(Khodanendikiar, Hudavendikiar v. Brussza), vilajet vagyis kerület ázsiai Törökországban a Márvány-tenger, Konstantinápoly, Kasztamuni, Angora, Konie, Aidin, az Egei-tenger és Biga közt 68,000 km2 területtel, 1,300,000 lak. Négy szandságságra van fölosztva; ezek Brussza, Kutahija, Karahisszar és Balikeszri.
(török) a. m. tanító, mester és egyáltalában vallásos, turbánt viselő ember. Régebben a szultánok és szultáni ivadékok nevelői viselték e címet. Kodsa férjet jelent. L. még Hodsa.
(Choi), város Azerbaidsan persa tartományban a Kotur és az Erzerumba vezető karavánút mellett, termékeny vidéken, 20-30 000 lakossal.
l. Hottentották.
a. m. Kokan (l. o.).
(héb.) a. m. nem szent, köznapi. Innen a zsidóknál khol ha-móed a. m. az ünnep köznapjai, a pászka és a sátoros ünnepnek két első és két utolsó napja közé eső napok, amelyeken könnyebb és el nem halasztható munkák végezhetők. Khullin, a misna és a talmud egyik fejezetének címe, amely a laikusokra (nem papokra) nézve is kötelező; étkezési törvényekről szól; nevét onnan kapta, hogy khullin-nak nevezték azokat a dolgokat, amelyek nem a papokat és levitákat megillető adományokból, vagy az áldozatra szánt dolgokból (kodásim) valók voltak.
vagy kondh, a dravidanépekhez (l. o.) tartozó néptörzs, mely Indiában Dekán ÉK-i részén a Mahanadi törzstől D-re és Orisszától K-re lakik. Magas, szép termetü emberek, arcuk tojásdad, orruk tompa, arccsontjaik kiállók, szemök tüzes, szinök sötét rézvörös és olajfazöld között váltakozik. Szorgalmas földmívelők, a politeizmus hivei, mindenekfelett a napot, holdat és Kali istennőt tisztelik. Kormányformájok tökéletesen patriárkális: az apa haláláig korlátlan ura családjának; több család egy falut, a falvak határt, a határok pedig törzseket alkotnak, melyeknek főnökei viszont angol főhatóság alatt állanak. L. Indek.
(Chonsu v. Chunsu), egyiptomi isten, Ammon és Mut fia. Thebában tisztelték. Eredetileg a hold istene s ugyanazért legtöbbször fején a holdkoronggal ábrázolják, mumia-alakban pedig a fej jobb oldalán a gyermekek megkülönböztetésére szolgált hajfürttel. Gyakran azonosítják Thothtal. A 20-ik dinasztia királyai Karmaktól D-re templomot állítottak neki.
l. Hoper.
azaz a Nap-, a Kelet országa; az a terület, mely a Turáni-alföld sivatagai és az Iráni-fensík felsejében levő sós puszta között fekszik; Afghanisztántól Mozen-Deran és Irak-Adsmi persa tartományokig terjed. A 809-1200 m. magas területen számos hegy emelkedik, igy az Ala-Dagh, a Dsuvein-Kó, a Gezuk-Kó és a Dubus-Kó. Klimája nyáron át nagyon forró, télen meglehetősen hideg; a talaj csak ott termékeny, ahol csatornákkal termékenyíthető. Politikailag K. nem egységes tartomány többé. Kisebb K-i része Herat (l. o.) név alatt Afghanisztánhoz tartozik; a nagyobb Ny-i rész a persa birodalom legészakkeletibb részét teszi. E rész területe 322,118 km2, 843,000 lakossal. Nagyrészt a Lut (D-en) a lakhatatlan nagy sós pusztákból és a Nagy sós pusztaságból v. Kenir-ből (É-on) s más lakhatatlan földrészekből áll. K.-ban főleg gabonát, gyümölcsöt, bort, gyógyfüveket és selymet termelnek. Tenyésztenek tevét, lovakat és finom gyapjas juhokat is. A lakosok java része tadsik; azonkivül vannak arab, török, kurd és afghanisztán eredetü törzsek is, amelyek a marhatenyésztés mellett főként rablásból élnek. Az ipar jelentéktelen, annál jobban virágzó a karaván-kereskedés. A tartomány fővárosa Meshed (l. o.), amelytől Ny-ra fekszik az egykor hires Nisapur; közelebb ÉNy-on a régi főváros, Thusz romjai vannak s köztük Firduszi sírja. K. Partiea, Margiana és Aria régi iráni tartományokból áll s a persa birodalom részét képezte. Kr. e. a III. sz.-ban K-i része Baktria görög királyainak uralma alá jutott, akiknek, valamint a Seleucusok bukása után előbb a partus birodalom egy részét képezte az Arszacidák alatt, majd a persa birodalom egy részét a Szaszanidák alatt. Mikor 646. a khalifák a persa birodalmat meghódították, K. ezek hatalmába jutott, mignem 820. Tahir helytartó függetlenné tette magát tőlük. A XI. sz. elején a Szaszanidák bukásával a Ghaznavidák uralma alá jutott. De már 1037. a szeldsukok a Ny-i részen önállósították magukat, 1117. pedig Szandsar, egész Persia szeldsuk ura K.-t a maga monárkiájával egyesítette. 1220. Dsingisz-Khán útján a monglok uralma alá került. Tamerlan halála után középpontja volt emennek fia, Sá-Rokh hatalmának, akinek uralkodása alatt K. nagyon boldog volt. Saibek khán, az uszbekek vezére, 1507. elkergette Sá-Rokh utódait, hosszu harcok után azonban K.-t a persa sahnak, Iszmael Szufinak volt kénytelen átengedni. A persáké is maradt, Herat kivételével, amely 1716. az afghánoké lett. V. ö. Mac Gregor, Narrative of a journey through the province of C. (2 köt., London 1879).