(Kerinszk), az ugyanily nevü járás székhelye, Irkutszk orosz-szibériai kormányzóságban, a Lena és Kirenga összefolyásánál, (1890) 2140 lak.
(Kirezont), város Trebizond kis-ázsiai török vilajetben a Fekete-tenger partján, egy sziklás hegyfokon, 3-5000 lak., egy régi bizanci erősség romjaival. K. az antik Kerasos, Cerasus vagy Pharnaia, ahonnan Luculluss elősször hozott cseresznyét Rómába.
két török-tatár eredetü néptörzs, melyek, bár nyelvileg nagyon közel állnak egymáshoz, mégis külön népeknek tartják magukat s egymással folyton hadi lábon állnak. E két néptörzs. 1. a kara-K. (l. o.) és 2. a kaszak-K. vagy kirgiz-kaszakok. Az utóbbiak nomád életet folytatnak azon sivatagokon, melyek Turkesztántól É-ra, a Volga és a Kaspi-tenger közt a khinai határig s az Altáj-hegységig, továbbá az Aral-tó és Szir-Darja közt Tobolig és a középső Irtisz folyóig terülnek el s általában Kirgiz-sivatag gyüjtőnév alatt ismeretesek. A K. magukat csak kaszakoknak nevezik s a K. elnevezést tévedésből alkalmazták rájuk az oroszok. Az orosz kozákok, hogy megkülönböztessék magukat a K.-tól, most kaszakorus nevet vettek föl.
A K. a legtisztább török nyelvjárások egyikét beszélik; fizikai alkotásukat tekintve legnagyobb részt a mongol fajhoz tartoznak. (L. az Ázsiai népfajok mellékletén egy kirgiz férfi szines képét.) Uralkodó vallás az iszlám, de a nép nagy tömege még mindig ragaszkodik őseinek pogány babonáihoz. A háztartás gondjait teljesen a nők látják el, kik nagyon gyöngédek és érzékenyek; a férfinép kizárólag nomád és baromtenyésztéssel foglalkozik. Nyájaik durva gyapjus, zsirpárnás juhokból, kecskékből, izmos, gyorsjárásu lovakból, tehenekből és tevékből állanak, melyeknek aránylag csak kis részét szelidítik meg. A kereskedelem, melyet az oroszokkal, khinaiakkal és turkesztánokkal folytatnak, kizárólag a csere-kereskedésre szorítkozik. A K. törzse nemesi és köznéposztályra oszlik (fehér és fekete csontok); a «törő» (oroszul szultán) címet viselik. Azelőtt a kormányzás és a közigazgatás egészen a nemesség kezében volt, de az orosz kormány behozta a választó jogot, s most már minden tisztviselőt választ. A K. egy kis része khinai területen lakik Tarbagataiban és az Altájtól D-re az Irtisz forrásáig; orosz fönhatóság alatt körülbelül két és fél millió kirgiz él, kik fölött az omszki katonai kormányzósság főparancsnoka áll; ezek közül aurópai területen (Asztrakán kormányzóság, Orenburg) 158,642 kirgiz lakik. Az ázsiai K. három csoportba tartoznak: 1. a kis horda (kisi dsüz, vagyis kis száz) az Uralszk területen, az Aral-tótól s a Kaspi-tengertől északra, továbbá D-en a transzkászpiumi területen, összesen mintegy 550 ezeren; 2. a középső horda (orta dsüz, vagyis középső száz) Turgai, Akmolinszk és Szemipalatinszk területeken, összesen mintegy 712 ezeren; 3. a nagy horda (ulu dsüz, vagyis nagy száz), a Turkesztán kormányzóságban, illetve a Szemirjecsenszk, Amu-Darja és Szir-Darja területeken, összesen mintegy 975 ezeren. Ezekhez járul még körülbelül 62 ezer kirgiz, kik Tomszk és Tobolszk kormányzóságban laknak.
a tengeri halászmadarak (Sterna L.) általában használt neve, mely elnevezés állítólag zajos kiáltozásuktól ered.
török neve Krétának (l. o.).
helyesebben kirie elejszon (gör.), annyit tesz mint: «Uram irgalmazz». A keresztény egyházi liturgiában mint ima-formula van használatban, melyet I. Gergely pápa is nemcsak átvett s megtartott az általa reformált s kibővített liturgiával, hanem a «Kriszte eleiszon»-nal meg is toldta.
az ugyanily nevü járás székhelye Novgorod orosz kormányzóságban, a Porozovica és Sekszna összefolyásánál, (1892) 4320 lakossal, az 1869. alapított K.-Bjelozerszkij hires klastrommal, amelybe Rettentő Iván is be akart szerzetesül lépni és amely egykoron menedékhelyül is szolgált, érdekes történelmi gyüjteménnyel.
japáni porcellán bélyeg, mely a Paulownia növény széles leveleit és virágait, a japáni mikadó jelvényét ábrázolja.
község Zágráb vmegye vrginmosti járásában, (1891) 1020 horvát-szerb lakossal.
(héberül a. m. város). 1. K.-Arba a. m. Hebron (l. o.). - 2. K.-Jearim (erdő város) Palesztinában; utóbb Juda törzsének területéhez tartozott. Ma Kariet el Enab a jaffa-jeruzsálemi út mentén. - 3. K.-Szefer (az irás városa), régebben Debir város Dél-Palesztinában. ma Devîrbám.