az ókori görög mitologiának sajátságos alakjai, gonosz démonok, akikben a semmit sem kimélő népélc önnönmagát személyesítette, aztán pedig az új mítikus alakot belekeverte a Heraklesre (l. o.) vonatkozó mondakörbe. Mások szerint a K. rabló és utonálló nép voltak, melynek mítikus képviselői a fentebb említett démonok. Mondájuk rendkivül régi, mert már archaisztikus műemlékeken is előfordul (a telinusi metopok). Ezen monda szerint, mely már Homerosnál is előfordul, a K. csavargó tolvajok, akik képesek mindenre. Számszerint ketten vannak, nevök egyesek szerint Andulos és Atlantos, mások szerint Olos és Eurybates.
(a régiek Corcura-ja) vagy Sehr-Zor, város Mosszul ázsiai török vilajetben, 90 km.-nyire Szulejmanietől, a Kaza-csaj partján 12,000 lak., akiknek 3/4-e kurd és akik agyagedényeket, durva posztót, csekély mennyiségü pamut-kelmét készítenek, bőrcserzéssel és borszüreteléssel foglalkoznak; élénk kereskedést űznek és a közeli sós forrásokból sót főznek. Az erőssége 40 m. magas mesterséges dombon épült. K.-ban lakik egy dervis-sejk.
másképen Korkyra, l. Korfu.
Bruno György Henrik, német technikus és kohász, szül. a felső Harzon Andreasberben 1824 márc. 24. 1840-43. végezte a bányaiskolát Klausthalban, 1844. Göttingában tanulta a kémiát, mineralogiát és technikát, azután rövid ideig gyakornokoskodott a Goslar melletti Ockerhütteben, 1846-ban pedig kinevezték a klausthali bányaiskolához a kémia, fém- és vaskohászat és a kémlészet tanárává. 1851. segédkohófőnök, 1853. kohófőnök, 1858. bányahivatali ülnök, 1862. rendes tanár az akadémián Klausthalban. 1867. meghitták tanárnak a berlini akadémiához, 1868 óta tagja a technikai és iparügyi bizottságnak és 1877 óta a szabadalmi hivatalnak. Munkái közül említésre különösen méltók: Der Oberharz, ein Wegweiser zum Besuch der Oberharzer Gruben (1852); Der Kommunion-Unterharz, ein Leitfaden für den Besuch des Rammelsberges (1853); Anleitung zum Studium der Harzer Hüttenprocesse (1857); Die Rammelsberger Hüttenprocesse (1860); Die Oberharzer Hüttenprocesse (1861-65); Leitfaden bei qualitativen u. quantitativen Löthrohruntersuchungen (1862); Metallurgische Probierkunst (1866); Grundriss der Salinenkunde (1868); Abriss der Thonwarenindustrie (1871); Grundriss der allgemeinen Hüttenkunde (1872); Grundriss der Metalhüttenkunde (1873); Grundriss d. Eisenhüttenkunde (1875); Grundriss der Eisenprobierkunst (1875). 1859 óta főmunkatársa a Lipcsében megjelenő Berg- und Hüttenmännische Zeitunnak és szerkeszti a Repertorium der technischen Litteratur címü bibliográfiai munkát.
(Kirieleis, Cyreleison, Tyireles, Kerlézs), kisközség Szolnok-Doboka vmegye betleni j.-ban, (1891) 956 német és oláh lakossal, gróf Bethlen-féle kastéllyal és szép parkkal. Van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Határában emelkedik Cserhalom, melynek hadtörténelmi fontosságáról v. ö. Pallas N. Lexikon IV. 682.
(ejtsd: -dek), Új-Zélandhoz számított, 4-5 lakatlan szigetből álló csoport, a D. sz. 29° 16' és 31° 28' között. E szigeteket (Raoul vagy Sunday, Macaulay, Curtis), amelyeknek területe 699 km2 és amelyek egyenlőtlen felületüek és erdősek Wats (1788) és d'Ertecasteaux (1793) fedezték föl.
(Kirman), 1. Persia egyik tartománya Larisztan, Farzisztan, Irak-Adsmi, a Lut-puszta, Kohisztan, Szeisztan, Beludsisztan és az Ormuz-szoros közt, 196,135 km2 területtel és mintegy 600,000 tadsik, persa, beluds és arab lakossal. É-i része a kietlen Lut-sivataghoz tartozik, ettől D-re ÉNy-DK-i irányban nagyobbára vulkáni kőzetekből álló hegyláncok vonulnak rajta végig; ilyenek a Parisz-Kuh, Dsamal Barisz, a Kuh-i Hazar-csúcs (4500 m.) és a Kuh-i-Nosadur Beludsisztán határán. V. ö. Eastern Persia, an account of the juorneys of the Persian Boundary commission (London 1876.) - 2. K., az ugyanily nevü tartomány fővárosa, 2000 m. magasban, a párisi K. h. 57° 39' alatt, 41,170 lak., szőnyegkészítéssel; egykoron ismeretes volt fegyverkészítése is, de ez megszünt. A várost falak veszik körül és egy erősség védi. Kikötővárosa Bender Abbasz.
(Kermansahan, Kirmansah), megerősített város és a persa Kurdisztánt alkotó két kormányzóság egyikének fővárosa, termékeny síkságon a Kerna mellett, 12,000 lak., fegyvergyártással, szőllő- és földmíveléssel. Persiában a táncosnők nagyobbára a környéken lakó szuszmain törzsből valók. K.-tól ÉK-felé néhány km.-nyire van egy hegység végső kiágazása, a Takt-i-Bosztan vagy Biszutun nevü, amelynek a szikláiba két terem van bevésve; ezeknek falain a VI. sz.-ból való, vadászati jeleneteket ábrázoló érdekes vésetek láthatók.
a cocus ilicis megszárított nősténye. Ezek apró, barnás szinü, bogyókhoz hasonló szemcsék, melyeknek a felületét fehér por lepi el. A kereskedésben provencei és spanyol K.-t különböztetünk meg. A K.-t a gyapjunak és selyemnek piros szinüre való megfestésére használják. L. még Bibortetü.
1. folyó, Kalifornia É.-amerikai államban; a Whitney-hegy Ny-i oldalán ered, a K.-tavat alkotja és a Tulare-tóba torkollik. - 2. K., county Kaliforniában, 6000 lak., Havilak székhellyel.