erősen kisütött kenyér, mely korpamentes gabona- v. rozs-lisztből készül. Lehetőleg kevés vizzel dagasztják, alig hagyják kelni, a tésztát sütés előtt átszurdalják és 15-25 percig alacsony hőfok mellett megsütik. Aztán a K.-t száraz helyre teszik, hogy a viz teljesen kimenjen belőle. A jó K.-nek száraznak és törékenynek, a hajának alig megbarnultnak és törésének üvegesnek kell lennie. Legtöbbre becsülik tartóssága révén az angol K.-et. Sok évig áll el és ennélfogva alkalmas arra, hogy hajóknak, hadseregnek évekig táplálószerül szolgáljon. ÉNy-i Németországban télen rozs- v. barna gabonakenyérből szárítás útján is csinálnak egy K.-félét, mely egész nyáron át tart és vizben, teljben v. kávéban puhíttatik meg. L. még Húskétszersült.
(növ., kétmaglevelüek, kétcsiralevelüek, kétcsemlevelüek, kivül v. külnövők, Exoganae, Acramhibryae, Dikodyledones), az olyan növények, melyek csirájának majd mindig két és átellenes, gyakran nyeles sziklevele van, melyet p. a paszuly v. a tök magva lefejtése után könnyen megláthatunk. A K. magvából csirázáskor egyszerre két vastagabb levélke búvik ki. Ilyenek virágzó növényeink és lombos fáink, legnagyobb része. Könnyen felismerhetők arról, hogy levélerezet (edénynyalábok) hálózatosan szétágazó, mig az egysziküeké (p. kukorica) párhuzamos. A más bélyeg v. a kétsziküekkel való bensőbb rokonságuk alapján a K. közé számított füveknek ritkán csak egy sziklevele van (Corydali, Ficaria, Cyclamen, juhászmogyoró) Az Orobanche, Viscum, Pirola, a fenyőspárga, a balanophorák és rafflesiaceák, meg az aranka sziktelenek. A sulyomnak egyik szikje kisebb. Három sziklevél kivételes eltérés. A magfehérje gyakran a magérés előtt felszívódik. Száruk elágazik, edénynyalábjok nyilt, majd mindig körben helyezkedik el a középpoti bél körül (l. Edénynyaláb, Évgyűrü, Kambium). Levelök többnyire nyeles, gyakran hasogatott, a tövében gyakran rügy keletkezik, mely az elágazást megindítja. A virág alkotása különböző, gyakran ötös-, ritkábban négyestagu, még ritkábban kettes v. hármastagu. Néha a virág nem köröstervü, hanem csavarmentü (l. o.), vagyis spriláis helyzetü (l. Calycanthaceae). Kelyhök és szirmuk rendesen van. A csira gyököcskéje többnyire állandó főgyökérre nyulik meg, a főkéseké és tarackolóké szokott elsatnyulni, ezeknek mellékgyökerök nem fejlődik. A K. bonyolódottabb alakbeli sajátságuknál fogva a szisztemában az egysziküeknél magasabb fokon állnak, ma egyáltalában a legtökéletesebb növények. Többsziküvel a tobzosok rendjében találkozunk. A kétsziküek tipusa két csoportra szakad: 1. Forrtszirmuak v. egyszirmuak (Sympetalae, Mono- seu Gamopetalae), szirmuk soha sem több darab, mert legalább a tövön kisebb-nagyobb, vagy egész darabon csőalakra összenő. 2. Külön-, szabad v. többszirmuak (Choripetalae, Poly- seu Eleutheropetalae). Némelyeknek nincs szirma (leples kétsziküek), a többié nem nő egymáshoz, hanem külön-külön szirom marad. A leples kétsziküeket, melyeknek külön kelyhök és szirmuk nincs, v. az ezt helyettesítő részök tökéletlen, külön 3 alosztálynak is tekintik, de újabban a különszirmuak közé fogják, mert ezeknek is szokott hiányozni a szirmuk (tyúkhúr, pásztortáska, gólyahir stb.). A kétsziküek rendje a következő: Juliflorae, Urticinae, Centrospermae, Polycarpicae, Rhoeadinae, Cistiflorae, Columniferae, Gruinales, Terebinthinae, Aesculinae, Frangulinae, Tricoccae, Umbeliflorae, Saxifraginae, Opuntinae, Passiflorinae, Myrtiflorae, Thymelinae, Rosiflorae, Leguminosae, Bicornes, Primulinae, Diospyrinae, Tubiflorae, Labiatiflorae, Contortae, Campanulinae, Rubiinae, Aggregatae, Hysterophyta.
a tettetésnek, hazugságnak az a fajtája, amikor azonegy dologra nézve ellentétes érzelmeket, gondolatokat nyilvánítunk azon határozott szándékkal, hogy valakit megtévesszünk. Akinek magatartása állandóan ily hazug, kétszinü ember. - A K. ugy szomoru-, mint vigjátéki jellem, amott az ármányos szerepkörhöz tartozik, itt ártatlanabb és enyhébb büntetésben, felsülésben és kinevettetésben részesül.
a zenében minden oly tétel, melyben akár egyszerre, akár váltakozva két különböző hang érvényesül. Lehet az p. szoprán és alt, tenor és szoprán. Vagy lehet hegedü és gordonka, fuvola és hegedü. Az olyan K. tétel, mely hangzásilag ugyanegy hangon áll, habár két különböző emberi hang vagy hangszer által adatik elő, szorosan véve nem mondható K.-nek, hanem unisono-nak.
l. Binom.
l. Káliumjodát.
l.Ammoniumkromátok.
l. Káliumkromát.
l. Ammoniumkarbonát.
l. Káliumkarbonát.