(héb. khászidim, a. m. jámborok), általában olyan zsidók, kik szigoruan ragaszkodnak minden vallásparancsolta szabványhoz; szűkebb értelemben a szeleucidák korszakában keletkezett zsidó szövetkezet, mely a törvényen tulmenve, többet tett, semmint ez követelt s a minden oldalról megtámadott vallásos és nemzeti tudat fentartására és fejlesztésére törekedett. Ők készítették elő a Makkabeusok diadalmas fölkelését és tőlök indultak ki a zeloták, kik a rómaiak elleni háborura unszolták a zsidókat és hősies vesztükben magukkal sodorták a zsidó államot. A talmud, bár az igaz K.-at magasztalja, a szélsőségig menőket korholja, sőt «bolond K.»-nak mondja. Ugyancsak K.-nak nevezte magát a XVIII. sz. közepe körül, mint a kabbala kinövése, keletkezett zsidó felekezet is, melynek alapítója a Podoliában született Izráel Báál Sám (rövidítve Best, azaz: isteni szent nevek segítségével csodákat mivelő), kiben hivei prófétát és csodatevő szentet láttak. Fölvette a «Cáddik» (héb. igazságos) címet és Isten földi helyettesének mondta magát; mint ilyen, föltétlen engedelmességet és Istennél való közbenjárásaiért ajándékokat követelt, másrészt azonban víg kedélyt követelt Isten tiszteletére s azért azt tanította, hogy tánccal, ugrálással, tapsolással kisért énekkel, sőt szeszes italokkal és gyakori fürdéssel készüljenek az imádságra. Halálakor (1760) már 40,000-en voltak; azóta, bár több tekintélyes rabbi zsinagógai átok alá fogta őket, több árnyalatra szakadva, egyre szaporodtak s jelenleg nagy számmal vannak Oroszországban és Galiciában, Bukovinában, Magyar-, Oláh- és Bolgárországban. Mindenütt «cáddik» áll az élükön, kinek szavát vakon követik; a hiresebbeket, mint ugynevezett «csodarabbikat» messze földről s mindig ajándékkal keresik fel. Ritusuk többnyire a szefárdi (l. o.); a rabbinikai zsidóság szabványain gyakran tulteszik magukat, annál rajongóbb hivei a kabbala misztikus tanainak. V. ö. kivált a magyar K.-ról: Löw Lipót, Gesammelte Schriften (II. 57-103 l.).
(Khasi and Jaintia Hills), Asszam brit-indiai tartomány egyik disztriktusa, 15,946 km2 területtel, 169,360 lak., akik tulnyomóan khasszia é szinteng nevü benszülöttek. A disztriktus tulnyomó nagy részét alacsony hegyek takarják. Az éghajlat egyhe és nedves. A főkenyértermék a rizs és kukorica; termesztik azonkivül a bételdiót, burgonyát, pamutot, ananászt, cukornádat stb. Nagy mennyiségben bányásznak mészkövet. A közvetetlen brit birtok 5594 km2. A Khászi-államok szám szerint 20, brit fenhatóság alatt állanak és választó-fejedelemségek. Legjelentékenyebb helységek az angol telepek: Sillong, Cserra, Pundsi és Dsoval.
l. Fagyilok.
(arab) a. m. szónok, a mohammedánoknál különösen azon mecseti tisztviselő, ki a mecsetekben a pénteki és ünnepi szónoklatokat tartja, l. Khutba.
igy nevezik az egész Korán teljes szövegének elimádkozását, elejétől végig. Ezen magán-ájtatosság elvégzésére a jámbor mohammedánok társaságokat alakítanak és 3-4 irástudó imámot bérelnek fel. Jámbor és szent férfiak sírjai fölött, az év meghatározott időszakában, K.-t szoktak tartani (igy p. Gül-baba sírja fölött is, Ó-Budán); szintugy igen gyakran a temetés előtt is és után is, a gyászos házban. Ünnepélyes családi események alkalmából is (p. körülmetéltetéskor) szokásos a K.
a. m. Kacsi (l. o.).
l. Kháridsiták.
szir király, előbb II. Benhadad szir királynak vezére, aki uralkodójának meggyilkolása útján jutott a trónra. A IX. század közepén uralkodott s Izraél és Juda ellen több ízben háborut indított. Harcai közben sok kegyetlenséget követett el. Támadó háboruiban csak az asszirok betörései szokták meggátolni, akik őt adófizetőjükké is tették. IV. Salmanasszar a Libanon tövében seregeit 842. legyőzte és K.-t Damaskusba zárta, de a várost elfoglalnia nem sikerült.
(új-héber), a zsidó előimádkozó (kántori) szokásos elnevezése.
a. m. kazárok (l. o.).