l. Kéz.
(Szász-, Kaissd, Kizda), nagyközség Nagy-Küküllő vmegye keresdi j.-ban, (1891) 2042 német és oláh lak., van vasúti állomása, postahivatala és postatakarékpénztára. A községnek csinos templomkastélya van. Apaffy itt 1663. országgyülést tartott.
(initiativa), a törvényhozó testületnek az a joga, amelynél fogva az egyik törvényhozói tényező a másiknak kész törvényjavaslatokat elfogadásul előterjeszthet. A valódi alkotmányosság követelménye, hogy a K. nemcsak a fejdelmet, hanem az országgyülést is megilleti. Inkább vitás, vajjon a két kamara-rendszer mellett mind a két kamara, v. csak az egyik és pedig az első kamara (alsóház, képviselőház) birjon-e K.-gal. Hazánkban minden országgyülési tárgynak kezdeményezése régi hazai szokás szerint a rendi táblán történt, a főrendeknek a kezdeményezésére csak annyiban volt befolyásuk, amennyiben fontosabb tárgyaknak előleges tárgyalására az u. n. regnikoláris deputációk (országos küldöttségek) nyertek megbizást. Nevezetesek az 1791. LXVII. t.-c. által nevezett deputációk «pro elaboratione systematis publico-politicorum et judicialium negotiorum, aliorumque ebjectorum». Kilenc bizottság (deputatio) küldetett ki, ugymint: 1. politikai, publico-politika; 2. adóügyi, contributionalis et commissariatica; 3. urbéri, urbarialis; 4. kereskedelmi, harmincad és közgazdasági, commercialis, tricesimalis et objectis publicae oeconomiae; 5. bányaügyi, montana; 6. igazságügyi, juridica; 7. közoktatás- és tudományügyi, litteraria; 8. egyházügyi, ecclesiastica; 9. kivánalom- és sérelemügyi, postulatorum et gravaminum Regni. Tényleg a főrendek K.-aikat nem gyakorolták. A képviselőháznak K.-a kétségtelen.
(eszt.), a formális szépségnek egy eleme, mert minden szép műnek kell, hogy kezdete, közepe s vége legyen. A K. más a szépbeszédben, más a költészetben. Néha a költő, nevezetesen az epikus «in meidas res» megy, azaz a közepén kezdi meg az elbeszélést. De ez csak látszólagos eltérés. A műnek szerves egésznek kell lenni, a kezdetnek a véggel össze kell egyeznie, nehogy azt mondják: desinit in piscem mulier formosa superne. L. még Bevezetés és Dráma alatt.
l. Almás (11).
(Polyán), nagyközség Háromszék vármegye kézdi j.-ban, (1891) 1739 magyar lakossal. Az itteni Venus nevü szénsavdús savanyuforrás vize újabban nagyon kelendő.
nagyközség Háromszék vármegye kézdi j.-ban, (1891) 2819 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral, csinos templommal. A község a meredek Perkő hegy aljában fekszik, ahol jó kőbányák vannak. A község ÉK-i végében érdekes régi templom van, melyet sajátságos várkastély környez; egy másik magaslaton a Tarnóczi- v. Mikes-kastély romjai vannak. A Perkő ormán régi vár maradványai látszanak.
rendezett tanácsu város Háromszék vármegyében, (1891) 865 házzal és 4700 magyar lakossal (közte 2085 katolikus és 2460 helvét).
[ÁBRA] Kézdi-Vásárhely címere.
A város a Feketeügy lapályán, a Torja patak mellett fekszik; egyike a Székelyföld legcsinosabb városainak, melynek sajátszerü építésmódja kölcsönöz különös érdekességet. Van benne törvényszék, járásbiróság, királyi közjegyzőség, adóhivatal, pénzügyőrbiztosi állomás, katolikus aligimnázium, alsófoku ipariskola és műfaragó tanműhely. Ipara és kereskedelme igen élénk; nagy mértékben virágzik itt a szeszgyártás, valamint az agyag- és butoripar, mely utóbbi termékeivel az összes vásárokat elárasztja, két sörgyára is van. Az iparosok 12 ipartársulatban szervezkedtek s csak a csizmadiák száma 180. Az üzleti életet élénkíti két takarékpéntzár, a vasút, posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár. A szabadságharcban, mint az egész Háromszék, ugy e város is fontos szerepet játszott. Itt öntötte Gábor Áron a város és a többi székely helységek harangjaiból azon ágyukat, melyekkel a háromszékiek a b. Heydte és mások által ellenök vezetett oláhságot visszaverték; itt volt továbbá mindvégig az erdélyi magyar hadak lőpor- és fegyverraktára és csak 1849 jun. 25. tudta az a tulnyomó orosz-osztrák egyesült haderő elnyomni. A székely határőrségi intézmény fennállása alatt (1823-50) K.-en katonai nevelőintézet állott fenn; az épület ma laktanyául szolgál.
(lat. litera initalis, ebből initiale), általán a nagy betü, mellyel a szó kezdődik, különösen pedig a könyvnek, vagy a könyv valamely szakaszának, fejezetének nagyobb alaku, díszes első betüje. A középkori kéziratokban a K.-k alig valamivel nagyobbak a szöveg betüinél s inkább vörös szinüknél fogva tünnek ki. A miniatorok azonban lassankint mind nagyobb gondot fordítottak a K. minél díszesebb előállítására, ez képezte művészetük egyik legfőbb tárgyát. A K.-nek különböző fajait különböztetjük meg: 1. Egyszerü K., mely csupán nagysága v. szine által különbözik a többitől, formára nézve azonban velük mindenben megegyezik, nincs rajta semmi díszítő járulék. 2. Áttört (a jour) K., mely pusztán vonalakból áll, a vonalok közöti részei nincsenek szinezve. 3. a bélelt K., melynek az első szó többi betüjét magukban foglalják, azokkal mintegy bélelve vannak. 4. A képes K. (lettres historiées), melyeknek vonalai valamely képnek mintegy keretéül szolgálnak; igy az evangeliumok v. episztolák K.-je magában foglalja a szerzőt, v. az evangelium egyik jelenetét ábrázoló képet, stb. 6. Mustrás K., melyeknek alakja mozaikszerüen mustrázott. 6. Tarka K., melyek minden alkotó részének más-más szine van. 7. Alakos K., melyeknek egy-két, vagy valamennyi alkotó része kigyót, halat, madarat, emlős állatot v. emberi alakot ábrázol. 8. Leveles és virágos K., melyeknek alkotó részeit folyondárok, virágok díszítik. 9. Szegélyes K., melyeknek rajzolatát pontok szegélyezik. 10. Gyöngyös K., melyek gyöngyökből vannak képezve, v. melyeket gyöngyök szegélyeznek. 11. Ékszeres K., melyeknek alkotó részei ékszerhez hasonlítanak. 12. Láncos K., melyeknek alkotó részeit láncok képezik. L. Miniatura.
(verba inchoativa), olyanok, melyek a cselekvésnek beállását, megkezdését jelentik. Ezt a beállást háromféle igeképzéssel fejezzük ki: 1. Gyakorító igével (mintha próbálgatná az ember, s ugy kezdené el lassankint): haldokol, éled, fulad, gyulad, szólal, nehezülget a halója. 2. Visszaható képzővel: halódik, heveredik, járul, megfájul. 3. Legtöbbször gyakorító és visszaható képzővel: csör-d-ül, fordul (forog), lendül (leng), indul (ing), mozdul, zúdul; műveltető képző előtt csak a gyakorító képző marad meg: csörd-ít, fordít, rendít, zendít, indít, mozdít, zúdít.