helyesen khazína (arab) a. m. kincstár; ebből (persa) khazna-dár v. khazíne-dár a. m. kincstartó, kincstáros. A magyar kasznár e szóból eredt.
(Hazor), Salamon király vára Palesztina É-i részén, a naphtali-törzs területén; Deboráig a kánaáni királyok városa volt, II. Tiglát Pileszár meghódította. Egy másik K. az előbb említettől É-ra terült el, ugyancsak a Naphtali területén; egy harmadik az ephraim-törzs területének D-i határánál feküdt. Jerémiás próféta (49. fej.) a K.-királyságokon Palesztinától K-re lakó, külön fejedelmeknek alárendelt arab törzseket ért.
latin növénynevek mellett Kunth Károly Zsigmond (l. o.), Humboldt Sándor (l. o.) és Bonpland Aimé (l. o.) nevének rövidítése.
(héb. a. m. szoba), hajdan a zsidó gyermekek első tanításának szolgáló, mint már neve mutatja, rendesen egy szobából álló, kezdetleges iskolája; ma napság a törvény követeléseinek meg nem felelő zsidó zugiskolát jelent.
l. Khidiv.
(Chair-eddin), a második török uralkodó Algeriában, Horuk fitestvére, már néven Barbarossa, megh. Konstantinápolyban 1547. 1515. fitestvérével együtt meghódította Algeriát. Horuk halála után (1518) ő örökölte az egész országot s 1519. a török szultán fenhatósága alá vetette magát, azután nemsokára meghódította Tuniszt is. V. Károly 1535 jul. 15. haddal támadta meg, bevette Golettát s K. kénytelen volt Bonába visszahuzódni. V. Károly visszaadta neki Tuniszt, de az újra összeszedve magát, megint fenyegette a keresztényeket, mint előbb, 1539-ben elfoglalta Castelnuovót a dalmát partokon, 1540. Kréta mellett megsemmisítette a keresztények hajóhadát, 1542. nagy tengeri erővel I. Ferenc francia király segítségére ment s ezzel együtt bevette Nizzat 1543-ban.
l. Kem.
(az egyiptomiaknál Khufu, később Sufu) egyiptomi király a negyedik dinasztiából Kr. e. 2709 táján. Uralkodásáról csak annyit tudunk, hogy a szinai-félszigeti beduinok ellen harcolt. A K.-piramis Gizeh mellett eredetileg 146,5 m. (most 137 m.) magas volt, alapja pedig 233 m. (most 227 m.) széles, tehát a világ legnagyobb épülete s hozzávetőleg 2.300,000 darab 40 köblábnyi kőből épült. Ugynevezett király-kamarájában még most is látható K. vörös gránitból késült, felirás és fedél nélkül álló koporsója. A piramis egy temetőváros közepén áll, hová a K. korabeli előkelőbbségeket temették volt el. A főpiramis keleti oldalán levő három kisebbik közül az egyik - későbbi (Herodotos-féle) tradiciók szerint - a K. leányáé.
(növ.), Cicca L., a kutyatejfélék génusza, néhány faja mind a két földségnek forró vidékén terem. A C. disticha L. 2 1/2-3 m. magas fácska, levele szárnyalt, virága nagyon apró, pirosas, jóillatu. Zöldes, cseresznyenagyságu gyümölcse hosszában 6-8 barázdája van, soklevü, savanykás, jóízü, ezért kedvelik s mind a két Indiában ültetik. A C. racemosa Lour. kokinkhinai; savanykás jóízü gyümölcséért szintén ültetik.
l. Zsinagógai átok.