jón sziget, l. Korfu.
a hunnok királya volt a Bosporus mellett 520-ban, midőn Magyar hunn vezér ellene támadt, a csatában megölte s helyébe magát választatta. (V. ö. Theophanes, A bizanci irók bonni kiadásában, 269-272.).
l. Taliga.
(lat.) a. m. szivből fakadt, szives, szivből jövő; kordialitás, szivesség.
(ásv.), magnézium-aluminium-szilikát (2MgO.2Al2O3.5SiO2) rendesen egy kevés vassal. Különösen nevezetes egyrészről pleochroizmusáról, másrészt pedig arról, hogy nagyon könnyen változik és egész sorozatát adja az átváltozásából keletkezett ásványoknak és pszeudomorfozisoknak. Rajta fedezték fel a pleochroizmust, melyet eleinte dichroizmusnak neveztek, innen a Codier adta dichroit neve az ásványnak; mivel azonban tulajdonképen nem is dichroitikus, hanem trichroitikus, sokkal használatosabb a Cordier tiszteletére adott K. név. Leginkább kőzetben benőve találni és pedig elég gyakran rombos rendszerbeli rövid oszlopos kristályokban v. szemekben, de másodlagos fekvőhelyen, homokban, kavics közt is ismeretes. Szine kék, sárgás v. szürke. Az élénk szinü kristályok v. szemek három irányban más-más szinüek, nevezetesen világoskék, barnássárga és sötétkék. Az ilyenek mint drágakövek is szerepelnek, ugy K., valamint jolit (iolit) néven, de vannak speciális nevei is, mint vizes zafir, halavány világoskék szinü, hiuz-zafir v. hiuz-kő a sötét feketekék szinü. A legszebbeket Ceylonból hozzák. Szép K. ismeretes Bodenmaisból (Bajorerdő), Orijévfiből (Finnország), Norvégiából, Spanyolországból (Cabo de Jata), mely utóbbi mint spanyol lazulit is szerepel a drágakőkereskedésben, az Egyesült-Államokból (Haddam, Connecticut). Hazánkban a Karancs hegységi trachitban van meg. K. 7-7,5. Fs. 2,6-2,66., egy irányban kissé halad. Szinonim nevei: peliom (főkép a bajorországi füstöskék szinü K. után nevezik igy), steinheilit, polychroit. Elváltozásának végeredménye rendesen a pinit, melyet gyakran találni K. alakjában. Aspaziolit, klorofillit, bousdorffit, prazeolit, huronit, esmarkit, mindmegannyi elváltozási termékei a K.-nak.
(Kordifal), tartomány K-i Szudánban a Behr-el-Abiadtól Ny-ra 30-37 km.-nyi szélességben terjed el Dar-furi, az É. sz. 12 és 15' közt bizonytalan határokkal, körülbelül 108,000 km2 területtel, 280,000 lak. A halmos országnak közepes magassága 490-580 km., amelyből a nagyobb magaslatok, mint a Dsebel K. 229, a Seibur, Daier, Turban 100-300 és ÉNy-on a Dsebel Katul 840 m.-nyi magasra emelkednek ki, s DNy-i részét homokos, az ÉK-i részt ellenben agyagos föld takarja. Állandó folyói nincsenek; az időszakiak közül, melyeket a Khor-oknak neveznek, a legnagyobb a Khor Abu Habel. Az esős évszak, kharif, juniustól októberig terjed; ez idő alatt 30-40 cm.-nyi eső esik; a száraz évszak nagyon forró; a hőmérő 49°-ot mutat. Ilyenkor a lakosok csak a kutakból meríthetnek vizet és ezeket nagy mélységbe kell megásniok. A föld, amennyiben nedvesség éri, igen termékeny. A legfontosabb termék az u. n. dukhna (Penisetum typhoideum és Penicillaria spicata), továbbá a gummi-akácfa; terem azonkivül a tamariszkusz, a baobab, szezam, földi mogyoró, dohány és csekély mennyiségben pamutcserje. A házi állatok: ló, teve, szamár, juh, kutya, macska, a szárnyasok és több helyen a szarvasmarha is; az állattenyésztés, bár az itatás gyakran sok bajjal jár, a lakosok főfoglalkozása. a rinocerosz, oroszlán, leopard, sakál, zsiraf, a különböző antilopék, majmok és struc a nagyobb vadállatok. A lakosság igen kevert, legnagyobb számmal vannak a nuba nevü négerek, a Felső-Nubiából bevándorolt törzsek, a barabra és főképen a danagla. Harmadik nagy csoportját teszik a lakosságnak a beduinok; ezek közt jelentékenyebb törzsek a kababis és baggara nevüek, továbbá a Ga'alin, Sza'adab, mikringa stb., valamennyien nomádok. Az ipar nagyon kezdetleges, mindamellett készítenek agyagedényeket, pamutkelméket, bányásznak szenet és vasérceket, amely utóbbiakat föl is dolgozzák. A kereskedelem főcikkei; a gummi arabicum, a structoll, a bőrök és az aranypor, amelyet Dar-Nuba mellett találnak. A legjelentékenyebb helyiség El-Obeid. Egykoron K. a szennári királyoknak volt hűbértartománya. A XIX. század elején Makdum és Muszalem, Darfur hadainak szövetségesét elűzték és az országot Darfur hatalma alá vetették. 1820. azonban a Bara melletti csatában Mohammed bejtől, az egyiptomi hadak vezérétől vereséget szenvedett, az ország pedig egyiptomi uralom alá került, amelynek 1883. a mahdi vetett véget. K.-t európaiak csak az egyiptomi hódítás után keresték föl. A kiválóbb utazók voltak Dr. Rüppel (1825), Holroyd és Parkins (1837, 1849), Pallme (1838-39), d'Escayrac de Lauture (1850), Dr. Cuny (1857-58), Munzinger (1861-62), Dr. Pfund 81874-76), Russegger (1837), Kotschy (1839) és Brehm (1848).
