l. Két kard elmélete.
(növ.), l. Dioicus.
v. kétlakuság (növ., dioecia), olyan eset a növényországban, mint a him és nőstény példák léte az állatok között. A kétlaki növények Linné rendszerének 22. seregét alkotják. A K. a növényországban ritkább a pároséltüségnél vagyis a hermafrodita virágoknál. Az állatországban emez állapot az uralkodóbb.
v. kétlaktu növény (planta amphibia), az, mely kétféle termőhelyen: nevezetesen vizben meg a nedves v. kiszáradt vizparton is megterem, de a parti alak alkalmazkodás következtében a vizi alaktól többé-kevésbbé eltérő. L. Alkalmazkodás.
(Dipnoi), l. Tüdőshalak.
Károly, olvos, szül. Csurgón 1839 szept. 14. Orvosi tanulmányait a bécsi és budapesti egyetemeken végezte, oklevelét 1863. nyerte el Budapesten. 1864-68. tanársegéd volt a budapesti egyetemi belgyógyászati klinikán, majd tanulmányútra indult Bécsbe, Berlinbe, Heidelbergába és 2 évet töltött Heller, Stricker, Benedikt, Erb és Helmholtz oldalán. 1870. a villamgyógyászatnak lett egyetemi magántanára, 1881. már nyilvános rendkivüli tanár. 1877-ben a Rókus-kórház egyik főorvosi állására hivták meg. 1884. közegészségügyi tanácsossá nevezték ki. K. egyike az elsőknek, kik Magyarországon ideg- és villámgyógyászattal foglalkoztak. Számos idegvágó dolgozata nemcsak hazánkban, hanem az egész tudományos külföldön méltó elismerésben részesült. 1889. a budapesti egyetemen a belgyógyászat nyilvános rendes tanárává lett kinevezve. A legtöbb hazai és számos külföldi tudományos társulat tagjává választota; a királyi magyar természettudományi társaság örökítő, a budapesti királyi orvosegyesület volt elnöke és alapító tagja, a magyar orvosi könyvkiadó társulat alapító és igazgató tagja, a pesti szegény gyermekkórház tiszteletbeli főorvosa stb. Munkái közül a következőket említjük: A digitalin hatása a szivműködésre (1865); Pulsatio epigastrica, megjegyzések a visszérpulsusról; A Basedow-betegségről; Beiträge zur Nosogenie der Kinderlähmung (Archiv f. Kinderheilkunde, 1871); Elektro-therapeutikus kisérleti tanulmányok (Orv. Hetil. 1870); Beitrag zur diphtheritischen Lähmung (Jahrb. f. Kinderheilkunde 1873); Bilaterale Lähmung des Facialis und Abducens, Taubheit in Folge von Fractur des Felsenbeins (Wiener Med. Presse, 1875); Syphiloma a cerebrumban, hirtelen halál (Orv. Hetil., 1876); Poliomyelitis anter. acuta et chron. (Wiener Med. Wochenschr. 1877); Az inreflexről (Orv. Hetilap, 1879); stb.
(növ.), l. Dichlamydeus.
l. Kettős házasság.
l. Hermafroditaság.
v. közeges gyapju akkor keletkezik, midőn a juhnál nagyobb mérvü, de nem teljes szőrváltás áll be; ekkor ugyanis a bőrtől elváló, de a bundában maradó gyapjuszálak a többiek által, melyek tovább nőnek, a bőrtől mindig távolabb vitetnek, a kihullottak helyett pedig új gyapjuszálak nőnek. Ezáltal a bundában egy a bőrrel párhuzamosan haladó csík keletkezik, mely csak azon gyapjuszálak által képeztetik, melyek a bőrrel összefüggésben maradtak, mig a csík fölött a kihullott szálak is, a csík alatt pedig az ujonnan nőtt szálak is vannak; a csík tehát ritkább gyapjuból áll, mint a fölötte s alatta lévő részek. A K. gyapju majdnem értéktelen. A kihullott gyapjuszálak hamis kötőszálaknak neveztetnek. - K. az olyan gabona, amelyben érett és éretlen kalászok vegyest előfordulnak. Ezen jelenség oka a kedvezőtlen időjárásban rejlik. Ha t. i. a kalászhányás idején tartós szárazság uralkodik, akkor az oldalhajtások egy része nem hoz kalászt, ha ellenben még az érés bekövetkezése előtt esős idő áll be, akkor a visszamaradt oldalhajtások is kalászokat fejlesztenek, melyek természetesen későbben érnek meg, mint a korábban keletkezettek.