a 180°-nál nagyobb szög.
valakinek hatósági, különösen birósági kikérdezése kétes ténykörülményeknek megállapítása céljából. Kihallgatni szokás a tanukat, a szakértőket, büntető perben a terheltet is. L. Audiencia. - K., a vadkémlésnek azon mója, mikor az üzekedő szarvat, siket és nyir-fajdkakast, foglyokat este v. hajnal előtt kihallgatják, hogy hol tartózkodnak. A szarvas az üzekedési, bőgési, a fajd dürgési, a fogoly azon helytől, hová harmadízben leszállott, nem igen távozik, azért az igy kikémlelt helyeken eredményesebb lesz a vadászat.
a magyar nyelvtanban elavult neve a -ból ből-ragos alaknak (kézből, házból). L. Eset.
(Aussteuer, Ausstattung) az, amit a nő férjhezmenetele alkalmával első házi berendezésül kap. A K.-ként kapott tárgyak hazai jogunk szerint a nő hozományához (allatura utorea) csak akkor tartoznak, ha a férjnek átadattak, máskülönben a nőnek korlátlan tulajdonát képezik.
l. Biztosítás (III. köt., 353. oldal, 2-ik hasáb).
(növ., acuminatus), levél v. levélnemü rész, melynek a csúcsa hirtelen és hosszan kihegyesedik, mintha a tetejére keskeny, levélnemü rész lenne ránőve, p. a mogyorófa v. a szeder levele.
l. Herélés és Kasztrálás.
(banna), az egyházjogban közzététele annak, hogy bizonyos személyek házasságra lépni készülnek. Célja törvényellenes v. érvénytelen házasságok megakadályozása. A K.-t a házasulandók saját lelkésze eszközli, és pedig ha a vőlegény és a menyasszony két különböző helyen laknak, a K. mindkét helyen eszközlendő, három egymásután következő vasár- v. ünnepnapon az isteni tisztelet alatt. Katolikusoknál a K. alól a megyés püspök ad felmentést, mindhárom alól azonban csak kivételes okokból, jelesül olyanok egybekelésénél, kik eddig mint házasok szerepeltek a világ előtt; halálveszély esetében, vagy általában ha a késedelemmel veszély járna, sőt halálveszély esetére minden kerületben valamely lelkész püspöki megbizásnál fogva felmentést adhat. A K.-t a tridenti zsinat szabályozta ugy, amint most is érvénys. Protestánsoknál a felmentés a közigazgatási hatóságok (alispán, polgármester) hatásköréhez tartozik. A K. elmulasztása a katolikus egyházjog szerint a házasságot nem ugyan érvénytelenné, de törvénytelenné teszi, a protestánsoknál ellenben a II. József-féle 1786-iki házassági pátens szerint a K.-nek felmentés nélkül elmulasztása bontó akadály, a K. nélkül létrejött házasság érvénytelen. a házassági jogról szóló 1894. XXXI. t.-c. szerint a házasság megkötését K. előzi meg. A közigazgatási hatóság a K. alól felmentést adhat. Szabályszerü K. nélkül házasságot kötni tilos. A tilalom megszegése mint vétség 3 hónapig terjedhető fogházzal és 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az a polgári tisztviselő, aki a K. hiánya miatt tilos házasságkötésnél közreműködik, ha tudja, hogy a K. meg nem történt, 6 hónapig terjedhető fogházzal és a viselt hivatal elvesztésével; ha csak gondatlanság terheli, 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ismétlés esetében a viselt hivatal elvesztése is kimondható. Az 1894. XXXIII. t.-c. szerint a K. az anyakönyvvezető hatáskörébe tartozik. A K. a házasulandók rendes lakóhelyén eszközlendő. Elrendelésére az az anyakönyvezető illetékes, aki a házasság megkötésénél közreműködni jogosult. A K. az anyakönyvvezető hivatalos helyiségében és a községházánál nyilt helyen 14 napig tartó kifüggesztéssel történik; nagy- és kisközségekben a kifüggesztés ideje alatt két vasárnap a községházánál élőszóval is teljesítendő. A házasságot csak a K. utolsó napjára következő három nap letelte után szabad megkötni. A K. egy évig érvényes, ha egy év alatt a házasságot meg nem kötik, a K. ismétlendő. A felmentést a K. alól a törvényhatóság első tisztviselője (alispán, polgármester) adja; megtagadó határozata ellen a felek a belügyminiszterhez folyamodhatnak. - A K. továbbá hatósági, jelesül birósági határozatok közlésének egyik módja (másik főmód a kézbesítés). K. által történt közlés esetében a megengedett jogorvoslatok bejelentési határideje a K.-t követő napon veszi kezdetét.
párbajra, valamint a K.-nak elfogadása mint vétség 6 hónapig terjedhető államfogházzal büntetendő (btkv 293. §).
(növ.), l. Arytera.