l. Rendőrség.
l. Rendőrség.
valamely körben forgó tárgy kerültén levő pontnak egy másodperc alatt befutott útja.
az oly (l. az ábrát) ABP szög, melynek csúcsa a kör kerületén van. Nagyságra nézve félakkora, mint az ugyanazon AB köríven álló AOB középponti szög
Kerületi tábla
az 1868. LIV. t.-c. életbeléptéig első folyamodásu birósság bizonyos a törvények által meghatározott ügyekben. Négy K. volt és pedig: Dunán innen Nagyszombatban, Dunán tul Kőszegen, Tiszán innen Eperjesen, Tiszán tul Debrecenben. Az abszolutisztikuss korszak alatt szünetelt K.-kat az országbirói érekezlet az 1848. évi állapotba állította vissza. Kivétel az ősiség eltörlése folytán megszünt kereseteknek, és pedig a jogegyenlőség elvéhez képest a nem nemesi javakra és személyekre is kiterjedőleg, azonban a szab. kir. és rendezett tanácsu városok hatósága alá tartozó személyek és javak kivételével. A K.-kat először az 1723. XXX. t.-c. állította fel, további rendelkezéseket az 1723. XXXI. és XXXII. t.-cikkek tartalmazván, Debrecen helyett Nagyvárad székhellyel.
1848-ig az alsó tábla a tárgyat előzetesen u. n. K.-ben vitatta meg. A K.-et eredetileg a megyék követei mint magánjellegü értekezletet, kerületenként külön tartották; későbben a két dunai kerület együtt, a két tiszai ismét együtt tanácskozott, sőt már 1741 óta előfordult, hogy mind a 4 kerület együttes tanácskozásokra jött össze, mig 1802 óta az együttes tanácskozás állandóvá vált. Az együttes K. az alsó táblának minden elemeit magukban foglalták az egy kir. táblának kivételével, s igy az országos ülésektől csakis az elnökségben és a jegyzőségben különböztek. Az elnökség hetenkint a megyei követek között változott akként, hogy azt mindig egy dunai és egy tiszai követ együtt vitte a megyéknek ülésrendje szerint. Jegyzőt négyet választotak a megyék, s kettőt a városok részéről. A K.-eken a szavazás akként történt, hogy minden vmegye egy, a kapcsolt részek egy, a szabad kerületek egy, az egyházi rend egy, a városok összesen egy szavazattal birtak.
leginkább tekervényes, görbe út, mely a rendesnél több fáradságba kerül és azért a célt mintegy elkerüli, innét beszéd vagy szó, melyben a dolognak mintegy nagy feneket kerítenek; továbbá minden ami sorban jár, nevezetesen K. pohár körben járó, bujdosó pohár; végre gazdasági szolga, aki a mezőre, határra, erdőre stb. felügyel. L. Mezőőr.
nagyközség Arad vmegye kisjenői j.-ban, (1891) 2362 oláh lakossal, gőzmalommal.
kérelem előterjesztést tartalmazó irásbeli beadvány.
l. Népszabadságjogok.
kőzet, finom szemü, csillámtartalmu diorit. Elegyrészei: plagioklasz-földpát és biotitcsillám; mellékesen szokott tartalmazni augitot, amfibolt és egyéb ásványanyagokat is. Eruptiv telérekben a Harz hegységben, a Vogézekben, a szász Érchegységben stb. a Bretagneban is találni és ott kerzanton a neve.