadságát!» K. atya ezek láttára állásáról önként lemondott és visszatért az örök városba. V. ö. Fraknói V. cikkét, A dömösi konfliktus (Századok, 1893. 386 l.).
v. kapuostor, a gazdasági udvarokhoz szolgáló kapukon egy a kapuszárny közepén levő vizszintes gerenda, mellyel egyik kapuszárny v. fél a másikra ráfekszik.
virágzó nagyközség Sopron vmegye kapuvári j.-ban, (1891) 6078 magyar lakossal. K. a járási szolgabirói hivatal székhelye, van járásbirósága, telekkönyve, adóhivatala, pénzügyőrbiztosi állomása, kir. közjegyzősége, takarékpénztára, ipartestülete, alsófoku ipariskolája; asztalos-, faragó- és esztergályos műhellyel kapcsolatos állami polgári iskolája, apácakolostora, mezőgazdasági szeszgyára, bőrgyára, két gőzmalma. K. a győr-sopron-ebenfurti vasút állomása, van posta- és táviróhivatala, postatakarékpéztára. Itt jelenik meg a Rábaköz címü hetilap, VI. évfolyam, szerkeszti Hevesi János. K. élénk gabona- és marhakereskedést űz. Központja egy nagy hg. Esterházy-féle uradalomnak, mely hat bércsoportra oszlik, melyek azóta, hogy a bécsi Agricola-társaság feloszlott (1890), egyenként vannak bérbe adva. Az uradalomhoz tartozó India és Öntés pusztákat 9 km. hosszu lóvasút köti össze K.-ral. K. vára hajdan nevezetes erősség volt, melyet 1708. Rákóczi Ferenc elfoglalt és lerombolt. 1849 máj. 6. itt ütközet volt, melyben a magyarok visszavonultak. K. közelében fogták ki 1749. a Hanság mocsárból a Han Istók név alatt ismeretessé vált rejtélyes gyermeket. K. környékén azelőtt jelentékeny dohánytermelés folyt.
A főváros területén fekvő minden háznak tulajdonosa illetőleg birtokosa gondoskodni tartozik, hogy házának kapuja használható zárral ellátva télen-nyáron egyaránt este 10 órától, okt. 1-től ápr. 30-ig reggeli 6 óráig, máj. 1-től szept. 30-ig 5 óráig zárva legyen. Kapunyitási díjat a házfelügyelő, házmester vagy kapus csak este 10 és reggel 5 óra között szedhet. A kapunyitási díj, tekintet nélkül a kinyitáskor be- illetőleg kibocsájtott személyek számára esti 10 órától éjjeli 12 óráig 5 kr., éjjeli 12 órán tul reggeli 5 óráig 10 kr. A házlakótól az esetben, ha a házból ezen időben kimegy, akár éjfél előtt, akár éjfél után nyittatik ki neki a kapu, csak 5 krajcárt szabad szedni. Az a háztulajdonos, illetőleg birtokos, kinek házkapuja a meghatározott időben nyitva, vagy csak csukva, de nem zárva találtatik, kihágást követ el. Ha ezen kihágásnak a házfelügyelő, házmester vagy kapus, illetőleg a kapukulccsal ellátott házlakó mulasztása az oka, az esetben ez büntetendő. A kihágások 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetében 5 napig terjedő elzárással büntetendők. A 920/1883. sz. fővárosi szabályrendelet megtartására a fővárosi rendőrség ügyel fel s áthágóit a ker. kapitányságok büntetik. A szabályrendelet a szállodákra és azon palotákra, melyek kizárólag tulajdonosaik által használtatnak, ki nem terjed.
portale, emlékszerü épületeknek, főleg azonban templomoknak nagyobb építészeti és szobrászati dísszel kiképzett főbejáró kapuja v. ajtaja.
[ÁBRA] A párisi Notre-Dame-templom Szent Szűzről elnevezett kapuzat.
