l. Excheyuer bills.
János Frigyes, német költő és iró, szül. Lipcsében 1768 márc. 4., megh. Drezdában 1843 jun. 25. Lipcsében jogot tanult; 1793. Drezdában ügyvédi irodát nyitott, de 1814-ben megszüntette ügyvédi működését, hogy egészen muzsájának szentelhesse magát. Drámai költeményei közül néhány sokáig a szinpadon maradt. Szerencsével komponált operette-librettókat: Nachtlager v. Granada (Kreuzer zenéjével); Der Holzdieb (Marschner zenéjével). Legnagyobb hatása volt a Bűvös vadász librettójának (magyarra fordította Pály Elek Kassán 1828. és Ormai 1874.), amelyet Weber zenéje tett halhatatlanná. Költeményei gyönge utánzatok.
József Károly, régi földrajzi iró és térképész (1744-1801), Zsámbékon született mint egy Zichy grófi uradalmi igazgató fia s orvosnövendék volt Bécsben, de atyjával meghasonolva, külföldre utazott s hollandiai szolgálatba lépve, Fokföldre ment, hol különösen természettudományi tárgyak gyüjtésével foglalkozott. Ezután még rövid ideig Cejlonban tartózkodva, visszatért atyjához, ki időközben Stiriába költözött s itt telepedett le Judenburgban, irodalommal és művészettel foglalkozva. Élete utolsó éveit Grazban és Bécsben töltötte. Főbb művei: Historischer und geographischer Abriss d. Herzogthums Steiermark (Graz 1778); Der steiermärkische Volksfreund (4 köt., u. o. 1787); Geographisches Handbuch von Frankreich (u. o. 1791); Vollstärkischen Geschichte und Geographie (u. o. 1799); Die Provinz Innerösterreich u. die Herzogthümer Steyermark etc. (12 térkép 1:256,000 méretben, u. o. 1789, 1797); Einzig mögliche richtige Darstellung der kugelförmigen Oberfläche des Erdballes auf einer ebenen Fläche (u. o. 1799).
Ágost, német baritonista, szül. Potsdamban 1816 febr. 5., megh. Münchenben 1891 márc. 6. Már 16 éves korában olyan szép mély baritonhangja volt, hogy Spontini a berlini udvari opera énekkarába vette és pár év mulva apróbb magánszerepekre alkalmazta; 1839-46. Lipcsében énekelt olyan sikerrel, hogy Lortzing neki irta Hans Sachs dalműben a címszerepet. A müncsheni opera tagja, 1855 óta egyszersmind főrendezője volt. - Leánya K. Hedvig, szül. Münchenben 1853 jul. 15., megh. Triestben 1883 jun. 2. Az udvari opera énekkarának korán lett tagja, csak azután tanulta az ének művészetét és szerzett kisebb szinpadokon gyakorlatot; mint az udvari opera magán énekesnője, nőül ment Reicher Emánuel szinészhez, akinek nevét mindvégig viselte, elválásuk után is. 1876. a bayreuthi Wagner-szinházban tüneményes diadalokat aratott drámai szopránjával és költői alakításával; 1878. a bécsi udvari opera hódította magához. 1880-82. a lipcsei városi szinházban énekelt és ekkor állt be Neumann Angelo Nagy művésztársulatába, mely Wagner R. Niebelung gyűrüjének apostola volt Európa legnagyobb városaiban; közvetlenül a Budapestre indulás előtt érte utól végzetes betegsége.
az arabok filozofusa, l. Alkendi.
görög diplomata az ókorban, ki Tesszáliából való volt, Athénban ékesszólást tanult, de azután apirusi pyrrhus szolgálatába lépet. Mint Pyrrhus diplomáciai tanácsadója, ellenezte az itáliai expediciót. Az első győzelem után ő alkudott a békére, de nem tudott Rómától semmit kicsikarni, melynek szenátusáról azt mondotta Pyrrhusnak, hogy csupa királyok gyülekezetéből áll. Később még egyszer Rómába ment, hadi foglyokat visszaadni. Mialatt Ryrrhus Szicilia ellen fordította fegyvereit, K., aki irodalmilag is működött, meghalt.
(gör.), a kutyákkal való vadászatnak tudománya.
l. Robbanó szerek.
(phoronomia), a mekanikának az a része, mely tisztán a mozgások leirására szorítkozik, ellenben a mozgások okaival (vagyis az erőkkel) nem foglalkozik. Egyetlen egy pont mozgását a pont K.-ja tárgyalja, mig az oly testek mozgását, melyeknek pontjai egymástól állandó távolságra vannak, a merev rendszerek (szilárd testek) K.-ja vizsgálja. Ez utóbbinak legismeretesebb tétele, hogy egy merev rendszer bármely kezdeti helyzetből bármely véghelyzetbe (ha a mozgás lefolyására, vagis a közben elfoglalt helyzetekre nem figyelünk) csavarmozgással hozható, azaz a merev rendszer bármely elmozdulása egy tengely körül való forgásból s e tengellyel párhuzamos eltolásból tehető össze. Ha pedig a mozgás egész lefolyását akarjuk szemmel tartani, akkor az végtelenül sok, végtelenül kicsiny csavarmozgások egymásutájának tekinthető. Minden egyes pillanatban az éppen akkor történő csavarmozgás tengyelyét momentán tengelynek nevezzük. A pillanatnyi csavarmozgás lehet puszta forgássá, ha t. i. nincs eltolás, v. puszta eltolássá is. Az oly mozgást, mely pussztán eltolásnak egymásutánja, sikló mozgásnak mondjuk, az olyant pedig, mely pusztán forgások egymásutánja, gördülő mozgásnak.
Ha a mozgó rendszerben felkeressük mindazon egyeneseket, melyek egymásután momentán tengelyekké lesznek, másrészt pedig a szilárd (nyugvó) térben is felkeressük mindegyik tengely helyzetét abban a pillanatban, midőn momentán tengelyül szolgál, akkor két oly felületet nyerünk, mely csupa egyenes vonalból van alkotva. Az elsőt a mozgó, a másodikat a szilárd tengelyfelületnek vagy oxioidnak mondjuk. A merev rendszernek mozgásánál minden pillanatban az első felület egy bizonyos egyenese egybe esik a második felület megfelelő egyenesével, a rendszer pedig ugyanekkor a két felület ezen érintkezési vonala körül egy végtelen kicsiny forgást végez és ezen érintkezési vonal irányában egy végtelenül kis eltolást szenved. E szerint a rendszer bármely mozgása ugy keletkezik, hogy egy bizonyos egyenes vonalu felület (a mozgó axioid) egy másikon (a szilárd axioidon) folyvást gördül és egyszersmind a közös érintkezési vonal mentén folytonosan siklik rajta. Ha a mozgó rendszer pontjai mindannyian egy síkban vannak s folyvást ugyanabban a síkban maradnak, akkor a momentán tengelyek helyett csak azoknak e síkkal való metszéspontjait (momentán centrumok) vévén, a két axioid helyett két görbét nyerünk. A rendszer mozgása ekkor ugy képzelhető keletkezettnek, hogy az egyik görbe a másikon gördül.
az ugyanily nevü járás székhelye Kosztroma (ettől 92 km.-nyire) orosz kormányzóságban, a Volga és Kinesmka összefolyásánál, vasút mellett, (1892) 4210 lak., bőr-, kémiai gyárral; kényelmes folyami kikötővel.