Kianosz

(gör.), kékesfekete fémes anyag volt, melyet az ókorban pajzsok és fegyverek díszítésére használtak; a vegyi vizsgálat szerint kénréz, melyet a rézen kémiai szerekkel állíthattak elő.

Kiátib

l. Kátib.

Kiátkozás

l. Egyházi büntetések.

Kibdelofán

(ásv.), l. Ilmenit.

Kibear

v. kebir, l. Dahab.

Kibéd

kisközség Maros-Torda vármegye nyárád-szeredai j.-ban, (1891) 2402 magyar lakossal.

Kibic

(német) a. m. bibic madár. Ezen nevet adják a kártyajátékok oly szemlélőjének, ki annak mikénti lefolyása iránt anyagilag érdekelve nincs.

Kibira

(Kibyra), ókori város déli Frigiában, a Kabaliának nevezett vidéken, mely más 3 várossal egy tetrapoliszt alkotott, Murena Kr. e. 84. a római birodalomba kebelezte és akkor egy conventus juridicus székhelye lett. Földrengés által tönkre menvén, Tiberius szépen helyreállította és Caesareának nevezte, most Buruz.

Kibitka

(orosz), tulajdonképen a nomád kirgizek szétszedhető sátra; továbbá Oroszországban használatos közlekedési eszköz, melyet gyékénytető véd némileg az időjárás ellen, mig a telega nyitott szekér fedő nélkül. Mindkettőbe rendesen három lovat fognak, a középsőt járomba (trojka). Ilyen K.-kon szokták azelőtt a kegyvesztett államférfiakat az uralvidéki országokba vinni, innen ez a kifejezés: K.-igazságszolgáltatás.

Kibla

(arab) a. m. irány; a mohammedánoknál azon irány, mely felé imáik alkalmával fordulnak. Mohammed eleinte, mig a zsidók pártolásában reménykedett, Jeruzsálemet tűzte ki az igazhitüek K.-jául, de midőn a zsidókkal meghasonlott a mekkai ka'bát (l. o.) emelte a K. rangjára. A K. helyes irányát a mecsetekben a mihráb (l. o.) nevezetü fülke jelöli.


Kezdőlap

˙