(Új-), nagyközség Béké vmegye békéscsabai j.-ban, (1891) 4058 magyar és tót lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral, gőzmalommal. A Wenckheim-család nagy uradalmának székhelye, melynek itt nagyon díszes urasági kastélya van. A hozzátartozó Ó-K. pusztán van az 1844. felszentelt csinos templom, alatta a Wenckheim-család sírboltjával, melyben K. alapítója, Wenckeim József gr. és két neje nyugszik. Maga Új-K. 1815. keletkezett mint kertész-község. K. legrégibb birtokosa az Ajtóssy-család volt; a XV. sz.-ban K. falunak ezen része Ajtóshoz volt kapcsolva s azzal együtt egy birtokot képezett; 1456. Maróthy János macsói bán fiai Lajos és Mátyás zálogba vették K. egy részét Ajtóssy Krisztián nejétől Hedvigtől, de K. többi része tovább is az Ajtóssyak kezén maradt, mely család a XVI. század elején élt. Az Ajtóssy és Maróhy családok magvaszakadtával K. adomány vagy vétel útján a szomszédos Mező, Békéssy, Pati, Pándi, Horváth, Szentmiklóssy, Móré, Budolyi és Csömös családok kezére került (1560 körül), de nem lehetett nagy falu, mert alig 20 portája volt. A terjedelmes birtok másik részét a szt. domokos-rendü szerzetesek birták, kiknek itt zárdájuk volt; e birtok a török által nagyon elpusztíttatván, később a fiskus kezére került s 1579-ben Rudolf király eladta azt Mágócsi Gáspárnak; e család magvaszakadtával K. a Rákócziakra szállott. 1705. a Rákóczi ellen felbujtogatott rácok annyira elpusztították, hogy a lakosok odahagyták. Később K. is Harruckern J. Györgynek adományoztatott s a család egyik ivadéka, Wenckheim József gróf ébresztette új életre. V. ö. Haan Lajos, Békés vármegye hajdana (Pest 1870); Éble, A Harruckern-család (1895).
őskori halak, nevezetesen cápák ásatag fogaiból készült ékesség.
román sziget a Fekete-tengerben, 44 km.-nyire ÉK-felé a Szulina-torkolattól, magas partokkal és világító toronnyal; területe csak 1 km2. Az ókorban Leuke néven ismerték; Achillesnek egy temploma volt rajta, mert Thetis állítólag ide hozta fia holttestét (ezért Achilleának is hivták). A krimi háboruban, 1854 szept. 9. itt egyesült a francia hajóhad az angol-török flottával Oroszország ellen.
(növ.), l. Echium.
(Ophiuchus), már Eudoxus és Aratus által említett, 241°-269° rektaszcenzió és 18° északi, 31° déli deklináció között fekvő csillagkép, melyet közepén a kigyó csillagzata szel át.
v. kigyótrankk (növ., majd a kigyógyökérnek (l. o.), majd a Dracunculus-nak (l. o.) feljegyzett régi neve; l. Anyafű.
a bűncselekmények egyik csoportjának neve. A hármas felosztást követő francia rendszer a bűncselekményeket a büntetés szerint három csoportra osztja: bűntettekre, vétségekre és kihágásokra. Ez a felosztás a birói illetőségnek is képezi alapját akként t. i., hogy a bűntettek az esküdtszék, a vétségek a társas biróság (tribunal correctionnel), a K.-ok az egyes biróság hatásköréhez (tribunal de police) tartoznak. Az u. n. kettős rendszer ellenben a bűncselekmények benső természetének alapul vétele mellett azokat két csoportra osztja: bűntettekre és K.-okra. Az első csoportba azok a cselekmények tartoznak, melyek valóságos jogsértést v. jogveszélyeztetést képeznek, a másikba azok, amelyek semmiféle konkrét jogot nem sértenek, sem nem veszélyeztetnek, hanem felismert általános veszélyességöknél fogva, vagy mert a közrenddel ellenkeznek, a törvényhozó által büntetés terhe alatt tiltvák. A rendszert legtökéletesebben az olasz 1890-iki btkv vitte keresztül. A magyar btkvek a hármas felosztást követik ugyan, de a bűncselekmények benső természetében észlelhető különbséget elismerik. A magyar btkvek szerint az első két csoport - bűntettek és vétségek - a kettős felosztás első csoportjának felel meg akként, hogy a súlyosabb bűntettek a bűntettek, a kevésbbé súlyos bűntettek a vétségek csoportjába tartoznak, ugy jelesül, hogy a halállal, fegyházzal v. börtönnel büntetett bűncselekmények bűntettek; a fogházzal v. pénzbüntetéssel büntetett bűncselekmények pedig vétségek. Ellentétben a német btkvvel, de sokkal helyesebben ennél az osztályozásnál nem a törvényben megállapított absztrakt büntetési tétel, hanem a biró által alkalmazott konkrét büntetés irányadó, ugy hogy ha börtönnel büntetendő bűncselekményt a biró a fenforgó rendkivüli enyhítő körülményeknél fogva fogházzal bünteti, az vétséggé lesz (l. Correctionalisatio). A rendszer kivánt a következetességben azonban a magyar törvényhozás nem ment a végletekig, amennyiben számos valóságos jogsértést csekély jelentőségénél fogva kihágásnak minősített (p. 2 frt értéket meg nem haladó élelmi cikkek ellopása). A K.-okról az 1879. évi XL. t.-c. - a magyar büntetőtörvénykönyv a K.-ról - intézkedik. Egyes K.-okat azonban más törvények is állapítanak meg, igy az uzsoratörvény (1883. XXV.), a részletügyletről szóló törvény (1883. XXXI.), különösen pedig az erdei K.-okat az erdőtörvény (1879. XXXI.), a mezőrendőri K.-okat a mezőgazdaság s mezőrendőrségről szóló törvény (1894. XII.).
l. Elizió.
l. Kjája.
a szilárdságtanban olyan rudak igénybevételének megjelölésére használt kifejezés, melyek vastagságuknak 10-12-szeresével hosszabbak s az erő által nyomásra támadtatnak.