v. csúszósaru (l. Keresztfej), a keresztfejet az egyenesben vezetőn tartja. A hajtórúdról visszaható erő által az egyenes vezetőhöz szoríttatik s azon csúszva súrlódik. Hogy a súrlódás folytán fel ne melegedjen s be ne ragadjon, gondoskodni kell arról, hogy a felfekvő területe elég nagy legyen. A gyakorlatban közönségesen oly nagyra választják, hogy a reá ható erőből 1 mm2-nyi területre 0,02-0,1 kg. terjedő erőnél több ne essen.
hasító szerszám, mely a fejsze és a balta kombinációja. Egyik oldalán keskeny élü fejsze (kétszántu éllel), a másik oldalán az előbbijére merőlegesen álló félszántu, keskeny élü balta van. Nyélhüvelye középen van, nyele 70-80 m. hosszu. Ácsok használják durvább lyukvéséshez, de azonkivül számos más célra is szolgál.
(bány.), vastag erek lefejtésénél alkalmazzák, midőn az ér töltelékét a csapással keresztbe menő szeletekkel vágják ki.
l. Bajonett-vezető, Egyenes vezeték.
(exaltatio sanctae crucis). Ős-keresztény ünnep annak emlékére, hogy Heraclius császár az Ilona császárnő által feltalált szent keresztet a persáktól visszavette s 629 tavaszán ünnepélyes körmenetben a Golgotára tűzette. Ez ünnep kezdetben a kereszt feltalálásával együtt, vagyis szept. 14. tartatott, mig végre a VIII. sz.-ban a két ünnep elválasztatván, az említett nap kizárólag a szent K. számára tartatott fenn.
(inventio sanctae crucis), a IV. sz.-ban keletkezett ünnep annak emlékére, hogy Nagy Konstantin anyja, Ilona császárnő, a szent keresztet 326. Jeruzsálemben feltalálta (l. Kereszt felmagasztaltatása). I. Gergely pápa K. ünnepét máj. 3-ra tette. A görög kat. márc. 6. ünneplik, mig a görög keleti egyház a régi szokást napjainkig változatlanul megtartotta.
(a német Kreuzgang szolgai fordítása), középkori kolostoroknak rendesen négyszegletes udvarát a földszinten körítő széles, az udvar felől nyilt, legtöbbször boltozott folyosója, mely a szerzeteseknek sétáló és temetkezési helyül, ugyszintén nagyobb körmenetek megtartására szolgált, valamint a kolostor főbb helyiségeit egymással összekapcsolta. Német nevét valószinüleg a keresztboltozatoktól nyerte, mellyel födve volt, jóllehet voltak és vannak most is lapos mennyezetü - tehát nem boltozatos - K.-k. Hazai középkori K.-ink majd mind elpusztultak; romjaiban maradt fenn a kerci, restaurálva a garam-szent-benedeki; nyomait találjuk Vértes-Szent-Kereszten, Vázsonyon, Rátóton stb.
(növ.), Molnár Albert szótára szerint a Polygala L. neve, a Kreuzblume alapján K. v. sérvesfű a Galium Cruciata L. neve Erdélyben (l. Ragadványfű); K. v. keresztes gyökér a G. Cruciata, l. Szent Lászlófű; a Senecio vulgarist, sőt a Crucianellát (l. o.) is nevezik K.-nek.
l. Hajó (VIII. köt. 537. oldal).
a. m. aghegyháló (l. o.).