Épületek kapuját l. Kapu; itt csak a templomoknak K.-áról lesz szó. Az építészet különös gondot fordított a templomajtókra, sokszor meg sem elégedvén saját eszközeivel, hanem segítségül hiván a testvérművészeteket, a festészetet és különösen a szobrászatot. Főleg a középkor építő művészet képezte ki a K.-ot függetlenül a környező architekturától. Egész Nagy Károlyig a keresztény templomok nyugati, tehát fő-homlokzatának ajtaját nagyban és egészben a pogány templomok mintájára díszítik. Később azonban a portikus oszlopa és árkákja, mely a főbejárót rendszerint megelőzte, mindinkább magához az ajtóhoz simul, mig végre annak egyik alkatrészévé lesz; időközben a vastag falban nyitott ajtónak bélése kifelé erősen szélesedik és a bélés díszítésébe olvad az oszlop, az arkád stb. A K. önálló kiképzésében kezdeményező román stilus azt mindjárt a tökélynek igen magas fokára is viszi, jóllehet a csúcsíves építészet neki ebben méltő versenytársa. A román félköríves K. bélése oszlopos, az archivolt gömbölyü tagozatos díszítményü, oszlopok és archivoltok növényi és egyéb fantasztikus ornamentikával néha egészen behálózva. Ilyen p. a jaáki templom K.-a, hazánkban egyik legszebb fenmaradt ilynemü műemléke (l. Építészet XIII. képmelléklet 4. ábra), a horpácsi (l. Építészet XIV. képmelléklet 11. ábra), zárai, iliai, kisdisznódi stb. templomoké; külföldön az arlesi, poitiersi (l. Építészet XI. képmelléklet 5. és 7. ábrák), a saint-gillesi, a speyeri, toscanellai stb. templomoké. Az ajtó sokszor egy középső oszloppal kettős ajtóra osztatik. A timpanon rendkivül gazdag szobrászati díszt kap; kedvvel ábrázolják itt Jézust a 4 evangelista jelképével, majd az utolsó itéletet, az Apokalipszist stb. A csúcsíves építészet magas ívezete még nagyobb dísz kifejtését teszi lehetővé; a teljes reliefben kidolgozott szobrok itt már az archivoltakat is egészen ellepik (l. az ábrát), fölöttük az oszlopfőből átidomult kis baldachinokkal. A főhomlokzat három főbejárója a nagy katedrálisoknál sokszor egyetlenegy egyöntetü koncepciót alkot, a legszebbet, amit e nemben az építőművészet alkotott. Különösen a nagy francia katedrálisok dicsekedhetnek ily alkotásokkal, melyek közül fölemlítjük a párisi, rheimsi, chartresi, troyesi stb. katedrálisokat, és mint egyik legtökéletesebbet, az amiensi Notre-Dame K.-át. Fölemlítjük még a sienai, orvietói, nürnbergi (St. Lorenz), kölni domok K.-át. Hazánkban a csúcsíves K.-ok korántsem oly művésziek, mint a románok; említésre méltók a kassai (l. Építészet XIX. képmelléklet 18-ik ábra), gyulafehérvári, pozsonyi stb. A mária-zelli szép K.-ot Nagy Lajos építtette. A renaissance eleinte általában a csúcsíves stilus nyomán halad, a bélések díszítéseihez a klasszikus oszloprendek elemeit használva föl. A K. mint olyan azonban mindinkább veszt önállóságából; sámbrános, pilaszteres, oromzatos keretet kap, egészen alárendelve az azt körülvevő architekturának. Végezetül ismét csak egy közönséges ajtóvá lesz, mint a klasszikus építészetben.
l. Verde-foki-szigetek.
-család (kapivári). Sárosvármegyei régi nemes család, melynek eredeti neve: Tétényi. T. András budai alvárnagy fia Péter és T. Miklós fia András Zsigmond királytól vitézségük jutalmául 1405. címeres nemeslevelet nyertek. T. András azonkivül a sárosvármegyei Kapi várát és helységét nyerte királyi adományban, melytől a család neve is Kapy lett. 1405-1413. sókamarás (comes lucri camerae) is volt és ennek a jövedelmező tisztségnek birtokában szép vagyonra tudott szert tenni. Maga Zsigmond király is több ízben vett fel tőle zálogkölcsönöket. K. István, 1455. mint egri vármegyei pap szerepel. K. Ferenc 1521., K. Menyhért pedig 1524. Sáros vármegye alispánja volt. K. László a mohácsi ütközetben (1526) hősi halált halt. K. György (a családban e néven második) János testvérével együtt Szapolyai János buzgó párthive volt, amiért sok bajt kellett elszenvednie. Az ősi Kapivárát is elfoglalta tőle I. Ferdinánd párthive lett. 1545. megjelent a nagyszombati gyülésen mint Sáros vmegye követe. 1575. még említik mint Nagy-Kálló várának parancsnokát. (V. ö. Tudományos gyüjtemény, 1830. XII.) K. László 1625. a határvizsgáló bizottság buzgó tagja. K. Gábor, többször játszott szerepet a korabeli országgyülésen; igy 1681. az adórovások vizsgálatára kirendelt bizottságnak, 1723. a határjárási választmánynak tagja volt, 1730. országbirói itélőmester, később alnádor is lett. K. Zsigmond 1725-1728. egri kanonok és címzetes püspök volt. K. József 1760-1770. az eperjesi kerületi táblának,egyik fia, K. László, 1787. a kassai kamarának, másik fia, K. József, 1810. szintén az eperjesi kerületi táblának ülnöke volt. Az utóbbi később királyi tanácsos is lett. K. István 1838. Sáros vmegye alispánja, K. Eduárt pedig 1846. főszolgabirója volt és az abszolutizmus idején is Nógrád vmegyében hivatalnokoskodott. A K.-család erdélyi ágának alapítója György (II.) fia, András. (A családban e néven harmadik.) 1575. Kolozs vármegye főispánja. Ennek egyik fia, szintén K. András, ugyanazon vmegye főispánja volt (1614). Báthory Gábor fogságba vettette, mert titokban Bethlen Gábor párthive volt. K. Miklós, vitéz katona, ki a Radul oláh vajda elleni háboruban esett el (1603). K. György (IV.), szül. 1635., megh. 1670. Apaffy Mihály fejedelem alatt roppant hatalomra tett szert, melyet mint Hunyad vármegye főispánja számtalan erőszakoskodásra, embertelen kegyetlenkedésre, nagy birtokok bitorlására, zsarolásokra, ravasz fondorlatok keresztülvitelére használt fel. Midőn Apaffy ellen is gonosz terveket szőtt, a fejedelem Déva várába záratta, ahonnan való szökése alkalmával véletlen baleset következtében életét vesztette. Nagy birtokait a fejedelem elkoboztatta. V. ö. Cserei Mihály Históriája. - K. Erzsébet, kóbor kalandos életü asszony. Negyedik férjének, Szőllősy Jánosnak megöletésével is vádolták. Az erdélyi K.-nak századunk elején magva szakadt.
a. m. haszonleső. - Kapzsiraeresztés, l. Falkavadászat és Curée.