(Cilicia), tengerparti orzság Kis-Ázsiában, a legszélső délkeleti irányban. Határai voltak északon Likia és Kappadokia, nyugatnak a Taurusz és Pamfilia, keleten Sziria, délen a Keleti-tenger s az Isszoszi-öböl. Az ország feloszlott a K.-i alföldre (K. pediasz) és a zordon K.-ra (K. tracheia), amaz a kelti részt foglalta magában egészen a Lamosz folyóig, a másik a nyugatit. Sziria felé az amani szoros vezetett, Kappadokia felé a K.-i kapu közvetítette a közlekedést Tarzosztól északra. Hegyei számos fokkal nyultak a tengerbe. Folyók: Kalikadnosz, Lamosz (m. Lamost), Kidnosz (Karaszu) s Piramosz (most Geihun). A tartomány lakói, a kilikek, eredetileg sziriai törzsből származtak, de a görög telepesek elől visszavonultak hegyeik közé, ahol mint szabad és semmi által nem korlátozott hegylakók jóformán az egész ókoron által függetlenül éltek. A zordon K.-ban laktak a pizidek és izaurok törzsei, akik félelmes kalózok hirében állottak és akiket csak egy Pompejus tudott megtörni. Városaik közül említendők: Korakenion (m. Alaja), a kalózok főfészke, a pamfiliai határon hatalmas erőddel, melyben megtörött Nagy Antiochus hadi ereje; Hamaria, pompás cédrusokkal, melyek a hajóépítésnél nagyszerüen beváltak, Selinus (most Selindi), Seleukia (Salefke), Lamos, Korykos (most Kurku) virágzó kereskedőváros, melynek közelében a Typhon mondjáról ismeretes korikiai barlang volt, azonkivül közelében állítólag a legjobb sáfrány termett; Soloi, Tarsos (Kazanli), Mallos, Anazarbos, Mopsa-Hestia. V. ö. Preusz, De Cilicia Romanorum provincia (Königsberg 1859); Hartung, De Ciliciae Romanorum provinciae origine (Halle 1859.).
v. kilimki, a persa gilim szóból származott orosz és lengyel neve a tiszta gyapjuból gobelinszerüen szövött, sima szőnyegnek, melyet D-i Oroszországban és keleti Galiciában háziiparilag készítenek. V. ö. Hankiewicz Cl., Die Kilimweberei und die Kilim-Weberschule in Okno (Bécs 1894).
Afrika legmagasabb (6010 m.) vulkáni hegycsúcsa, mintegy 300 km.-nyire Mombasztól a D-i sz. 3° 6' alatt. É-felé meredeken ereszkedik le, D-en 3 terrasz vezet le róla; a legelső a dsaggák földje 1000-1800 m., igen termékeny, a középső 3500 m.-ig őserdővel van takarva, 4600 m.-nyi magasságban kezdődik az örökös hó határa; a harmadikon, amely 4800 m. magasban van, emelkednek az örökös hóval takart Kibo csúcs és a szaggatott, csupa lávából álló Kimavenszi; közöttük hat kisebb kúp látható. A Kibón is van kráternyilás. Trachit, bazalt és andezit alkotják a hegytömeg legnagyobb részét. 1848. Rebmann fedezte föl; 1861. és 1862. Van der Decken 4600 m.-nyi magasra, 1871. New a hóhatárig, 1884. Johnston 4800 m.-nyire, 1889. végül Meyer János a Kibo tetejére jutott föl. V. ö. Johnston, The Kilima-njaro-Expedition 81885); Meyer Hans, Ostafr. Gletscherfahrten 81893); Teleki-Höhnel, A Rudolf- és Stefánia-tavakhoz (1891); Le Roy, Au K. (1893).
a lélekvesztőn az a fül, mely a ciklony beakasztására szolgál. - K. a technikában, l. Zár.
