kisközség Liptó vmegye liptó-újvári j.-ban, (1891) 556 tót lakossal, van faraktára, deszka- és fürészmalma, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.
lövésztársaságoknál a társaság legjobb lövészének kiválasztása verseny-célbalövéssel. A győző azután egy évig a «lövészkirály» címet viseli.
(Kralova-Lubella), község Liptó vmegye liptó-szentmiklósi j.-ban, (1891) 500 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Határában antimonbánya van.
Király-mondakörnek nevezte el Toldy Ferenc 1851. Irodalomtörténetében a régi magyar mondák közül azokat, melyek az árpádházbeli királyok idejére vonatkoznak. E mondák a krónikákban, első sorban Kézainál, a Képes krónikában és Turóczinál maradtak fenn. Ezek azonban egy XII. sz.-beli, de elveszett krónikából merítettek. Tagjai Toldy szerint: István király halála, Béla herceg párviadala a pomerán herceggel, Endre és Béla Várkonyban, a cserhalmi ütközet, Salamon király viszontagságai, László király és Charitas, Kálmán és Álmos, Vak Béla és Borics. Ma a K.-at inkább Szt. László uralkodásának végéig tekintjük befejezett csoportnak, tehát azon naiv hagyományokat, melyet Szent István személye, továbbá a Szár László családja tagjai (Endre, Béla, Salamon, Géza, László) körül képződtek. Ezeket megőrizte II. Géza korának krónikása, kinek ma többé nem ismert műve szolgált a bécsi Képes krónika forrásául. V. ö. Toldy, Irodalomtört., Beöthy, Képes Irodalomtört.
az Engstrom-féle tutánia 88,5 rész ón, 7,1 rész ólom, 3,5 rész réz és 0,9 rész biszmut ötvénye.
(növ.), l. Dohány.
(Baierdorf, Cranimatu), kisközség Beszterce-Naszód vármegye besenyői j.-ban, (1891) 457 német lakossal, vasúti megállóval. K.-t újabban beköltöztetett bajorok szállották meg.
a. m. nőkirály, aki szintén a teljes királyi hatalomkört gyakorolja. Hazánkban a nők örökösödési jogát a trónon az 1723-iki I. II. III. t.-cikkek állapítják meg. Ez alapon uralkodott Mária Terézia.
a bibliai történet könyveinek, a zsidó kánonban a. n. «első próféták» könyveinek egy része. A görög bibliafordításban a K.-i négy részből állanak: a Sámuel két könyvéből és a királyok két könyvéből. A zsidó kánonban csak az utóbbi kettő viseli ezt a nevet s eredetileg egy egészet képez. A K.-i Izrael és Juda történetét tárgyalják Dávid király halálától Jeruzsálem első pusztulásáig. Szerkesztőjük kétségkivül régi forrásokból merített, de a könyveket jelen alakjukban valószinüleg a második templom korának elején szerkesztették meg.
a Magas Tátrában a Nagyszalóki-csúcsból K-felé kinyuló sziklagerinc legmagasabb csúcsa (2281 m.), mely közvetlenül Tátrafüred felett emelkedik. V. ö. Emericzy Géza. A K. csúcsán (Magyar Kárpátegyesület Évkönyve, VIII. 1881, 431. l.).