görög betüjegy, mely a latin q-nak felel meg, mint számjegy 90-et jelentett. jegye [ÁBRA]. Korintus és Kroton városok pénzein szokott előfordulni.
kisközség Torda-Aranyos vármegye tordai j.-ban, (1891) 575 oláh és magyar lakossal. K. és Túr közt a Túri patak áttöri az Aranyosmelléki hegységet, 3 km. hosszu keskeny sziklaszorost képezve, mely regényes képződményeivel a tordai hasadékhoz hasonlít. (L. Túri hasadék.) V. ö. Czirbusz Géza, A túr-koppándi hasadék (Földr. Közlemények 1890. évf.).
(hamvvevő), ollóforma, a végén tokkal és záróval ellátott eszköz, mellyel a faggyu- vagy viaszgyertya hamvát elcsipték, hogy a világító láng annál szabadabban világíthasson.
1. Török-K., kisközség Somogy vármegye igali j.-ban, (1891) 1390 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. A mohácsi ütközet után a törökök megerősítették és innen fenyegették a környéket rablófegyvereikkel, de a XVII. sz. végén a vár már elpusztult, ugy hogy e század elején már romjai is alig látszottak. - 2. Zala-K., kisközség Zala vármegye zala-eregszegi j.-ban (1891) 1269 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 3. K., a Kapos baloldali mellékvize, ered Somogy vármegye É-i részében Karád mellett, eleintén D-, majd K-felé folyik s Alsó-Majsánál a Kaposba ömlik. Hossza mintegy 75 km.
máskép Kapatám v. Katpány nemzetsége oklevelesen a XIII. sz.-től fogva szerepel; de már 998. említik Kopány vezért (l. o.) és száz év mulva K. püspököt, ki 1099. Kálmán király oroszországi háborujában Przemysl alatt elesett. 1271. Sebestyén az Ottokártól ostromolt Győr előtt esett el, Miklós és Mihály pedig több sebet kapott s utóbb szintén elesett; Benedek Bécs alatt sebesült meg. E nemzetségnek Zala, Győr, Komárom, Esztergom, Sopron és Borsod vármegyékben 1352-ig 28 birtoka volt; ezek közt Zalában Koppány. V. ö. Wertner, Nemzets. II. 150-157.
a győri egyházmegyében, Ács és Új-Szőny közt feküdt; 1276 előtt alapítójáról Katpán monostorának is nevezték. A bencések ezen monostora 1233-1268 közt a komáromi várhoz tartozott. Szerzetesei a törökök első bécsi hadjáratai után elszéledvén, 1537. Baranyay Mátyás tatai várparancsnok kezdte használni, 1540. azonban I. Ferdinánd visszaadatta a pannonhalmi főapátnak. 1581. ez zálogba adta az apátság javait, hogy kijavíthassa a pannonhalmi várat és a leégett monostort. Pár év mulva már, mint hajdan, ismét a komáromi várhoz csatolták s a Zichyek kapták. A Komárom fölötti monostori apátság néven a király most is osztogatja címét.
Svédország egyik vidéke, l. Dalekarlia.
Géza, gazda és nagyiparos, született Szegeden 1848 dec. 21. Budapesten a kereskedelmi akadémián tanult. Gyakorlati tevékenységét a Deutsch Ig. fia cégnél kezdte. Gazdasági kiképeztetése végett Németországba ment. Hohenheimot és Proskaut látogatta. Hazatérve, átvette az összes Deutsch-féle családi birtokok vezetését. Heves vármegyében a Zagyva szabályoztatását terveztette és kezdeményezte, továbbá Puszta-Ugrán létesítette az első rétöntözést. Borászattal sikeresen foglalkozott; mint a mintapince és borászati szövetkezet egyik igazgatósági tagja, a földmívelési minisztérium felhivására többféle cognacgépeket próbált ki. A gróf Keglevich-féle cognacgyárat ezen kisérletek alapján szervezték. A központi tejcsarnok szövetkezetnek alapításánál tevékenyen vett részt. Az 1885. országos kiállításnál a gazdasági csoportnak egyik főrendezője és biztosa volt, akkor nemzetközi kiállítást hozott össze a magtermények és műtrágyafélékből, ezen nemzetközi jurynak 1885. előadója volt. 1886. Svédországban gazdasági tanulmányutat tett, 1888. pedig Spanyolországban volt mint Magyarország biztosa és rendezte a barcelonai kiállítás magyar csoportját. Kitüntetéseket nyert: a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, a svéd északcsillag-rendet, a spanyol III. Károly-rend lovagkeresztjét és a francia pour le mérite agricole rendet. Az országos magyar gazd. egyesület igazgató-választmányi tagja. 1888-ban, midőn az új cukoradótörvény életbe lépett, a cukoripar fejlesztésére irányította tevékenységét. Mint a hatvani cukorgyárnak egyik alapítója, Hatvan körül meghonosította és megkedveltette a cukorrépa-termelést. Baromfitelepe van Hatvanban, mely az ország legjobb fajtenyészetének egyike. Közreműködött a garamvölgyi cukorgyár részvénytársaság létesítésében 1893. és 1894. a vasvármegyei cukorgyár részvénytársaság alapításával foglalkozott, melynek épp ugy mint a hatvaninak egyik érdektársa és vezetője.
l. Coppernicus.
(növ., Copernicia v. Copernica Mart.), középnagyságu pálma, 6 faja Amerikában terem. Törzsén a legyezőforma levelek nyelének maradéka látható. Virága pároséltü vagy vegyes, apró, zöldes; sárgás bogyója hosszasgömbölyded, egymagu. A C. cerifera Mart. (viasztermő K. v. karnauba), 16-32 m. magas, 21-32 cm. vastag, levele 2 m. hosszu, koronája gömbölyü. Braziliának északi és közép tartományaiban, kivált a folyók mellékén egyenkint terem v. erdőséget alkot. Hasznával majd a kókusz meg a datolya fölé kerekedik. Levele kékes-zöld, mind a két lapját viasz borítja. A fiatal és a levagdalt, megszárított és megveregetett levelekről apró pikkelyek pora hull le, mint a Ceroxylon audicoláét vizben megfőzik, mire az idegen rész a fenekére kerül, a tiszta viasz pedig a vizen úszik. Ez a karnauba-viasz v. cerea-viasz szalmaszinü, nem halaványítható, merev anyag. Összeolvasztják s 1882 óta az európai piacra szállítják. Ha faggyut vagy méhviaszt kevernek hozzá, puhább lesz, gyertyát öntenek belőle, firniszbe teszik vagy a talpbőrt fényesítik vele. Fája tartós, kivált tenyészetének középpontján, Ceara tartományban, vizi építkezésre, épületfának, zenélő hangszernek stb. használatos. Ez a tartomány csaknem egyedül a K. viaszának gyüjtésével és elkészítésével foglalkozik, belőle töméntelent szétküld vagy maga elfogyaszt. A K. némelyik faja a pálmaterem dísze. V. ö. Macedo, Notice sur la palmier Carnauba (párisi kiállítás 1867).