l. Eruptiv kőzet.
konyhákban, műhelyekben a mocsokviz kiöntésére szolgáló medence v. kagyló, kőből, öntött vasból (ez utóbbi belseje emaillozva) stb.
(ol. alla rinfusa), kereskedelmi kifejezés, mely a gabonanemüek és hüvelyes vetemények mikénti szállítására vonatkozik. K. terhelni meg egy hajót búzával a. m. zsákok nélkül beönteni azt a hajóüregbe. Ritkábban még a kávét is szokták K. szállítani.
l. Küsztendil.
a bőr felszines gyuladása, mely olyan helyeken keletkezik, hol két szomszédos bőrfelület egymást éri, folytonosan egymást dörzsöli s ezzel gyuladásba jön, főleg, ha ezen bőrfelszinek a bőrpárolgás által, izzadás által vagy más nedvesség odajutása által nedvesek. A hónaljbőr redői, a combok belső felszine, a farpofák között mélyedés, nagyobb emlők alatt, a lábujjak között, stb. ilyen K.igen gyakori, s igen heves égető, viszkető fájdalmat okoz, mely mindaddig tart, mig a baj meg nem gyógyul. A bőrnek szárazon tartása, gondos megtörülése megóv a bajtól. Legsikeresebb ellene szárító behintéseket használni rizsporral, oxydum zincivel kevert rizsporral, vagy ha a gyuladt bőrfelszin nagyon nedvedző, oxydum zincivel készült kenőcsöket, ólomkenőcsöt, stb., mire a baj 3-6 nap alatt meg szokott gyógyulni (intertrigo). Ha elhanyagoltatik, akkor könnyen keletkezik belőle ekzema, melynek gyógyulása több időt vesz igénybe s mely sokkal makacsabb alakja a bőrgyuladásnak.
K. a mezőgazdaságban, v. kirothadás, kisavanyodás, az őszi vetéseknél előforduló azon kóros állapot, hogy a növények megsárgulnak, elhervadnak vagy rothadásba mennek át és kivesznek. A K. oka a talaj tulnedvessége, mely a növények gyökereitől a levegőt elzárja s ezáltal a gyökerek elhalását idézi elő. Előfordul különösen alacsony fekvésü területeken. A K. legbiztosabb ellenszere a felesleges nedvesség elvezetése, nevezetesen az alagcsövezés (l. o.). Ahol ez nem alkalmazható, ott a csapadékviz, s kivált a hólé gyors elvezetéséről kell gondoskodnunk, mely célra vizvezető barázdák s nyilt árkok szolgálhatnak.
ókori város Messzeniában, a nyugati part mentén, melyet már az Iliászban emlegetnek. Epaminondasnak Kr. e. 369-ik évi győzelmével kezd emelkedni a kikötői építkezések, molók építése stb. által elsőrendü kikötővárossá lett. Akkor róla nevezték el azt az öblöt, mely később a Peloponnezus központi tájékáról Arkádiai-öböl nevet nyert és azt a mai napig is megtartotta, 1825-ig Arkádiának hivták K.-t is, de akkor Ibrahim pasa lerombolta és mikor fölépült, újból fölvette az egykori nevet.
l. Párolgás.
(kapcsok), Közép-Ázsiának egy néptörzse, amely különösen az egykori Khokand khánságban, Ferghanában, a mostani orosz tartományban lakik. Vámbéry szerint ez a legrégibb török törzs, amely ugy nyelvében és erkölcseiben, valamint külsejét és jellemét illetőleg, régi nemzetiségéhez leginkább maradt hű. A K.-ok arcuk alakját tekintve, leginkább a mongolokhoz hasonlítanak, amennyiben szintén ferdén álló szemmel, kiálló pofacsonttal és szakál nélküli állal birnak. Kis termetüek, de nagyon ügyesek és bátrak. Az egykori Khokand khánság minden felkelésében és háborujában fontos és kiváló szerepük volt. E harckedvelő faj jelenleg a békés kereskedelemhez és iparhoz fordult. V. ö. Vámbéry, Utazás Közép-Ázsiában (Lipcse 1873); Rostenko, Materialien für Geographie u. Geschichte Russlands (oroszul, Szt. Pétervár 1880).
nehezen hajózható helyeken (sziklák és zátonyok között) a járviznek állandó megjelölése, mely gallyazott karóknak, cölöpöknek a talajba verése, faalkotmányok rendesen gúla alakban való építése, úszó hordóknak, tonnáknak lehorgonyozása és kőrakásoknak vagy kő-piramisoknak emelése által, stb. eszközöltetik. Fődolog, hogy a jelek a viz felszinén jól kivehetők legyenek és a hely, ahol felállíttattak, pontosan meghatároztassék. Ezen hajózási jelek, kivált lapos partok mentén a hajósok tájékoztatására a parton magán is emeltetnek.
Tóth Kálmán irói álneve.