a gyémántnak azon anyakőzete, melyben a Fokföldön találták, l. Gyémánt.
Eolisznak legnevezetesebb városa Kis-Ázsiában a Kimai- v. Elaitikus-tengeröböl mellett. Másik neve, melyet alapítóitól, a Frikiosz hegyéről szakadt lokroktól kapott, Frikonisz volt. Volt egy biztos kikötője, melyben Xerxes elmenekült hajóraja a szalamiszi csata után telelt. A hagyomány sokáig itt kereste Herodotos szülőhelyét, Eforos pedig tényleg itt született. Tiberius uralkodása alatt (Kr. u. 17.) sokat szenvedett földrengéstől. Gyarmatai közül említendő Pamfiliában Szide, Campaniában Cumae (l. o.).
(Respekttage). A váltót a váltóbirtokos a fizetési napon fizetés végett bemutathatja és ennek hiányában óvást vehet fel; ezzel szemben meg voltak állapítva egyes váltójogokban napok, melyeken a váltóbirtokos a fizetést nem követelhette. Igy a német váltórendszabály 93. §-ában a vasár- és ünnepnapokon kivül tekintetbe veszi azon némely nagyobb kereskedelmi piacon fennálló gyakorlatot, mely szerint a fizetések a hét bizonyos napjaira csoportosíttatnak, ugy hogy ha a váltó ilyen fizetési napok között járna le, a fizetés a legközelebbi fizetési napon történik. A német váltórendszabály 33. §-a a K.-at egészen eltöröle. Magyarországon sohasem voltak elismerve. Az új váltótörvény a fizetésre kiméleti órát állapít meg, amennyiben a fizetést a fizetési napon kell teljesíteni. Azonkivül a váltóbirtokos javára az óvás felvételére két K.-t határoz, t. i. az óvás a fizetési napra következő második köznapon felvehető.
l. Kiméleti napok.
A halak ívására és a halivadék fejlődésére alkalmas oly területek, melyeket az e végből megindított hatósági eljárás alapján ilyenekül nyilvánítottak. Az ily területeken a halászat, vadászat, a békafogás, csolnakázás, fürdés, kavics- és iszapszedés, általában minden a halak ívását és fejlődését hátráltató művelet tilos. Tilos ugyanott marhákat, kacsákat, ludakat s egyéb állatokat vizbe ereszteni. Amennyiben a mező- v. erdőgazdasági használat is korlátoztatnék, ezekért a halászati érdekeltek megfelelő kártalanítást tartoznak nyujtani a kiméleti terek tulajdonosának. A K.-ré való nyilvánítás iránti eljárás az érdekeltek kérelmére v. hivatalból indítható meg, mi végből az illetők a hely fekvése szerint illetékes alispánnál (városokban polgármesternél) helyszini és egyes felvilágosító rajzokkal felszerelt kérvényt tartoznak benyujtani.
a nyomdászatban igy nevezik az olyan sort, amellyel valamely mondat be van fejezve, s a nyomtatványon részben fehéren van hagyva. A következő sor bekezdéssel kezdődik, azaz a sor első betüje beljebb áll, mint a többi soré.
l. Italmérési jövedék.
zsidó tudós család a XII. sz. második és a XIII. sz. első felében, melyhez tartoznak: 1. K. József (1150-70 közt), Spanyolországból jött Narbonneba, az első zsidó, ki keresztény országban ismertette az addig arabul tárgyalt héber nyelvtudományt és héber grammatikát irt Széfer zikkáron (Megemlékezés könyve) címen (kiadta Bacher W., Berlin 1888). Hasonló tartalmu, jobbára polemikai műve Széfer hágáluj (Nyilvánítás könyve, kiadta Mathews H. J., u. o. 1887). Azonkivül fordított arab-zsidó műveket és irt zsinagógai költeményeket és bibliamagyarázatokat. Neki tulajdonítanak egy a kereszténység ellen polemizáló munkát is (Milkhámót-Khóba, Köteles polémia). V. ö. Bacher W., K. J. et Aboulwalid (Páris 1883). - 2. K. Mózes, az előbbinek fia (1170-1190 körül), atyja nyomdokaiban járva, zsinagógai költeményeken kivül szintén irt héber grammatikát, mely Liber viarum linguae sanctae cím alatt (Páris 1510), azután Münster Sebestyén latin fordításával (Basel 1531), Levita Illés magyarázatával és Lempereur jegyzeteivel (Lejda 1631) többször adatott ki. - 3. K. Dávid (rövidítve Rdak, azaz Rabbi Dávid K.), szül. Narbonneban 1160., megh. 1235 körül, az előbbinek fiatalabb testvére, a K.-család legkiválóbb alakja, ki nemcsak a zsidó tudományos világban nagy tekintélynek örvendett és örvend. Mózes I. könyvéhez, a prófétákhoz, zsoltárokhoz s a Krónikák két könyvéhez irt világos kommentárjai java részben többször, olykor latin fordításban is jelentek meg. Miklol (Összefoglalás) címü héber grammatikája eredetileg héber Gyökszótárnak (Széfer hásorásim) első része, ezzel együtt több kiadást ért (az utóbbit, régibb kiadások nyomán, újból kiadták Lebrecht és Biesenthal, Berlin 1838-48, 2 rész). A maszorát (l. o.) tárgyaló Ét szófer c. könyve csak 1864. nyomatott ki (Lyckben). V. ö. Tauber, D. K. als Grammatiker (Boroszló 1867) s az elsőkről általában: Bacher V., Die hebr. Sprachwissenschaft vom X. bis zum XVI. Jahrh. (Trier 1892, 64-85. l.)
l. Horizon.
(Kimmerioi), mesés ókori nép, amelyet Homeros a nagy világtenger legszélső nyugati szélére helyezett, ahol mindnyájan homályba, ködbe és sötétségbe vannak burkolva (kimmeri a. m. sötétség). Procopius (a gótok háboruiról, III. 5.) szerint a hunnok régibb neve.