v. Khirka sze'ádet (arab) a. m. a nemes köpeny v. a boldogság köpenye, Mohammed köpenye, melyet Konstantinápolyban szent ereklyeként őriznek. L. Burda.
tatár néptörzs, mely a VII-IX. sz.-ban fellázadt a khinai uralom ellen a hatalmas K.-i v. máskép Liao-birodalmat alapította és ebbe apródonkint beleolvasztotta nemcsak Mongolországot, Mandsuriát és Turán keleti részét, de sőt É-i Khinát is. 1125. a khinaiak a Kin-dinasztia alatt megdöntötték és akkor végkép fel is bomlott. (V. ö. Munkácsi B., Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn, IV. 82.).
(Chiva) v. Urgends, 1. khánság Ny-i Turkesztánban, 1873 óta orosz protektorátus alatt, az Amu-darja, az Aral-tó és a 40° 20' alatt elvonuló É-i szélességi kör között. Területe 57,800 km2, lakóinak száma 700,000. K. nagyobb része homoksivatag, amelyben növényi életet csak az oázisain találhatni. A lakosoknak legalább a fele nomád; különböző törzsekhez tartoznak; ilyenek: az özbégek, az uralkodó osztály, a tadsikok v. szartok, a kereskedők és a turkomannok és kara-kalpakok, a homokpuszták nomádjai; mindezek szunnita mohammedánusok és a műveltség alacsony fokán állanak. Az ipar jelentéktelen; selyem-, bársonykelmék szövésére és házi szerek készítésére szorítkozik. A kereskedlem is csekély; (1888) mintegy 57,000 bál pamutot vittek ki. A kháni hatalom örökös; 1873 óta más hatalommal semmiféle szerződést az oroszok beleegyezése nélkül nem köthet; területén az oroszok, akik a jogköre alól ki vannak véve, szabadon kereskedhetnek. Mivel az oroszoknak hadi sarc címén évenkint fizetendő kárpótlás (2 millió rubel) a khán és alattvalói közt gyakran teremt összeütközést, az orosz haderő gyakran volt kénytelen a kháni hatalom fentartása végett K. területén megjelenni.
2. K., az ugyanily nevü khánság fővárosa, 635 km.-nyire Krasznovszktól, az Amu-darja (ettől 30 km.-nyire) Pelvan-adab nevü csatornájának folytatása, a Csirdseli mellett, 4-5000 lak., szőnyegkészítéssel és pamutkelmeszövéssel. Az alacsony, düledező fallal körülvett és piszkos agyagházakból álló városban legjelentékenyebb épületek: a külön fallal körülfogott citadella, abban lakik a khán és legelső tanácsadói, több mecset, melyek közt a legszebb az, amelyben Polvan v. Pehlivan nevü mohammedánus szentnek és néhány khánnak sírja látható; végül a karavánszeráj. K. a hazája az ősrégi, már Herodotosnál említett choraszmiaiaknak; a középkorban Choraszmia, Chovareszmia néven a XII. sz.-ig a szeldsuki törökök uralma alatt állott; ezeknek egyik helytartója Icisz magát tőlük függetlenítette. Icisz legutolsó utóda Dselal-ed-din-Mankberni, a tudományok barátja és egy új időszámítás megalapítója volt, aki 1231-ben a mongolok ellenében elesett. A mostani khánság megalapítói az özbégek (l. o.) voltak. A mostani kháni családnak ősatyja Mohammed Rachim (1802-25). Az orosz kozákok már a XVI. sz.-ban betörtek K.-ba. Nagy Péter cár szintén tett kisérletet K. meghódítására, de eredménytelenül. 1839. I. Miklós cár Porovszkíj vezérlete alatt küldött ki ugyanilyen célból egy csapatot, de ez a sivatagokban éhségtől és hidegtől tönkre ment. Csak midőn az oroszok Kokant és Bokharát uralmuk elismerésére szorították (1857-68), vívhattak ki eredményeket K. lakói ellen, akik az Aral- és Kaspi-tó közt elterülő vidéket folytonosan nyugtalanították. 1872 nov. havában Kaufmann generális 3 oldalról nyomult be K.-ba és 1873. a fővárost is elfoglalta, a khánt pedig az orosz protektorátus elfogadására kényszerítette.
kanaáni nép, amely az izraeliták letelepedése előtt Palesztiában lakott. A szentiás Gibeont és Sicheme említi lakhelyeikként.
