konvencionális megegyezés szerint azok a csillagpárok, melyeknek látszó szövtávolsága 30"-nál (1/6° holdátmérőnél) kisebb. Már a szabad szem is vesz észre egyes nagyon közel egymáshoz álló csillagokat; ilyen z Ursae maioris és Alcor, vagy a Hyadokban nyugatra Aldebarantól d 1 és d 2 Turi, vagy a 1 és a 2 Capricorni. Igen kitünő szem még e és 5 Lyrae-t is kettős csillagá bontja fel. Nagyobb távcsövekben e K. száma igen rohamosan nő és gyakran megesik, hogy valamely szabad szemmel is kettősnek ismert csillag egyes összetevője erős nagyítás mellett ismét kettősnek mutatkozik. Igy z Ursae minoris 14"-nyire elálló csillagból áll, melyektől Alcor 11'-re esik; e és 5 Lyrae mindegyike ismét kettős csillag 2-3" távolságban, mig a két párt 3' 23"-nyir közt választja el. Herschel Wiliam 1779 óta foglalkozott először behatóan a K.-kal és feltünő nagy számuk már azon hitet keltette benne, hogy nem véletlenül közel ugyanazon látásvonalában levő, de tényleg messze egymás mögött ugynevezett optikai, hanem valóságban egymás mellett álló csillagpárokkal, fizikai K.-kal van dolga, amit különben bizonyítás nélkül már előbb Michell J. és Mayer Chr. is gondolt. Herschelnek 20 év mulva ismételt mérései e nézet helyességét bizonyítoták, amennyiben igen sok K. időközben ugy kölcsönös távolságát, mint fekvését változtatta, amiből következik, hogy a két csillag egy közös rendszert képez, melynek minden tagja a rendszer tömeg-középpontja körül kering. A valószinüségi számítások ugyanazon eredményhez vezetnek. Herschel idejéig mintegy 80 K. volt ismeretes. Herschel maga 800-at fedezett fel, és Struwe W., Herschel John, Mädler, Dawes, Dembowsky, Schiaparelli stb. felfedezései folytán ma körülbelül 11,000 K.-ot ismerünk.
l. Valuta.
a zenében csak az oly hangszereken érvényesülhet, melyekből egy időben több hangot lehet kihozni. Ilyenek. a zongora, orgona, harmonium s ezek minden tökéletlenebb faja, továbbá a vonós és húros hangszerek, mint a hegedü, gordonka, viola s azok minden faja. A K.-ok, minők a harmad-, hatod-, nyolcad- s tized-fogások, leghatásosabban hangzanak a vonós hangszereken és a hárfán, sőt még a cimbalmon is. A fúvó hangszerek s az emberi hang egymagukban az ily hatásokra nem alkalmasak.
keveset különbözik az egyszerü fugától (l. o.). A különbség csak az, hogy amig az egyszerü fugában egy téma (subject) s felelet játsza a szerepet, a K.-ban két ilyen lép fel s azok kidolgozása válik feladattá olyformán, hogy a kettő váltakozzék egymással.
ágyuknál alkalmazott lövedék, melynek falai kettős kéregből állanak, külsőből és belsőből, hogy annak megrepedésekor a megpattant darabok száma annál nagyobb legyen.
az, amely nemcsak tetszés szerint megállapítható repülési idő mulva sül el, de akkor is, ha ezen idő letelése előtt kemény tárggyal összeütközik.
(diftongus), két hangnak, különösen magánhangzónak egy hang gyanánt való kiejtése, ugy hogy az egyiket nem ejtjük ki egészen tisztán, hanem rövidítve, mintegy kapcsoló hangul. A mai magyar köznyelv az irásban nem ismert diftongusokat, azonban a kiejtésben diftongusnak hangzik minden j-vel végződő zárt szótag. Ezekben nem j hangzik, hanem az i-nek kapcsoló hangja, mely diftongussá egyesül az előtte álló magánhangzóval; tehát mig ebben ha-jó valódi mássalhangzót, j-t ejtünk, addig ebben hajt, már nem képezünk j-t, hanem csak i-t. A rés, mely a nyelv háta és a szájpadlás közt marad, tágabb, mint a j-nél, ugy hogy a zönge fennakadás nélkül halad rajta keresztül. Ily módon a következő hangkapcsolatokat ejtjük diftongusoknak: ej, éj, oj, új stb. A történeti fejlődés folyamán a magyar nyelvnek több diftongusa volt; különösen fontosak az i és u magánhangzókkal alakult diftongusok, melyekből a legtöbb mai hosszu magánhangzó fejlődött, p. a mai jó szó a Halotti Beszéd idejében igy hangzott: jou, a mai kék szó igy: këjk. Mai nyelvjárásaink is elég gyakran ejtenek egyes hosszu hangzók helyén diftongusokat; különösen az é, ó és ő váltak gyakran K.-vá, p. Göcsejben a mész meisz, a jó júo, a szőke szüőke. A magyar nyelv ejt néhány mássalhangzó diftongust is: cs, cz, ds, dz. Ezek egy pillanatnyi s egy, a képzés helye tekintetében neki teljesen megfelelő folytonos hangból állanak; az ily diftongusokat affrikátának nevezik. A cs és ds áll egy palatalis t, illetve d-ből, melyet rögtön s, illetve zs követ; és igy a cz és dz egy alveolaris t, illetve d-ből áll, mely rögtön sz, illetve z követ.
(bigamia), bűntett, melyet az követ el, aki érvényes házassági kötelékben lévén, ismét házasságra lép; valamint a nem házas is, aki tudva érvényes házassági kötelékben levő egyénnel házasságot köt. Büntetése a magyar büntető törvénykönyv szerint 3 évig terjedhető börtön; de az, aki a vele házasságra lépő felet az előbbi kötelék fennállására nézve tévedésbe ejtette, 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő. A bűntett a házasság megkötésével követtetvén el, nem u. n. folytonos bűntett, elévülése tehát a házasság megkötésének napján venné kezdetét. A törvények azonban kivételesen azt rendelik, hogy az elévülés csak azon a napon kezdődik, amelyen a két házasság egyike megszünt, vagy érvénytelennek, v. semmisnek kimondatott. Ámbátor a magyar büntető törvénykönyv ily intézkedést nem tartalmaz, a kérdést a magyar királyi Kuria döntvényileg ily értelemben döntötte el. A törvény a lelkészt is bünteti, akit a K. körüli bűnösség terhel, és pedig szándékos közreműködés esetében 5 évig terjedhető börtönnel, gondatlanság esetében egy évig terjedhető fogházzal.
(növ.), l. Pároséltü virág.
a kápolnáknak (l. o.) az a neme, melyben két kápolna van egymás fölött; az alacsonyabb, nyomottabb alsó, mely kriptául szolgált, vagy ereklyéket őriznek, avagy a kastély szolgaszemélyzetének vagy a közönségnek mondottak misét benne és a díszesebb, magasabb, karcsubb arányokban épült felső, mely a fejedelem vagy az uraság számára szolgált oratoriumul. A K.-k legtökéletesebbike a párisi Sainte-Chapelle; hazánkban a csötörtökhelyi, a győri püspöki kápolna, stb.