a liptói és garami félig feszes kötésü tutajokon csak elül, a máramarosi ilynemüeken, valamint a feszes kötésüeknél is, mindenüt hátul is van alkalmazva; l. még Kormány.
v. vezérmű (ném. Steuerung), a gépészetben olyan szerkezet, mely a váltakozó (ide-oda) mozgást tartja fenn az által, hogy a hajtó erőt hol az egyik, hol a másik oldalról v. irányban működteti. Például a gőzhengerbe egyszer egyik, másszor másik végén ereszti be a gőzt, s ez által a gőzdugó is fölváltva előre és hátra tolatik; ez a váltakozó mozgás a kormány által bizonyos törvény szerint tartatik fenn, ugy hogy ha a kormány belső viszonyain (állásán) nem változtatunk, az ide-oda mozgást is ugyanolyan marad. A K. két lényeges részre oszlik: az egyik a mozgatását idézi elő, a másik a gőz, gáz, viz stb. beeresztését illetve elzárását eszközli; a mozgató rész legtöbbször egy excenter (néhol forgattyu, emeltyü v. bütyök stb.), mely egy rudat (p. excenter-rudat) szintén ide-oda mozgat; ez ismét tovább adja a mozgást a tolattyunak (szellentyünek, váltóforgónak), mely hol zárja, hol nyitja a gőz, viz stb. beömlési nyilásait. A most vázolt szerkezet azonban csak a legkezdetlegesebb igényeknek felel meg, mert a K.-tól legtöbbször még egyebet is várunk, p. hogy gazdaságosan használja a gőzt, továbbá az erőfejtés szükségletéhez képest több v. kevesebb gőz beeresztésére beállítható legyen, meg hogy a a gép a K. bizonyos állásában már meg is induljon és pedig előre v. hátra induljon (lokomotiv, hajó, bányagép stb.); az ily célra szolgáló K. sokkal összetettebb, s a szerint, amint a fősúlyt a pontosan kiszabott mennyiségü gőz fogyasztására (stabil gépek) vagy a gépnek bármely állásából előre v. hátra indíthatására fektetjük (helyváltoztató gépek, mint p. a lokomotivok, gőzhajók, hengerjáratok, siklók, tolópadok, leeresztő és felvonó gépek stb.), két főcsoportot különböztetünk meg. Az egyik a pontos járásu (preciziós) vezérművek csoportja, a másik az átváltható vay átállíthatóké. (Előbbiekre nézve l. Gőzgép.) Az átállítható K. jellemző része az u. n. kulissza, mely két excenterrúd vége közé van csuklósan beiktatva; az egyik excenter állása (fölékelése) ugyanis olyan, hogy a tolattyura átvitt mozgása a gép előre indításának felel meg, a másik excenteré pedig a hátra indításnak; ha már most a két excenterrúd vége közé a kulisszát fogjuk s a mozgatandó tolattyurúd végét a kulisszán végig csúsztathatóvá tesszük, ugy a tolattyut is tetszés szerint vagy az előre vagy a hátra indító excenter által mozgattathatjuk s a szerint p. a lokomotiv v. gőzhajó is előre v. hátra fog megindulni. A kulisszának még az a jó tulajdonsága is megvan, hogy bármely pontjával mozgathatjuk a tolattyut, mely a szerint fog előre vagy hátra indítani, amint a kulissza közepétől az egyik vagy másik vége felé fekvő pontjával mozgattatunk; a különbség csak az, hogy minél inkább az egyik vagy másik vége felé térünk el, annál több gőzzel indítunk v. megyünk. L. Lokomotiv.
