kisközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye váci alsó j.-ban, (1891) 1056 tót és magyar lakossal. A törökök alatt elpusztult, Bél Mátyás idejében azonban már jelentékeny hely volt. Ekkor Grassalkovich-féle birtok volt és a gödöllői uradalom részét tette. Az első szekérpostaállomás volt Pest és Gödöllő közt; ma postahivatala sincs. Temploma helyén állítólag huszita váracs állott.
(növ., Lotus L.), vitorlás virágu fű v. félcserje; levele hármas, virágzata ernyős, gyakran sárga, hüvelye gyakran rekeszes, felrepedés után egy-egy fele összezsugorodik. Mintegy 100 (hazánkban 5) faja a mérsékelt tartományokban majd mindenütt terem (l. az ábrát). Több faja kerti dísz vagy jó takarmány. A L. corniculatus L. (szarvassárga herefű), többnyári réti fű, virága aranyszinü, de gyakran pirosba is játszik. Egész Európában terem, levelét, valamint a szőrözetét tekintve, nagyon változik. Jó takarmány. A méh is szereti. A L. edulis L. (spárgaborsó) hüvelye édes; Kréta szigetén nyersen eszik. A L. Jacobaeus L. (szomoru K., szentjakabhere), Afrika Szt. Jakab szigetéről ered; többnyári, kedves dísznövény, virága sötétbarna v. barna és aranyszinü.
[ÁBRA] Kerepfű. 1 a füve; 2 a vitorla; 3 a csónak; 4 az evező; 5 a kétfalkás him.
a kat. egyházban a nagycsütörtöki szt. mise glóriájától nagyszombat allelujajáig használtatni szokott zörgető faeszköz. Kétféle K. különböztethető meg. Az egyik vékony deszkához illesztett és szabadon mozgatható fakalapács, mely a nagyhét említett 3 napján mise alatt és az oltári szentségnek a szent sírhoz való átvitelekor csöngetyü helyett használtatik, mig a tulajdonképeni K. nagyobb, szintén fából készült zörgető eszköz és a harangokat helyettesíti. A K. már a legrégibb időkben is használtatott. Már az Ordo Rom. I. és XIV. fejezete is említést tesz használatáról.
(Kreisch, Kris), kisközség Nagy-Küküllő vmegye keresdi j.-ban, (1891) 1241 német, oláh és magyar lakossal. Vára egyike legépebb régi várainak; Keleti Gusztáv szerint «érdemes volna csupán a keresdi várról egy régészeti albumot készíteni». A vár, a természeti viszonyokhoz alkalmazkodva, sokszögre épült. Legrégibb része egy 3 emeletes zömök torony, melynek bejárata, középkori szokás szerint, az első emeleten van. E román stilü torony fala az első emeleten is több mint egy ölnyi vastag, s ebben húzódik a harmadik emeletig menő csigalépcső. A toronyhoz egy kőtornácoss emeletes ház van építve, mely a várurak lakásául szolgált. Szemközt ezzel emelkedik a tulajdonos grófi család jelenlegi lakóháza, mely annak előtte magtár volt. Észak felé esik a főkapu, s e mellett jóformán a föld alatt egy csúcsíves kápolna, faragott kőből készült teljesen ép szószékkel. A déli oldalon is lakószobák és cselédházak állanak. Gyalogösvények kanyarodnak a várhely oldalán, mely alatt csinos olasz modoru park terül el. Régi idők óta a bethleni Bethlen-család birtoka, kik közül utoljára 1863-ban újította meg Bethlen Elek. Ugyancsak Bethlen Elek állított itt nyomdát 1684-ben, nyomdászul szerződtetvén Székesi P. Mihályt. E nyomda szóhagyomány szerint, a vár nyugati részében levő zömök torony melletti bolthajtásos pincében lett volna elhelyezve. Itt nyomatott az 1679. elhalt Bethlen Farkas gr. erdélyi kancellárnak, Bethlen Elek testvérének Historiarum Pannonico-Dacicarum libri X. a clade Mohaziensi usque ad finem seculi c. munkája, mely azonban 1690. Thököly betörésekor a 832. lapnál abbamaradt; a példányok egy részét a vár pincéjében ládába zárva befalazták, más részét a nyomdával együtt Segesvárra szállították. E be nem végzett nyomtatványról tévesen állítják külföldi irók, hogy végkép elveszett volna; legalább 25 példány van belőle gyüjteményekben és magánosoknál. Ezenkivül Keresden nyomatott még Medgyesi Pál Lelki A Bé Ce címü műve 1684.; Kelp Márton két latin műve és szentmártoni Bodó János Dialogismus a Kristus haláláról c. műve, 1685.
a vadászati beszédben az olyan vadászati mód, mikor a vizsla a vadat szaglása útján felkeresi, megállja, felrebbenti, kiugratja és a vadász ekkor lövi le. K.-nek mondjuk a megsebzett vadnak a vérebbel való nyomozását is.