(gör.). Olyan készülék, melynek segítségével, különösen az ércanyagból készült húrok vastagsága, intenzivitása s feszereje határoztatik meg.
valamely ország határának rendszeres megerősítése apró önálló katonai állomások segítségével, melyek egymás között folytonos összeköttetésben állván, a terepet és a tábori erődítést is fölhasználják, hogy bizonyos területet ellenséges megrohanások ellen védelmezzék. Az ilyen védelmi rendser azonban, mely a tényleges haderőt aránylag nagy területen szórja szét, csak gyönge és félig, vagy éppen nem civilizált ellenséggel szemben érvényesíthető némi eredménnyel. Nagyobb hadjáratokban a K.-ról már rég lemondottak. A K. hajdan nagy hasznára volt Ausztriának a törökök ellen; újabban csak Oroszország használja szomszéd törzsek berohanásai ellen, Franciaország a XVII. és XVIII. sz.-okban északkeleti határain sok apró várakból alkotott vár-kordont, mely azonban sem 1814-15., sem 1870. nem tartóztatta fel a benyomuló ellenségeket.
szömörcével cserzett juh- vagy kecskebőr. A K. előállításának módja ugyanaz, mely szerint a szattyánbőrt készítik (l. Szattyánbőr). Nálunk, különösen Erdélyben sok kordovános (többnyire oláhok) van, kik a K.-ok cserzésére a szömörcén kivül még a gubacsot és egerbogyót használják. A K.-t festik. Ez a bőr többnyire a természetes barkával jön a kereskedelembe, bár újabban ezt a bőrt is mesterségesen barkázzák. Legfinomabb a kecskebőrből készített K. (L. még Cserzővargaság).
(Cio-szén, Csao-szien, Szenbi, Kirin, Szinra), a Sárga-, Japán-tenger, a Koreai-szoros közt fekvő félsziget és ország, amelyet az orosz Amur-vidéktől és Khinától a Tuman (Mi-kiang) és az Ori (Ya-lu-kiang) folyók választanak el. Területe 223,523 km2. Ny-on és D-en partjai nagyon szakadozottak és előttük számos sziget terül el; a K-i part kevésbbé szaggatott. A nagyobb szigetek: Ke-csjei (Kü-ci), Kang-hua a Hah-kang torkolatánál, Csin-to, a Nan-Hou szigetek, Kjo-tong. A legjelentékenyebb öblök, kikötők: a K-i parton Vön-szan, a Ny-i részen a Koreai-öböl és D-en az Unkovszkij-öböl; a nagyobb hegyfokok: Petit-Thouars, Buat, Kozakov és Klomar. K. egész kiterjedésében hegyes és halmos, mig legegyenletesebb felületü a Nai-po a főváros Szőul közelében. A fentemlített határolyókon kivül még nagyobb folyók a Pjeng-jang tartományban a hajózható Taong, a Hang, amely Kang-ven tartományban az O-tad-szanon ered, Szőultól néhány mérföldnyire jobbról fölveszi a Szjo-jangot, torkolata közelében a Rimcsint és két ágban a Sárga-tengerbe torkollik; e folyó Szőul közeléig hajózható, egyéb folyók még a Nak-tong (Lo-tung-kiang), amely a Tai-paik-szan D-i lejtőjén az É. sz. 37° alatt ered, átfolyik a Kjeng-szjang tartományon és a Broughton-csatornába torkollik; mintegy 230 km.-nyire hajózható. A K.-i parton, mivel a vizválasztó közel esik a tengerhez, csak jelentéktelen parti folyók vannak.