(ném. Steuermann; ol. timoniere; ang. warrant officer for navigating, stores), az, aki a kormányrúd vagy kormánykerék segélyével a hajót irányának betartásában igazgatja. A hajókormányzás mestersége nem könnyü és sok jártasságot, szakképzettséget kiván, melyhez folyamhajósoknál kivált a járt viz medrének, az áramlat sajátságainak, tengerészeknél az iránytűnek és vitorlával menő hajókon a vitorlázásnak alapos ösmerete is szükséges. Ez okból a kormányszolgálatot a hajókon külön e szakmában képezett és iskolázott személyek végezik, kik hadi hajókon magasabb rangu altiszti rangfokozattal birnak, kereskedelmi hajókon pedig rangban közvetlen a hajóskapitány után sorolnak. Mig hadihajókon a K. szolgálatát az őrtálló tisztnek direkt felügyelete alatt végezi, kereskedelmi hajókon tisztek hiánya miatt a szolgálati idő alatt többnyire önállóan működik és vezeti a hajót. Melynél fogva a tengertérképek, nautikai műszerek használatában és bármily körülmények között a hajóval való manöverezésben jártasnak kell lennie.
(ném. Steuerei; ol. timoneria; ang. navigating store-room), a hajókon többnyire a tatrészen lévő kamara v. fülke, ahol a kormányos szolgálatának teljesítéséhez szükséges tárgyakat tartják.
l. Rendelet.
l. Kormány.
a tutajon a kormányrúd forgási tengelye, 10-15 cm. magas ék, mely a hevederbe van beverve s tetején 10 cm. magas, 3 cm. átmérőjü csapja van, mely körül a kormányrúd forgatható v. pedig kis járom, melynek egyik csapjára tétetik a kormányrúd.
Igy nevezik a mozgó kötésü vagy óriás tutajoknál az elülről számított második talpat, mely már vastagabb fából készül, mint az első, vagyis a vezértalp (l. o.), különben pedig ezzel egyenlő szerkezetü. A K. hosszusága 6 m. szélessége elől 1,25 és hátul 1,40 m.
(corregens), az ország kormányzásában az uralkodóval osztozik. Hazánkban kétszer fordult elő az eset, hogy a király a kormányzás terhét mással megosztani óhajtotta: Mária férjével Zsigmonddal és Mária Terézia férjével lotaiai Ferenccel. E két eset ugyan nem volt egészen hasonló, de azért az eljárásra vonhatunk egységes következtetést. A K. intézménye mindegyik alkalommal az országgyülés hozzájárulásával keletkezett és a törvény határozta a K. jogállását, hatáskörét és pedig az utóbbi esetben az 1741. IV. t.-c. a fővonásokban következő: 1. A K. intézménye a királynő tetszéséig tartson. 2. A megállapított örökösödési rendet, a monárkia egységét nem sértheti, tehát Mária Teréziának utódok nélkül elhalálozásával a korona nem a K.-ra, hanem a pragmatica sanctio szerinti örökösre száll. 3. a kormányzat alkotmányos szervezete sértetlen marad. 4. De ha a királynő gyermeke, mint kiskoru jutna a trónra, a K. a gyám és a gyámkormányzó. 5. Az alkotmányra a K. is esküt tesz.
(rectrices), a madarak farkában lévő ama nagy csapótollak, melyek megadják farkuknak alakját, hosszuságát és amelyek a röpülésnél visznek nagy szerepet. Igy az egyes tollak hosszuságánál fogva lehet a fark villás, erősebb v. gyengébben kimetszett, ékidomu v. lépcsőzetes, lekerekített és egyenes v. lemetszett. A K. külön emelőizommal vannak ellátva. A röpülésnél különösen a mozgás irányára vannak nagy befolyással; amennyiben emelésüknél a madár alászáll, lecsapásuk által pedig emelkedik az illető állat. A K. száma és hosszusága a különböző madaraknál más és más, de ugyanazon fajnál állandó, azért igen fontos az egyes fajok meghatározásánál. Végül említhető, hogy a röpülésen kivül még más feladatuk is lehet, p. a kúszó madaraknál a kúszásnál mint támasztók és emelők nyujtanak szolgálatot.