az az acél, melyet nyalábba kötött acélrudakból, hegesztéssel és a hegesztést követő kovácsolással készítenek elő, l. Vas.
a büszkeség elfajulása; mig a büszke ember nagy becset tulajdonít személyes tulajdonságoknak, birtoknak, származásnak, kitüntetésnek, de azért nem néz le szükségképen másokat, csak a magáét tartja nagyra, esetleg joggal, addig a kevély, főleg másokkal szemben, kiket lenéz, tartja magát nagyra, nagyobbra mint szabad. A büszke a maga érdemét beszéli; a kevély mások érdemét lenézi. A kevély ember rendesen hiu is, a kevélység az öntudat tultengése. A K. ugy szomoru-, mint vigjátékban ecsetelhető. Amott leginkább mint tragikai vétség lép föl és a hős bukását indokolja, itt pedig a hiusággal egyesülve, erős kacagásra gerjeszt. A spanyol elszegényedett grandok vigjátékokban és operette-szövegekben gyakori mintái a felfuvalkodott K.-nek.
l. Elegy.
l. Földek.
az oly kristály, mely izomorf vegyületek együttes kristályosodásából keletkezett. Igen sok ásvány nem egyéb, mint K., illetőleg izomorf keveréke két v. több hasonló összetételü anyag összekristályosodásának.
olyan nyelv, melybe igen nagy mértékben belekeveredtek valamely idegen nyelvnek elemei. Klasszikus példa erre az angol nyelv, mely megőrizte ugyan az angolszász (tehát germán) nyelvtan és szókincs főbb elemeit, de mondattanában s különösen szókincsében a normann hódítók (francia) nyelvének rendkivül nagy hatását mutatja. Más K.-ek: a pehlevi, vagyis középkori persa nyelv, mely tulajdonkép sémi nyelvjárás sok iráni elemmel s ennek ugyszólván megfordítottja az új-persa; Jáva szigetén a kávi nyelv maláji eredetü, de erős szanszkrit keverékkel; az angol slang vagyis tolvajnyelv, mely angol, cigány és lingua-francia elemekből áll, stb. V. ö. Schuchardt H., Kreolische Studien (Stizungsberichte der Wiener Akadémie 1882-88); Mayr Aurél, A pidgin-english nevü kevert nyelv (Egyetemes Philologiai Közlöny IX. és XII. köt.). Lásd még Jövevényszók.
v. komposzt, l. Földek.
különböző növények keverékéből álló vetés. A K.-t a gabonatermelésnél is alkalmazzák, mely esetben kétszeres (l. o.) a neve; de sokkal fontosabb a szerepe a szálas takarmánynövények termelésénél. A takarmány-K. sorába tartozik a füves here, a zabos bükköny, borsós rozs, a borsóval kevert csalamádé s mások. Az ilyen K.-ek jelentősége abban van, hogy bizonyos területről nagyobb mennyiségü és kedvezőbb összetételü takarmányt szolgáltatnak, mint a tiszta vetések, mert mig p. a zöld zab proteinben aránylag szegény, a zöld bükköny pedig aránylag gazdag, addig e két növény megfelelő keverékéből álló takarmányban a hő- és húsképző tápanyagok aránya sokkal helyesebb. Hogy pedig a K.-ek nagyobb termést szolgáltatnak, ennek oka abban rejlik, hogy a különböző természetü növények az időjárás viszontagságainak jobban ellentállani és a talaj tápanyag-készletét jobban kiaknázni képesek.
a kártyajátékban a kártyalapoknak a jelzett oldal eltakarása mellett az osztás előtt olyan összezavarása, hogy a játszók egyike se tudhassa a lapok egymásutáni sorrendjét. - K. a mezőgazdaságban, l. Keverőszántás.
(alligáció-számítás), annak a feladatnak a megoldására szolgál, hogy két vagy több minőségü (áru) anyagot mily arányban kell keverni, hogy bizonyos kivánt középminőséget nyerjünk. Két alkatrész összekeverésénél e szabály a következő: Vond ki a jobb alkatréssz egységének (1 l.-nek, 1 kg.-nak) értékéből a kivánt keverék egységének értékét, továbbá a keverék egységének kivánt értékéből a rosszabb alkatrésznek értékét; a keverékben a jobb alkatrésznek ugy kell aránylani a rosszabbhoz, mint a második különbségnek az elsőhöz. P. 72 kr.-os és 33 kr.-os borból 45 kr.-ost akarván összekeverni, a számítás ez:
72 12 (=45-33)
45
33 27 (=72-45)