az Albertus-tallér, a koronatallér, a velencei tallérnagyságu ezüstpénz (Scudo della croce), melynek egyik lapját stilizált kereszt foglalja el.
l. Kurta kigyó.
(növ., Kruciflórák v. Cruciflorae, mákképüek, Rhoeadinae), a kétsziküek külön szirmuak rendje, 2-4-es tagu virágszerkezet 4, négy főbb v. sok him s 2, számtalan termőlevél alkotta belső termő tünteti ki. A mákfélék, füstikefélék, a keresztesek meg a káprifélék egyesítése.
mindazok, akik a keresztes háboruban (l. o.) részt vettek, továbbá a lovagrendek tagjai.
Pál, hires orvos, szül. Debrecenben, megh. u. o. 1734 jan. 26. Eleinte teologiai pályára készült, 1711-13. a debreceni református kollégiumnak volt növendéke. Ezután Hollandiába ment, hol 1725. nyerte el orvosi oklevelét. Szülővárosába visszatérve, kórházi prédikátor lett, de emellett mint ügyes műtő is kitünt. Művei közül említendők: Dissertatio de somnambulis (Franeker 1725); De utilitate et necessitate medicinae (u. o. 1725); Exegesis vexatissimi loci (u. o. 1727).
az, midőn az egymással párosított állatok eltérő fajtákhoz tartoznak, tehát nem egyenlő vérüek. Nemei az átalakító, javító, fajtát előállító és haszonállatot előállító K. L. még Bastard és Fajvegyülék.
K. vasutaknál, igy nevezik a vágányoknak ama részét, amelyen két vágány egymást szeli. A K. berendezése különböző, aszerint, amint a két vágány egészen szeli egymást, v. csak egyik vágány ágazván ki a másikból, csak egy-egy sínszál lesz szelve. Előbbi esetben rendesen öntött keresztezési darabokat iktatunk be a szelés pontján (l. 1. ábrát), az utóbbi esetben azonban egy több részből álló elrendezéssel biztosítjuk a kerekeknek biztos és nyugodt áthaladását. A 2. ábrán látható elrendezés fő alkotó elemei: 1. maga a kéregöntvényü K. a-b a sziv; 2. a vezető sínek c-d, melyek a kerekeket a helyes irányba terelik. Ez utóbbi elrendezést gyakran síndarabokból is készítik. Végül megemlítendők a kettős K.-ek, mikor két párhuzamosan haladó vágányt hoznak kapcsolatba.
[ÁBRA] 1. ábra 2. ábra.
K. az építészetben, l. Fakötések.
K. a botanikában a. m. cseretermékenyítés, azaz ugyanazon faju két virágnak v. más-más tőről való virágoknak kölcsönös termékenyítése; K-nek a másfaju virágok termékenyítését, vagyis a fajvegyülést (hybridatio) is mondják, l. Beporzás.
azok, melyek középvonala egymással sem nem párhuzamosak, sem pedig egymást nem metszik.
igen sokféle okból származhatik. Egyik legközönségesebb alakja az ugynevezett lumbago, amelynek tulajdonképeni székhelyét az ágyékizmok képezik és amely többnyire emeléssel, hirtelen lehajlással stb. kezdődik. Kereszttáji fájdalom származhatik a lumbalis idegek neuralgiájánál, csigolya-, gerincagyburok- és gerincagybántalmaknál, a himlő egyik jellemző tünetét képezi, vesebántalmakat kisér stb.
a mótorok dugattyúdját a hajtórúddal összekötő géprész. A K. egyenesen vezető sínek között vagy kifúrt hengerben vezettetik s amellett, hogy a dugattyu-rudat a gép hajtórúdjához kapcsolja, arra is szolgál, hogy a dugattyurudat a forgattyunál visszaható hajlító erő ellen védelmezze. Főbb részeit a K.-test, a csúszó szaruk és a K.-csap képezik. A K.-testet a dugattyurúddal rendszerint ez kapcsolja össze, a hajtórúddal pedig a K.-csapnál fogva csuklós kapcsolatban áll.
a hajtórúd és keresztfej közötti csuklós kapcsolat létesítésére szolgál.