Erich gróf, osztrák politikus, miniszterelnök, szül. Hannorverában 1847 febr. 13., mint K. Ede, hannoverai miniszternek negyedik fia. A család később Ausztriába költözött. A fiatal K. Bécsben végezte a jogot, azután a közigazgatási pályára lépett, szolgált Sechshaus és Badenben, majd a czernovitzi tartományi kormányszéknél. Azután a belügyminisztériumba került és osztálytanácsossá lett, 1889 október 7. pedig Alsó-Ausztria helytartója. Ebben az állásban része volt Bécs külvárosainak egybeolvasztásában a bécsvárosi vasút létesítésében stb. A községi tanácsban és az alsó-ausztriai tartománygyülésben hatalomra emelkedő antiszemiták ellen töb alkalommal kikelt és az ő indítványára oszlatta fel a kormány a községi tanácsot is. 1895 jun. 20. a császár belügyminiszterré nevezte ki és ideiglenesen megbizta a miniszterelnökség teendőivel. Mint miniszterelnök csak kétszer nyilatkozott mostanig a birodalmi gyülésen, amidőn programmbeszédét mondotta és midőn (jul. 3.) Luegernek a «zsidó Magyarország»-ot és a dualizmust gyalázó beszédére válaszolt.
igy nevezik a nyomdászok, ha valamely sort vagy szót feltünőbb, nagyobb betüvel szednek, mint a folyószöveget. Ugyancsak K. az, midőn a már kinyomott formát kiveszik a gépből, hogy másikat nyomhassanak, vagy a szedett sorokat a szedővasból kiemelik a szedőhajóra.
v. fölengedés (növ.), l. Fagyás.
1. Henrik, német földrajzi iró és térképrajzoló, szül. Berlinben 1818 jul. 31. 1845-52. a weimari földrajzi intézet vezetője volt, 1859. a berlini egyetemen a földrajz tanárává lett. Nevezetesebb művei: Atlas von Hellas (új kiad. 1870); Bibelatlas (3. kiad. 1854); Karte von Kleinasien (1843-45, 6 lap, 1884 új kiad.: Carte de l'Empire Ottoman, provinces asiatiques); Histor.-geogr. Atlas der Alten Welt (1848, 16 lap), Karte der eur. Türkei (új kiad. 1880); Kaukasusländer (1854); Atlas antiquus 812 térkép); Handatlas (45 térkép 2. kiad. 1867-71. 3. kiad. 1894-95); Palästina Wandkarte (új kiadás 1875); Armenien stb. (1858); Lehrbuch der alten Geogaphie (1879); Formae orbis antiqui (I. 1895). - 2. Rikárd, szintén térképrajzoló, az előbbinek fia, született Weimarban 1846 szept. 13. 1875 óta a Globus címü földrajzi folyóiatot szerkesztette és számos térképet adott ki, kivált a berlini földrajzi társaság Zeitschriftjében. Újabban atyjával együtt készült atlaszokat, igy a Grosse Handatlas-t (mostanig 7 füzet).
(ejtsd: kjerkegór) Sören, dán luteránus egyházi iró, szül. Koppenhágában 1813 május 5., megh. u. o. 1855 nov. 11. Az ottani egyetemen bölcsészeti s teologiai tanulmányait 1840. bevégezvén, a következő pár év alatt tudományos utazást tett Németországbon, hosszabb időt töltött Berlinben, azután Koppenhágába visszatért s ott élt mint magánzó haláláig, fáradhatatlan irodalmi munkásságot fejtve ki. Munkái, melyekben hovatovább hevesebben kelt ki a «hivatalos kereszténység», ennek világias alakja, később pedig általában az egyház és papság ellen, főként azon eszméket hirdették, hogy a jó keresztény igyekezzék a történelmi tárgyi igazságokból az egyéni s «egész szenvedéllyel» magához ölelendő igazságok birtokába jutni; igyekezzék az alázatosságban, szenvedésben s felebaráti szeretetben Krisztushoz lehetőleg hasonlóvá lenni. Munkáinak egy része németül is megjelent, p. Zur Selbstprüfung (3 kiad. 1881); Lilien auf den Feld und Vögel unter dem Himmel (1877); Zwölf Reden (1875); Einübung im Christenthum (1878); Die Krankheit zum Tod (1881); egyik legkiválóbb műve: Entweder-Oder, ein Lebensfragment (4. kiad. 1878, 2 köt.). Életrajzát megirták Petersen Fr. (1877), Brandes (1879), Bärthold, Noten zu S. K. Lebensgeschichte (1876).
természetrajzi nevek után a Kiesenwetter Ernő Ágost Helmuth nevének rövidítése; szül. 1820., megh. Drezdában 1880. Főleg az entomologia terén dolgozott.
(ásv.), viztartalmu magnéziumszulfát (Mg SO4H2O); finoman, szemcsésen vagy tömötten nagy telepeket képez Strassfurton, hol az ottani kősó felső régiójában a sóval váltakozva találni 56 méter vastagságu telepekben is. Egyhajlásu rendszerbeli kristályokbn is ismeretes. Szintelen, szürkés vagy sárgás. Nedves levegőn homályos kéreggel vonódik be. Roppant mennyiségben bányásszák, részben keserüsót gyártanak belőle, részben pedig indirekte a kálisók készítésére használják fel. A stassfurti nagy gyártelepeknek a K. egyik legfontosabb nyersanyaguk. Pora vizzel keverve igen gyorsan megkeményedik. Vizzel meg oldott mésszel keverve és azután jól kiizzítva, újból porrá törve és vizzel keverve igen kemény, márványnemü tömeget ad, melyet épület-díszítésekhez, burkolásokhoz stb. vesznek.
Rafael György, osztrák zenebuvár, szül. a morva Holleschauban 1773 aug. 29., megh. Badenben 1850 újév napján. Az udvari haditanács tagja volt s 1845. vonult nyugdíjas állományba. 1826-ban pályadíjat nyert a hollandi akadémián Die Verdienste der Niederländer um die Tonkunst címü könyvével. Épp ily értékesek több művei: Geschichte der europäisch-abendländischen oder unserer heutigen Musik (1834 óta); Über die Musik der neuern Griechen, über altägyptische u. altgriechische Musik (1838); Guido von Arezzo (1840); Schicksale und Beschaffenheit der Weltlichen Gesanges (1841); Die Musik der Araber 81842); Der neuen Aristoxener zerstreute Aufsätze (1846); Über die Oktave der Pythagoras (1848); Galerie alter Kontrapunktisten (1847); ez az ő gyüjteményéről szól, melyet az udvari könyvtárnak hagyományozott.
Nagy-Rőcéhez tartozó vasgyártelep Gömör vmegyében; a rimamurány-salgótarjáni vasmű részvénytársaságnak itt kohója van, melyben 70 munkás dolgozik.
Pál, német festő, szül. Boroszlóban 1836 jan. 8. Drezdában tanult, aztán Olaszországban, Antwerpenben és Párisban tartózkodott. 1870. Berlinből Drezdába költözködött, ahol az akadémia tiszteletbeli tagja lett s professzori címet kapott. Művei közül említendők: A három testvér (1880, drezdai képtár), Mignon (u. o.), Lebegő Madonna stb.