(actio), általában jogvédelmi eszköz, valamely jognak önálló támadás alakjában meghatározott ellenfél ellen biróság előtt érvényesítésére. Alaki (perjogi) értelemben perjogi cselekmény, amelyet valaki - a felperes (l. o.) - más meghatározott személy - az alperes (l. o.) - ellen a birói segélyt a K.-ben előterjesztett kérelem (petitum) értelmében igénybe veszi. Anyagi, jogi értelemben pedig a K. az a jogi lehetőség, valamely jogot K. útján a biróság előtt érvényesíthetni. Ez az u. n. kereshetőség v. kereseti jog. Az a kifejezés, hogy valakinek nincs kereseti joga, nem azt jelenti, hogy az igényelt jog őt meg nem illeti, hanem csak azt, hogy az illető jog keresetileg nem érvényesíthető, ami nem zárja ki, hogy más jogvédelmi eszközök a jogosított rendelkezésére állhatnak. Anyagi jogilag a K. jog az érvényesítendő jognak minősége, tehát nem az érvényesítendő jogtól különböző jog, amit találóan igy szokás kifejezni: a kereseti jog nem egyéb mint maga a jog hadi lábon. A jogviszony, melynek lényeges alkatrésze a kereseti jog, képezi a K.-nek anyagi jogi értelemben vett alapját, de kereseti alapnak nevezik azokat a tényeket is, melyekből a jogviszony ered. Perjogilag kereseti alap a keresetileg érvényesített jognak perbeli indoklása. A K.-eknek abszolut és relativ K.-ekre felosztása az abszlut és relativ jogok között való különbségnek felel meg. Abszolut K. az, mely mindenki ellen, relativ az, mely csak bizonyos meghatározott személy ellen érvényesíthető. Abszolut K.-ek (actiones in rem) a családi állás, a személyállapotok védelmére szolgáló u. n. status-K.-ek és az abszolut vagyonjogokban alapulók, jelesül a dologbeli és az örökségi K.-ek; relativ (személyes) K.-ek a kötelmi viszonyból eredő K.-ek. A K. tárgya alatt értjük egyrészt magát a K.-tel érvényesített jogviszonyt v. jogot; ily értelemben a K.-ek v. jog-K.-ek v. birtok-K.-ek. Másrészt a K. tárgya alatt annak célját általában véve kétféle lehet. A K. ugyanis 1. vagy csak valamely jogviszonynak v. jognak elismerésére irányul, vagy 2. azonfelül még arra is, hogy alperes valamit tegyen v. ne tegyen, s hogy a biró őt ebben elmarasztalja. Az elsőnemü K.-eket prejudicialis K.-eknek nevezik. Ilyenek főleg a status-K.-ek.
A K. szülemlik, mihelyt az általa védett jog öszszerüleg biróság előtt érvényesíthetővé vált. Addig a K. csak mint elvont lehetőség létezik. Számos esetben a K. szülemlése az általa védett jognak megsértését tételezi fel. A birtok-K. p. csak akkor szülemlik meg, ha birtokot valaki megsértette. Több K.-nek összetalálkozása jogi jelentőséggel bir akkor, ha a K.-ek tárgyai (céljai) azonosak. Az érvényes szabály itt az, hogy ami valakit csak egyszer illet meg, azt, mihelyt az egyik K.-tel megkapta, a többi K.-ekkel még egyszer nem követelheti. Minthogy a K. az általa védett joggal azonos, a jognak megszünte a K.-nek is megszüntét eredményezi. Vannak azonban oly okok is, melyek nem magát a jogot, hanem csak a K.-et (a jognak K. útján érvényesítését) szüntetik meg. Legfontosabb ilyet eset a K. elévülése (actionis praescriptio), vagyis a K.-nek elvesztése azért, mert bizonyos meghatározott időn át nem támasztatott. A K.-nek perjogi alapjánál megkülönböztetjük annak ténybeli és jogi alapját. A ténybeli v. történeti alatt értjük azokat a tényeket, melyekből felperes jogát származtatja; a jogi alap alatt a tények jogszerző hatását. A ténybeli alap kimutatására rendesen nem köteles, mert azt, hogy a felhozott tényekből az igényelt jog származik-e vagy nem, a biró a törvény alapján ugy is tudja. A K.-nek alaki kellékeihez tartozik továbbá: a biróságnak megjelölése, melyhez az intéztetik; a feleknek megjelölése nevük, polgári állásuk v. foglalkozásuk, perbeli szerepük és lakásuk szerint, valamint a felek képviselőinek neve és lakása. Az irásban beadott K. annyi példányban nyujtandó be, hogy a per számára megtartandó egy példányon kivül minden alperesnek egy példány jusson. A K.-halmazatot vagyis több követelésnek egy K.-be összefoglalását célszerüségi tekintetekből többféle megszorításoknak szokás alávetni. Sommás eljárásban a K. a biróságnál jegyzőkönyvbe is mondható. V. ö. Plosz S., A keresetjogról (Budapest 1876).
l. Kereset.
l. Kereset.
l. Adó, Iparadó és Jövedelmi adó.
(petitum), a keresetnek (l. o.) az a része, melyben felperes előterjeszti keresetének tárgyát, célját; azt, aminek megállapítását, illetve megitélését a biróságtól kéri. A kereseti kérelmet a fő- és mellékkötelezettség v. a követelt összeg és járulékai szabatos kitételével határozottan és röviden kell kifejezni. A K. szerkesztése annál fontosabb, minthogy az itéletnek alapját és határát képezi, amennyiben az itélet a K.-en tul (ultra petitum) nem terjedhet.