(ejtsd: körbi) Vilmos, angol entomologus, szül. Witneshamban 1759 szept. 19., megh. Barhamban 1850 jul. 4., ahol mint lelkész működött. Különösen a rovarok tanulmányozásával foglalkozott és főbb fontosabb munkát irt, melyek között nagyobbak: Monographia apium Angliae (1882) és Introduction to Entomology (1815-26).
1. Hugó Ewald gróf, porosz tábornok, szül. Neumarktban 1809 máj. 23., meghalt Moholzon (Sziléziában) 1887 okt. 6. A kadetiskola elvégzése után gyalogsági ezredbe lépett, ahonnan a táborkarba helyezték át. 1866. mint dandárnok Nachod és Skalitznál harcolt szerencsésen. 1870. pedig mint a v. hadtest parancsnoka Weissenburgnál, Wörthnél és Sedannál küzdött. Részt vett Páris ostromlásában is. 1880. nyugalomba vonult.
2. K. Wolfgang, német költő és iró; szül. Landauban 1857 szept. 8. Apja festő volt. Tanulmányait Drezdában és Lipcsében végezte. 1879. Münchenbe ment, ahol irói működését megkezdte. Majd tanulmányutat tett Olaszországba, ahonnan visszatérve Drezdába, átvette a Magazin für Litteratur des In-u. Auslandes szerkesztését. Regéin kivül (Lipcse 1879) különös, a bizarr felé hajló tehetségét a Salvator Rosa címü régényében érvényesítette (u. o. 1882, 2 kötet), valamint novelláiban: Kinder des Reiches (u. o. 1883) és drámai műveiben: Weiblinger, szomorujáték (München 1887); Der Menschenkenner, vígjáték (Drezda 1889) stb.
in Sachsen, város Zwickau szász kerületi kapitányságban az Érchegységben, vasút mellett, (1890) 7730 lak., gyapjuszövéssel és bőrgyártással.
az ugyanily nevü felső-ausztriai kerületi kapitányság székhelye, a Krems forrása közelében, vasút mellett, (1890) 1556 lak., vasárukereskedéssel. Mellette, meredek sziklán, Perastein kastély látható egy kápolnával, amelyben egy értékes Mária-kép látható; e kápolna búcsujáró helyül szolgál.
állattani latin nevek mellett Kirchenpauer (l. o.) Gusztáv Henrik nevénk rövidítése.
Gusztáv Henrik, hamburgi államférfi, szül. Hamburgban 1808 febr. 2., megh. u. o. 1887 márc. 3. Jogot tanult Dorpatbn és Heidelbergában; azután ügyvédeskedett Hamburgban, hol 1843. szenátor lett. Geffckennel együtt szerkesztették a szenátori emlékiratot (1847) a különbözeti vámrendszer behozatala ellen. A következő (1848) évben a frankfurti ideiglenes kormány bizottsági tagja lett, majd 1851. a szövetségi tanácsba követnek választották be. 1868-tól kezdve fölváltva Hamburgnak vagy fő-, vagy alpolgármesetere volt. A zoologiát is művelte. V. ö. Melle, G. H. Kirchenpauer (Hamburg 1888); Samson, G. H. Kirchenpauer (Reval 1891).
Atanáz, német tudós, szül. Fulda mellett Gejsában 1601 máj. 2., megh. 1680 okt. 30. 1618. a jezsuiták rendjébe lépett. A würzburgi egyetemen a matematika, filozofia, a héber és a szir nyelvek tanára volt. 1635. a harmincéves háboru zavarai lőtt Avignonba vonult. A pápa Rómába hivta, hol a Collegio romanóban matematikát és héber nyelvet tanított. K. Rómát töbé el nem hagyta, s később ott hivatalos foglalkozás nélkül élt. K. polihisztor volt, ki filozofiáról, matematikáról, fizikáról, csillagászatról vagy természetrajzi dolgokról épp oly szakismerettel irt, mint a hieroglifekről és archeologiai tárgyakról. Számos műve között említjük a következőket: Ars magna lucis et umbrae (Róma 1646); Magnes, s. de arte magnetica opus tripartitum (u. o. 1641); Pantometrum Kircherianum (Würzburg 1660); Musurgia universalis (Róma 1650); Iter exstaticum coeleste (u. o. 1656); Iter wxstaticum terrestre (u. o. 1657); Mundus subterraneus, in quo universae naturae majestas et divitiae demonstrantur (Amsterdam 1664); Oedipus aegyptiacus (Róma 1652-1655); China illustrata (Amsterdam 1667); Polygraphica seu artificium linguarum (Róma 1663). K. igen sok műveiben nagyon sok furcsaságot találunk. Ez irányban különösen említendők a Turris Babel és az Arca Noë c. művei.
1. K. in Hessen, az ugyanily nevü járás székhelye Cassel porosz kerületben, az Ohm és Wohra összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 1848 lak., kőbányával. - 2. K. in der Lausitz, város Frankfurt porosz kerületben a Kis-Elster és vasút mellett, (1890) 3850 lak., bőrgyártással, posztószövéssel és gyapjukereskedéssel.
az ugyanily nevü járás székhelye a württembergi Duna kerületben, a Lindach éss Lauter összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 7029 lak., pamut- és vászoniparral, gyümölcs- és szőllőtermeléssel; D.-Németországban a legjelentékenyebb gyapjuvásárokkal.
az ugyanily nevü járás székhelye Pfalz bajor kerületben, a Donnersberg lábánál, vasút mellett, (1890) 3500 lak., egy egykori fejdelmi kastéllyal. 1849 jun. 14. itt poroszok és pfalzi fökelők egymással megütköztek. Az elesetteknek 1872. a temetőben emléket állítottak föl.