(Chemos), a moabiták nemzeti istene, lényegében egy az ó-kánaáni Molochhal (l. o.). Zsidó monda szerint K.-t egy fekete kő képében imádták s még Salamon király is oltárhelyet építtetett neki, amelyet csak Jósiás romboltatott le.
Khamaszín (arab) a. m. ötven. Egyiptomban a koptok husvétja és pünkösdje közötti idő, ötven nap. K.-nak nevezik a meleg déli szelet is, mely ez idő körül (április és május hónapokban) uralkodni szokott és az egészségi állapotra igen kedvezőtlenül hat.
Birma északi részében és Asszamban lakó néptörzs, mely a san v. thai törzs egy ágát teszi. A K.-k sötétbőrüek, különben a khinaiakhoz hasonlítanak. Vallásuk buddhista; nagyon ügyes munkások. V. ö. Dalton, Ethnology of Bengal (Kalkutta 1872).
1. az ázsiai mohammedán fejedelmek címe; a török szultánnak is címei közé tartozik és rendesen tulajdonnevéhez függesztik, p. Abdulhamid khán. Persiában magas hivatalnokok is a K. címet viselik, mely ott körülbelül a török pasának felel meg. - 2. K., a karavánok állomáshelyei.
(Kandes), Bombay brit-indiai tartomány egyik disztriktusa a Szatpurai, Adsantai-hegyek, Berar és Gudserat közt, 25,754 km2 területtel, 1.237,231 lak., akik közt a hinduk vannak többségben. A Taptinak és mellékvizeinek, a Girnának és Pandsrának völgyei termékenyek. A hegyekkel takart részek nagyobbára erdősek. A fővárosa Dhulia, a Pandsra D-i partján épült, vasút mellett, (1891. 21,880 lak.) és mindinkább élénkülő forgalommal.
(persa) a. m. derviskolostor.
város K.-Indiában, l. Kanpur.
a. m. khán sátora v. tábora, a belső v. bukejev horda kirgizeinek középpontja. 1826. Dsangin khán alapította, a benne tartott fontos országos vásároknál fogva állandó telepítvénnyé lett, (1890) 1242 lak. (ezek között 367 kirgiz, 547 tatár); vannak orosz hatóságai, postája, távirója, orosz temploma és mecsetje.
(héb. a. m. felszentelés), zsidó félünnep kiszlev havában (dec. körül), a jeruzsálemi szentélynek a Makkabeusok (l. o.) diadala következtében történt újból való felszentelésének emlékére. Ünneplik 8 napon át egyebek közt a K.-gyetyák meggyujtásával ugy a zsinagógákban mint a családházakban.
(Chephren), egyiptomi király a negyedik dinasztiából, Kheops utóda. Ő építtette a Gizeh mellett a második legnagyobb piramist délnyugatra a Kheopsé mellett. E piramis 138,5 méter magas és 213 m. széles volt. Előtte fekszenek a romjai a hozzá tartozó halottak templomának, amely a XVIII. sz.-ban még meglehetős jó karban volt. Balra a piramis lábánál hatalmas, a sziklából faragott szfinksz áll, amely Harmachisz napistent személyesíti. A szfinksztől 40 m.-nyire délre egy másik templom áll, amely talán szintén K. alatt épült a halotti kultusz céljaira. E templomban az uralkodónak kilenc szobrára akadtak.