(növ.), l. Hedysarum.
l. Hűbér.
(bona et proventus Sacrae Coronae), a magyar jogban azok, amelyeknek különös rendeltetése az, hogy jövedelmeik a király s a kir. udvartartás szükségleteinek fedezésére szolgálnak. A K.-at az országgyülés beleegyezése nélkül elidegeníteni nem szabad. A tilalom dacára történt elidegenítés érvénytelen. A K.-tól megkülönböztetendők a kincstári javak (bona cameralia), amelyeknek jövedelme az államszükségletek fedezésére szolgál. Erdélyben a K.-nak az u. n. fiscale bonumok felelnek meg. L. Államjavak.
(növ., ó-liliom, koronavirág, hatkotu Diószegiéknél, Fritillaria Tourn., Petilium L.), a liliomélék génusza 40-50 (hazánkban 2) fajjal, mind a két földrésznek mérsékelt tájain. Leple hatszirmu, harangformán összeborul. A belső oldalon minden szirom tövén egy-egy fehér mézgödör van. Legismeretesebb a Fr. imperialis L. azaz császárkorona, a közönségesebb kerteknek tavaszi ékessége. Levelei a virágzó szár tetején mintegy üstök csoportosodik, alóla csüngnek le sárgás v. barnapiros virágai. Hazája Persia, 1570. került Konstantinápolyba, innen Bécs császári kertjébe s innen tovább Európába. Keményítő-tartalmu; kellemetlen, egész bódító szagu, nagyon csipős ízü hagymája mérges és officinális. Hagymáját minden harmadik esztendőben át kell ültetni. Ez az evangélium lilioma. Ezenkivül még két ritkább faja nő hazánkban vadon: a F. Meleagris L., meg a F. tenella M. Bieb. A kockás K. (kockaliliom, f. Meleagris L.) 15-30 cm.-nyi, 1-2 virágu, virága csüngő, piros és fehéres kockarajzokkal pettyegetett. Nedves réten nálunk ritka (Kálnó). Változik sárga, barna stb. foltokkal is.
hajdan az első királyi udvari hivatal Lengyelországban.
igy nevezik némely alkotmányban az állam ama részeit, melyeknek az állam egységének megóvása mellett történelmi különállás folytán, vagy mert a történeti fejlődés vezetett erre, széleskörü autonomiájuk van és igy relative az államnak bizonyos ügykörökre önálló részei, valamint többé-kevésbbé külön történeti és politikai individualitással birnak. Ilyenek a magyar államban Horvát-Szlavon-Dalmátországok, mint Szt. István koronájának országai, bár a törvény (1868. XXX.) e címet az egész államra vonatkozólag is használja, továbbá Ausztriában: Csehország, Morvaország, Galicia, Lodoméria, Bukovina, Tirol stb.
a magyar szent korona őrzésére királyi kijelölés alapján, született honfiak közül, valláskülönbségre való tekintet nélkül, az országgyülés által választott két világi rendü őr, akik rangban a zászlós urak (barones regni) után nyomban következnek. Rendesen egy katolikust meg egy protestánst választanak, még pedig az országgyülés két házának együttes ülésében és akik esküjöket a király és országgyülés előtt teszik le. A választás ugy, mint a lemondás vagy elhalálozás, a felelősség alóli fölmentés, vagy az örökösök fölmentése törvénybe iktattatik. A szent koronát kettős zár alatt őrzik és egyikök mindig annak közelében köteles lakni. Továbbá a K. mellé még a honvédség tényleges állományából egy őrcsapat szerveztetik, mely a szent korona mellett éjjel-nappal őrt áll. Régente az Árpádok idejében a szent koronát a székesfehérvári székesegyházban a kanonokok őrizték, de később Visegrádon és pedig világi rendüek, mint ahogy ezt az 1492. III., 1500. XXIII. t.-c. előirja. A XVI. sz.-ban törvényeink a pozsonyi várat jelölik ki a korona őrzésének székhelyéül; végre az 1791. VI. t.-c. Buda fővárosát, ahonnan csak veszély idején szállítható valamely biztosabb helyre, a nádor tudtával és beleegyeztével.