(Ezekiás), Juda királya, aki körülbelül 714-686-ig uralkodott. Nemeslelkü fejedelem volt, aki hajlandó volt Juda prófétáinak követeléseit teljesíteni. Tényleg a pogányságnak számos nyilvánulását távolította el országából. A filiszteusokat megverte és hódolásra kényszerítette. Midőn a hatalmas Szargon, Assziria királya meghalt, Sziria és Palesztina adófizető népei elérkezettnek tartották az időt, hogy az asszir igát lerázzák s szövetséget kötöttek, amelynek élén K. állott. Azonban Szargon utódja, Szancherib, miután a föllázadt babiloniakkal végzett, Sziria ellen indult, számos Földközi-tenger melletti várost elfoglalt és azután K. ellen indult. Ezsaiás próféta intette K.-t és tanácsadóit, hogy lázadjanak fel Assziria ellen és ne keressék Egyiptom szövetségét, de nem hallgattak reá. Midőn azonban az asszirok Judát elpusztították és Jeruzsálemet fenyegették, a király tanácsosai elcsüggedtek s csak Ezsaiás őrizte meg bátorságát. Egy nagy dögvész Szancheribet visszavonulásra kényszerítette, de K. adószedője maradt. A szentirás K.-nak nehéz betegségéről is szól (II. Kir. 20. Ezs. 38.), amelyből való felgyógyulása után egy vallásos énekben adott hálájának kifejezést. Ezen évek valódisága iránt eltérők a nézetek.
a. m. Khidr (l. o.).
Menyhért, birornok és osztr. államférfiu, szül. Bécsben 1552., megh. u. o. 1630 szept. 18. Alacsony sorsból emelkedett nagy állásokra. 16 éves korában áttért a kat. vallásra és Ingolstadtban a jezsuiták intézetében végezte tanulmányait. 1579. a bécsi egyet. kancellárja és kononokká lett, 1588. a bécsujhelyi püspökség kormányzójává, 1598. pedig bécsi püspökké tették. Mint Mátyás főhercegnek kancellárja és bizalmi férfia nagy befolyást nyert az ügyekre s ezen befolyását különösen a protestáns vallás hivei és a rendek ellen érvényesítette és sokat tett a kat. érdekek és a tanügy előmozdítása körül. 1606. pedig fontos szerepe volt abban, hogy a Habsburg-család mérvadó tagjai a tunya Rudolf császár és király ellen szövetkeztek és annak letételét elhatározták. 1615. bibornokká lett, de 3 évvel később hatalmát és befolyását váratlanul elvesztette. Midőn ugyanis Ferdinánd főhercegnek a csehekkel szemben engedékenységet javasolt, Ferdinánd, nemkülönben Miksa főherceget annyira maga ellen ingerelte, hogy ezek K.-t elfogatták és Ambras várába záratták, ahol 1618-22-ig fogva maradt. 1622. visszanyerte szabadságát és ezóta előtt Rómában, 1627-től fogva haláláig pedig Bécsben lakott. A magyarokkal szemben barátságtalan politikának volt a szószólója és különösen Bethlen Gábor ellen izgatta a bécsi udvart. Ránk maradt egy valószinüen K.-től avagy közvetlen környezetétől származott emlékirat, mely Bethlen Gábor megbuktatásával foglalkozik. V. ö. Hammer-Purgstall, Kard K.-s Leben (4 köt.); Kerschbaumer, Kardinal Khlesl (Bécs 1865). L. Gindely műveit. Pettkó Béla, Emlékirat Bethlen Gábor megbuktatásáról (Századok 1890, 144. l.).
l. Kambodsa.
v. khnum névvel tisztelték Sziene táján Ammon egyiptomi istent. K. másként Knuphis különben csak névváltozata Kneph (l. o.) egyiptomi istennek, kinek istenségi lényege megkülönböztetendő az Ammonétól.
(Chocim, Chotin), az ugyanily nevü járás székhelye, 38 km.-nyire a romániai határtól, a Dnyepr jobbpartján, (1885) 17,980 lak., akik nagyobbára földmívelők. 1621. és 1673. a lengyelek itt győztek a törökökön. 1711. a törökök elfoglalták. Az orosz-török háborukban az oroszok 1739., 1769. és 1788. elfoglalták, de mindannyiszor ismét visszaadták. 1812. azonban Besszarábiával együtt véglegesen Oroszországhoz került. 1856. erődítményeit lerombolták.