magyar népmesei alak, amely Merényi Eredeti népmeséi I. kötete egyik darabjában szerepel és a Meisterdieb (furfangos tolvaj) vagy Rhampsinit meséjének (Herodot II, 121) körébe tartozó csinyeket követ el. Ugyane téma egy másik változatában, szintén Merényinél (Sajóvölgyi népmesék II, 171), a hős neve Tilinkó. Minthogy a Babszem Jankó-ról s rokonairól szóló mesék egyik csoportjában is vannak olyanok, amelyek egyes epizodjai e témával érintkeznek, s másrészt a Tilinkó meséje a csodálatos erejü és származásu mesehős (l. Fehérló fia) kalandjainak egyik-másikával is érintkezik; minthogy továbbá a Babszem Jankó-féle alakok egyike Pilinkó nevet is visel: valószinü, hogy a Kilinkó és Tilinkó alakok is csak e név változatai, amelyek közül a K. annyiban is kiváló figyelmet érdemel, mivel egy szintén e körbe tartozó mesehősnek, a Kilenc nevünek (l. o.) és a Pilinkó-nak keveredését mutatja.
l. Kletus.
1. K. (Frauendorf), nagyközség Moson vmegye rajkai j.-ban, (1891) 1005 magyar lak., a Duna balpartján; 1705. a császáriak itt megverték a Károlyi Sándor gróf vezérlete alatt álló kurucokat. - 2. K., nagyközség Somogy vmegye tabi j.-ban, (1891) 2152 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
ó-görög lapos ivócsésze alacsony nyakkal s két füllel.
1. grófság Leinster ir tartományban Queen, Carlow, Wexford, Waterford és Tipperary közt, 2053 km2 területtel, (1891) 87,261 lak., akiknek száma folyton fogy. É-on a Castlecomer Hills (313 m.) és a Slieve Margy, Ny-on a Culla Hills emelkednek; középen a föld alacsonyabb, de hullámos, D-en a legmagasabb; itt van a Brandon-hegy (517 m.). Határán folyik a Barrow és Suir: az előbbinek mellékfolyója a Nore, amely K.-ben veszi föl az Owenreet és Argulát. K. éghajlata aránylag száraz. A talaj 31%-a szántó és 57%-a legelő; legtermékenyebb a Suir völgyétől É-ra fekvő alacsony vidék. Az állatállomány 120,594 szarvasmarha, 85,393 juh, 39,777 sertés és 16,935 ló; jelentékeny még a szárnyas-tenyésztés is. Castlecomer és K. körül szenet, ez utóbbi város közelében még szép fekete márványt is bányásznak. Az ipar egyedül lisztőrlésre és szeszégetésre szorítkozik. 10 báróságra van fölosztva. - 2. K., az ugyanily nevü grófságnak és püspökségnek székhelye, 100 km.-nyire Dublintól, a Nore és vasút mellett, (1891) 11,048 lak., barnaszén-bányákkal, márvány-csiszolókkal, a folyó melletti sziklán szépen restaurált kastéllyal, Kenny nevü székegyházzal, gót stilusban épített kat. college-dsel. Két híd köti ösze külvárosával Irishtownnal, amelyben egy egykori apátság romjai közt egy szép katolikus tempom áll.
(ejtsd: killarne), 1. város Kerry irorászgi grófságban, 30 km.-nyire Traleetól, a Leane-tó K.-i partja és vasút mellett, (1891) 5510 lak., akik nagyobbára a benne megforduló számos turista után élnek. - 2. K. a neve 3 tónak, amelyeknek fölös vize a Laune által a Dingle Baybe torkollik. A 3 tó az Upper Lake (felső tó), a Torc és a Leane. Az első 4 km. hosszu és 1 km. széles, a legkisebb és a legfestőibb, benne 12 kis sziget van. Belőle egy régi híd alatt a 272 ha.-nyi területü Torchba foly a viz. A legalacsonyabb fekvésü a Leane; ez 8 km. hosszu és 5 km. széles. E tavak egykori glecserek medrét töltik meg; erdős hegyekkel takart körényékük, szép zöld szigeteik számos turistát vonzanak a körükbe.