(Glarenca, hivatalosan Küllene, ol. Chiarenza, a középkorban Clarence), kis kikötőhely a Peloponnezus eliszi partján a Trepito-foktól É-ra, vasút mellett, 434 lak., tengeri fürdővel. A jelenleg kis helység a nyugati népek uralma alatt a Peloponnezus egyik legfontosabb városa volt. A K.-i herceg címe Achaja fejedelmeinek legidősebb fiát illeti meg. Mathild, Hardouin Vilmos unokája útján a vele rokon III. Eduárd angol király nejének, későbben pedig Lionelnek, III. Eduárd fiának jutott birtokába; azóta az angol királyi család ifjabb férfi tagjai viselik a clarencei herceg címet. Mások szerint ezen cím a Suffolkban fekvő Clare kerületről keletkezett.
(Szerb-, Peterd, Peterda), nagyközség Torontál vmegye csenei j.-ban, (1891) 2537 szerb lakossal, vasúti állomással.
Mintegy 70-80 cm. hosszu, rendesen puszpáng- v. ébenfából készült hangszer 10-10 cm. vastagságban, mely az alsó végén tölcséralakban kiszélesedik s hangfogóul szolgál. Rendesen 13 hangnyilással van ellátva, melyek közül nyolcat a játszó az ujjaival fed be, mig a többit billentyük segítségével nyit ki v. fed el. A hang kihozatala nem kettős, csak egy fuvóka segítségével történik, melyen át a csőbe való befuvás történik. Három, u. m. felső, középső és alsó részből van összetéve s azért szétszedhető hangszer. A felső a hangszer-csőrrel áll összefüggésben, a legalsó pedig ugyszólván csak a tölcsért alkotja; a középső rész a tulajdonképeni hangtest, mely a legtöbb zárkát is magában foglalja. A K. hangjelzése violin-kulcsban történik s zöngterjelme különböző a szerint, amint ez vagy amaz alaphangra van hangolva. Vannak aztán többféle elnevezésü K.-ok. A leginkább használni szokott C-, B-, A-K.-ek zöngterjedelme rendesen négy regiszterre oszlik, u. m. mély, ugynevezett havaskürti, közép- és magas regiszterre. Az első a kis nyolcad é-jétől az egyvonásos é-ig; a második az egyvonásos f-től az egyvonásos b-ig, a harmadik az egyvonásos h-tól a háromvonásos c-ig s a negyedik ettől kezdve a legmagasabb hangokig terjed. A K. különösen lényeges s kiegészítő részét képezi a cigányzenekaroknak.
(Corallium rubrum Lam.), a kéregkorallok családjába (Gorgonidae) tartozó állatfaj, teljesen elmeszesedett központi tengellyel, mely faalakulag elágazódott, ágai fokozatosan vékonyodnak, fölületükön hosszrovátkások. Tengelye piros, rózsaszinü v. fehéres; kérge piros, vagy narancssárga; polipocskái kicsinyek, fehérek, teljesen visszahúzhatók. Telepei 30-50 cm. magasra nőnek. A Földközi- és Adriai-tengerben, É.-Afrika partjain s a Kapverdei-szigetek körül tenyészik 20-120 fonal mélységben sziklákra nőve, még pedig a tenger mélye felé hajolva. Belső, pirosszinü tengelyét csiszolják és ékszereknek használják fel s ezek már az ókorban is keresett és nagyrabecsült árucikkek voltak. A legfontosabb korall-telepek Algeria és Tunisz, továbbá Szárdinia és Szicilia partjain s a Baleari-szigetek körül vannak. De halásszák Dalmácia partjain is. A kéregtől megtisztított K.-tengelyek kg.-ja 400-500 forint értékü, de legbecsesebbek a szép, világos rózsaszinüek. Említésre méltó a K.-halászatra vonatkozólag az, hogy Lacaze-Duthiers szerint 1869-ben 500 olasz bárka indult K.-halászatra 4000 emberrel s ezek mintegy 160,000 kg. és 5 millió forint értékü K.-t halásztak ki. Hazánkban némely vidéken azt tartják, hogy a K.-gyöngyök szinükkel megmondják a viselő egészségi állapotát; ha ugyanis az illető egészséges, akkor a K.-gyöngyök élénkpirosak, ha ellenben beteg, akkor sárgás szinbe mennek át.
(ásv.), az achátnak egyik árnyalata, klárisszinü, élénkpiros, kláriságakhoz hasonló s közben pettyesen elszórt foltokkal.
korallcseresznye v. klárisfa (növ.), a Solanum pseudocarpicum L. kerti növény neve, l. Csucsorka.
(növ.), a Hyacinthus monstruosus L. v. Muscari monstruosum Mill. kerti fajtája, l. Gyöngyike.
a. m. pirosszinü, nemes korall.
(Klára-szüzek, Klára-apácák, vagy a szegény nők szerzete), szt. Klára által alapított apácarend, mely a minoriták és terciáriusok mellett szt. Ferenc második rendjeként szerepel és alapítónőjétől nyerte nevét. Mivel ezen rend első lakóhelyét a szt. Ferenc által felújított Szt. Damián-templom mellett levő és szt. Klára által épített kolostor képezés, dömés-apácáknak, damjanisszáknak is neveztetnek. Szt. Ferenc 1224. ezen rend részére külön szabályokat irt, amelyeket később szt. Klára közbenjárása folytán IX. Gergely pápa megerősített. A K. rendkivül szigoru fegyelem alatt éltek. Olaszországból csakhamar Spanyolországban, Csehországban s később csaknem az egész katolikus világban elterjedtek, ugy annyira, hogy voltak idők, midőn e rend 2000 kolostorban mintegy 54,000 apácát számlált. A rendnek kemény szabályait IV. orbán pápa 1264. enyhítette, amely enyhített szabály követői urbanisszáknak nevezték magukat. Szt. Lajos francia király nővére, Izabelle 1255. Páris mellett (Long-Champ) külön kolostort építtetett nekik. a K. tulnyomó része azonban továbbra is megtartotta a régi, szigoru szabályokat, mely szabályokat különösen szt. Coletta juttatá ismét érvényre; majd a baseli zsinat újból megerősítette a K. eredeti szabályait. Ugyancsak a K.-ból keletkezett a Longa Mária Laurentia által 1538. Nápolyban létesített kapucinus apácák rendje, melyet VIII. Kelemen pápa 1600. erősített meg. Francisca de Jesus Maria, a Farnese-család egyik tagja 1631. a legszigorubb szabályu (severissimae observantiae) Klarissza-rendet alapítá s ennek számára Albanóban kolostort is építtetett. Ezen utóbbi szerzeten szigoruság dolgában csupán a Barberini Ferenc által alapított, s alcantarai szt. Péterről nevezett Klára-rendü mezitlábas remetenők tettek tul. Ezen utóbbi rend szabályait X. Kelemen pápa 1676. hagyta helyben. A K. maig megtartották eredeti rendi viseletüket: szürke öltönyt viselnek, derékövvel, hasonlóan a minoritákhoz. Nálunk II. József törülte el ezt a rendet.
község Zágráb vmegye glinai j.-ban, (1891) 1870 horvát-szerb lakossal. Mint politikai községnek 3235 lakosa van.