1. Bajorországi érdemrend, melyet 1808 máj. 19. Miksa József király alapított, négy osztálya van. Jelvénye két egymást keresztező fehér nyolcágu kereszt, körülötte zöld tölgykoszoruval. A kereszt szegélye, a korona, melyen függ és a sarkaiban lévő sugarak aranyból. Középpajzsa kerek, benne a kék-fehér bajor címeren arany korona, körülötte aranyszegélyü vörös gyűrü «Virtus et Honos» arany fölirattal. Hátlapján az alapító arany reliefképe «Max Joseph, Rex Bajoariae» felirattal. Szalagja világoskék, fehér csíkkal. - 2. Indiai koronarend. Alapította Viktoria királynő-császárnő 1877 jan. 1. Jelvénye: gyöngyökkel ékített arany karika, benne V. R. I. monogramm (Victoria Regina Imperatrix), a V. gyémántokkal, az R. gyöngyökkel, az I. türkiszekkel ékítve. Szalgja világoskék, két fehér szélcsíkkal; a bal vállon hordják. - 3. Olasz K. Alapította Viktor Emánuel király 1868 febr. 20. Olaszország egyesítésének emlékére. Öt osztálya van: 60 nagykeresztes, 150 főtiszt, 500 parancsnok, 2000 tiszt és korlátlan számu lovag. Jelvénye aranyszegélyü, fehérzománcos kereszt. Középpajzsa világoskék arany szegéllyel, benne az olasz vaskorona plasztikailag kidomborodva. Hátlapja arany, benne koronás fekete sas, mellén az olasz címerrel: vörös mezőben fehér kereszt. Szalagja világosvörös, közepén fehér csíkkal. - 4. Porosz K. Alapította I. Vilmos király 1861 október 18-án. Négy osztálya van, s ezeken belül ugyanoly alosztályai. Jelvénye széleskaru, hajlott szélü kereszt, mely a IV. osztálynál arany, a többieknél fehér zománcos, kettős aranyszéllel. Középpajzsa ugyanilyen, előlapján aranyszegélyü sötétkék karikában «Gott mit uns» arany fölirattal körülvett királyi korona. Hátlapján Vilmos császár monogramja, és az alapítás ideje aranyban. Szalagja égszinkék. - 5. Román K. Alapította I. Károly király, 1881 márc. 14. öt osztályban: 25 nagykeresztes, 80 főtiszt, 150 parancsnok, 300 tiszt és korlátlan számu lovag. Szabályait a rend ugyanaz év máj. 10. nyerte. Jelvénye sötétvörös, nyolcágu kereszt, aranyszegélyü fehér széllel, sarkaiban a királyi monogramm. Középpajzsa kerek, rajta sötétvörös alapon az ezüst királyi korona, körülötte aranyszegélyü fehér karikában «Prin noi insine» (Saját magunk által) és az alapítás napja. Hátlapján az alapszabályok keltének napja, körülötte a karikában 1866, 1877, 1881 aranyban, ugyanoly szinü alapokon mint az előlapé. Szalagja világoskék, hét ezüst csíkkal. - 6. Sziámi K. Alapította Somdetch Phra Paramindr Maga Mongkut király 1869 dec. 29. öt osztályban. Jelvénye arany medailon, aranyszegélyü vörös és zöld zománcos kettős lotoszlevél koszoruval körítve, rajta a sziámi korona, a napernyők és a talapzatra helyezett nap, gyöngyszegéllyel körülvéve, liliomformáju díszítményen függve. Hátlapján Ch'P. R. monogramm. Szalagja sötétkék, világoszöld-vörös-sárga szélcsíkkal. - 7. Vend K. (l. o.). - 8. Württembergi K. Alapította 1702-ben Frigyes Károly herceg, 1807 márc. 6. Frigyes Károly arany sasrend nevet adott neki; mint ilyen 1818. maradt fönn. 1818 szept. 23. a polgári érdem-renddel egyesíttetett. Három osztálya volt: nagykeresztesek, parancsnokok és lovagok. Polgári származásuak a renddel a személyes nemességet nyerték. 1870 szept. 19. a lovagi osztály két alosztályra osztatott, egyúttal kimondatott, hogy katonai érdemek jutalmazására a rend mindegyik osztálya keresztezett arany kardokkal adományozható. Az 1892 aug. 11. rendelet szerint a rend öt osztályra osztatott, u. m. nagykeresztesek, csillagos parancsnokok, parancsnokok, tiszteletbeli keresztesek és lovagok. Azonkivül a renddel egy arany érdemérem egyesíttetett. Jelvénye aranyszegélyü, fehér zománcos nyolcágu kereszt, fehérzománcos kerek középpajzzsal, előlapján aranyszegélyü vörös karikában «Furchtlos und treu» aranyfölirat, ezen belül arany F. betü, hátlapján fehér alapon arany korona. Szalagja karmazsinvörös (fejedelmi személyeknél skarlátvörös) fekete szegéllyel.
az olyan szarvas, melynek agancsainak végén három ág van, tehát a tizenkettestől felfelé minden szarvas K.
(Goura coronata Flem.), a galambok rendjébe, a Gouridák családjába tartozó madárfaj. Szine kékesszürke, szárnyfedő és farktollain fehér harántszalaggal, fején legyezőformáju tollbóbitája van, innét a neve is. Csőre piszkosszürke, lábai vörösek. Hossza 75, szárnyhossza 38, farkhossza 26 cm. Hazája Új-Guinea. Állatkertekben tartják.