Éghajlat és termékek.
K. éghajlata egészen kontinentális. Az ugyanazon szélességi fokok alatt fekvő európai országhoz képest telei hidegebbek, nyarai ellenben melegebbek. A föld nagyobbára mindenütt termékeny. Termesztenek különösen rizst s hüvelyeseket, amik a lakosság főtáplálékai, továbbá pamutot (évenként 600,000 kilót), kendert, lent, dohányt, indigót, rebarbarát; gyümölcsök közül földi epret, barackot, szelid gesztenyét, citromot, granátalmát, szőllőt, narancsot; az alma és körte a mienknél sokkal rosszabb; jelentékeny termék ezekenkivül a ginszeng-gyökér, amely főképen Kjöng-kvi-do és Huang-hai-do tartományokban terem, továbbá a gyömbér Csölla-do tartományban. A bambusz a D-i vidékeken található, a mi erdeink fái pedig a középső és É-i vidékeken borítanak nagy területeket; ezek mellett az eperfa és a paratölgy is megterem. K. ezenkivül ércekben is gazdag; arany, ezüst, réz, vas, szén, cinn, sőt petroleumot is több helyen találtak, de nincs munkás kéz, amely mindezen kincseket kiaknázná. Az állatvilág változatos, a khinaihoz és japánihoz hasonlít; különösen gazdag a partmelletti tengeri fauna.
A lakosság, ipar, kereskedelem.
A lakosok száma régibb becslések szerint 8 és 16 millió közt váltakozott; újabb becslések szerint 10.528,937 (5.312,323 férfi és 5.216,614 nő). Egykoron az ipar terén K. jelentékeny állást foglalt el; már a XIV. században kivéset falapokat lenyomattak; a K.-i porcellán- és faience-tárgyak hiresek voltak és a japánok ezt a mesterséget tőlük tanulták meg és tökéletesítették; ellenben a koreaiak azt csaknem teljesen elfelejtették. Jelenleg a lakosok minden ipari szükségletüket maguk készítik; ők építik házaikat, készítik ruházatukat és nagyobbára házi eszközeiket is. Vannak mindamellett egyes iparágak, amelyeket mesterségesen űznek; ilyenek a kés-, kard-, cserépedény- és főképen a papirkészítés; különösen ez utóbbit, szivóssága és tartósságánál fogva Khinában is nagyon keresik. Ügyesek még a koreaiak a fémtárgyak ellőállításában is. K. a külföldre nézve (Khinát kivéve) csak 1876. nyilt meg, midőn a japánok és az É.-amerikai Egyesült-Államok vele kereskedelmi szerződést kötöttek; követte őket 1883. Németország és Nagy-Britannia, 1884. Olasz- és Oroszország, 1886. Franciaország és 1892. az osztrák-magyar monárkia. A bevitel (1892) főcikkei: pamutkelmék (2,1 millió dollár), gyapjukelmék (31,713 dollár), fémtárgyak (759,364); a kivitel főtárgyai bab, tehénbőrök, rizs. Ezen forgalomban a Khinával és Oroszországgal a szárazföldön, továbbá a szerződésileg meg nem nyitott kikötőkből tengeren folytatott kereskedelem nincs felefoglalva; éppen igy nincs belefoglalva az aranykivitel sem, amiből (1892) csak a vámhelyeken keresztül 852,751 dollár értékben vittek ki. A Han-olyón gőzhajójáratok vannak. Telegráfvonal köti össze a fővárost Fuszannal és azután Japánnal, továbbá Khinával és igy a khinai telegráfhálózattal.
Kormányzás.
1392 óta K.-ban a Ni dinasztia uralkodik. Ebben a hatalom örökös és abszolut éppen ugy, miként Khinában. A király ellenőrzése mellett az országot kormányozza a Nei-Vu-Fu, ennek vannak elárendelve a bel-, pénz-, szertartás-, had-, igazság- és közmunkaügyek élén álló hivatalok. 1882. a külügyek elintézése céljából külön hivatalt állítottak fel. K. ősidők óta bizonyos mértékben elismerte Khina szuverénitását. A helyi adminisztráció céljából K. a következő tartományokra van osztva: Ham-gjöng-do, Kang-vön-do, Kjöng-szang-do, Csöl-la-do, Csung-csong-do, Kjöng-Kvi-do, Hvang-hai-do és Pjöng-an-do. Minden tartomány élén a királyi hatalmat egy kormányzó képviseli. A tisztviselők, miként Khinában, a népet nagyon zsarolják. A főváros Szoul. Az őkök tisztelete, miként Khinában, nagy becsben áll; egyébként azonban a vallás a királyságban alárendelt helyet foglal el. Szöulban sem templom, sem papok nincsenek; a vidéken azonban találhatni buddhista kolostorokat. A tanítás és vizsgálatok módszere a khinaiak utánzása. A keresztény vallás szintén terjedni kezd. A római katolikusok számát 20,000-re, a protestánsokét 300-a becsülik; holott 40 protestáns és 20 róm. kat. misszió működik benne. Az állam jövedelmét főképen a földadóból, a vámokból és a ginszeng-monopoliumból kapja. 1892. a vámjövedelmek 438,413 dollárra rúgtak. Az állandó hadsereg 5000 emberből áll; e csapatot amerikai tisztek gyakorolják be és részben Remington-fegyverekkel vannak ellátva; az ország védelmi ereje azonkivül 500 lovasból, néhány ágyuból áll és az ország összes fegyverforgató férfiából áll; ezeknek száma hivatalos becslés szerint 1.200,000 főre rúg. Azonban a valóságban ez a honvéderő nagyon csekély, mert a tettleges katonaság is inkább rendőri, küldönc- vagy vámszedő szolgálatokat teljesít.
Történelem.
Az első európai ember, aki K.-ról hirt adott, 1688. Hamel Henrik hollandiai férfiu volt. Hamel 1654. Quelpart szigetén hajótörést szenvedett és K.-ban 13 évet töltött fogolyként. Újabban a K.-ázsiai partok fölmérésére kiküldött franciák, angolok és amerikaiak adtak róla hirt. Midőn 1866. a partokon egy orosz fregatta jelent meg, az idegenek iránti gyülölet fellobbant oly erővel, hogy az 1837 óta Szöulban működő róm. kat. hittérítők közül kilencet, főképen franciákat legyilkoltak. Ezért boszut állandók, a franciák Roze ellenadmirálist küldötték K.-ba, aki 1866 október végén fölevezett a Han-Kangon és Kang-hoat összelövette. 1871. és 1872. észak-amerikai hajók jelentek meg K.-ban és fenyítették azt meg. Nemsokára ezután K. kénytelen volt az európai hatalmak és az Egyesült-Államok előtt néhány kikötőjét (l. fentebb) megnyitni. Japán (l. a történelmét) már rég időkben tett kisérletet K. meghódítására; 1876. elismerte függetlenségét, amink fejében néhány kikötőben megkapta a letelepedés jogát. 1877. Szöulban egy japán miniszterrezidens telepszik le. Ez idő óta a koreai műveltebb osztály két pártra oszlott: egy khinai és egy japán pártra. 1884 végén ez véres összeütközésre vezetett; a japán befolyás barátai a khinai párthoz tartozó hét minisztert meggyilkolták és a királyt késznyerítették, hogy japán-barát minisztereket fogadjon maga mellé. Ez reakciót szült és a khinai pártot boszura hivta ki és újabb gyilkosságok történtek, mig végre e surlódások a japán-khinai háborura vezettek. Az 1894-95-iki khinai-japáni háborura egyéb okoktól eltekintve, a K. feletti fenhatóság kérdése is volt befolyással és a japánok azzal kezdték a háborut, hogy K.-ba nyomultak és a khinaiakat az országból kiszorították. Az 1895 máj. 3. szentesített békeszerződésben Khina a K. felett gyakorolt fenhatóságáról lemondott. Maga a koreai kormány eleintén a khinaiakkal tartott, de már 1895 febr. adta ki Li Hui király azt a rendeletét, mellyel magát és országát függetlenítette és a khinaiakat az ország kikötővárosaiból (négynek kivételével) kizárta. 1895 márc. pedig a következő manifesztumot bocsátotta ki: 1. K. önálló és független ország. 2. Udvar és állam egymástól elválasztandó. 3. A kormányt a király és miniszterei viszik, a királynénak és a királyi család többi tagjainak nem szabad beavatkoznia a kormányzásba. 4. Az egyes minisztériumok hatásköre megállapítandó. 5. Adót csak törvény alapján szabad behajtani. 6. A költségvetésért egyedül a pénzügyminiszter felelős. 7. Az udvar költekezését meg kell szorítani. 8. Az állami költségvetés előzetesen megállapítandó. 9. Fiatal tehetséges ifjak tanulmányaik érdekében külföldre küldendők. 10. A hadügyet reformálni kell. 11. Az élet- és vagyonbiztonságról külön törvények fognak gondoskodni. 12. Nem a származást, hanem a tehetséget fogják ezentul zsinórmértékül tekinteni. 13. A királyi család viszonyát az államhoz, valamint a trónöröklés kérdését közelebb szabályozni fogják. A királyné és pártja a reformok meghiusításán fáradozik.