(chrolonogia), vagyis az időszámítás (l. o.) tudománya, a történelemben szokásos különböző időszámítási rendszereket ismerteti, hogy azoknak keltezéseit átszámíthassuk, s a történeti események sorrendjét a mai időszámítás szerint megállapíthassuk. A K. a középkori oklevelek keltének meghatározása folytán, mint a diplomatika (l. o.) fontos alkatrésze, a történetirásnak is nélkülözhetetlen segédtudománya; de mint önálló tudományt csak újabban kezdték művelni. V. ö. Knauz N., Kortan (1876; akadémiai jutalmat is nyert); Horvát Árpád, A diplom. K. alapvonalai (Budapest 1894); Torma J., Oklevelészeti naptár (Kolozsvár 1879).
(patologia), az a tudomány, amely az egyes betegségeknek megfelelő boncolástani és klinikai elváltozásokat általános szempontok szerint tárgyalja. A K. és a klinika közötti összefüggést a kisérleti K. adja meg, amely állatokon iparkodik a természetes viszonyoknak megfelelőleg különféle betegségeket létrehozni és azok fejlődését, lefolyását tanulmányozni.
aki valakivel egy és ugyanazon korban él, l. Coaetaneus és Contemporain.
névvel nevezik nálunk, különösen képviselőválasztásnál, azt, aki a jelölt számára minél több szavazat gyüjtésében fáradozik. Állítólag e szó spanyolból került hozzánk s először 1821. egy nógrádmegyei heves képviselőválasztás alkalmával jött forgalomba. V. ö. Kemény Zs., Korteskedés és ellenszerei (Kolozsvár 1843-44). L. még Cortes.
a. m. anakronizmus (l. o.).
kikötőhely Androsz (l. o.) szigetén.
(ejtsd: kortraik), franciául Courtrai, járási székhely és iparos város Ny.-Flandria belga tartományban, 4 km.-nyire a francia határtól, vasutak és a hajózható Lys mellett, amelyet csatorna köt össze a Scheldével és igy az É-i Franciaország csatornáival, (1890) 30,383 lak., len-, pamut-, selyemszövőkkel és fehérítőkkel, szappan- és dohánygyártással, cukorfinomítókkal és olajprésekkel; ez iparágak közül legfontosabb a csipke-, vászonszövés és lenfonás; mint vasúti csomópont élénk átmeneti kereskedést űz. A szép külsejü, nagyobbára egyenes utcákból álló város kiválóbb épületei a városháza a XVI. sz.-ból, számos szoborral, Guffens és Swerts képeivel; a szt. Mártonról elnevezett templom a XII. sz. végéről, Ny-i oldalán szép portáléval; a Boldogasszony temploma Van Dycknek egy oltárképével és az igazságügyi palota az új városrészben. Vank K.-nak több nép- és középiskolán kivül festő-, ipariskolája, muzeuma és nyilvános könyvtára. K.-t már a rómaiak idejében Cortoriacum néven ismerték. Ipara már a középkorban is jelentékeny volt. 1468. állítólag 6000 posztószövő dolgozott benne. 1302 jul. 11. itt volt azon hires ütközet, amelyet sarkantyus ütközetnek is hivnak és amelyben Szép Fülöpnek Róbert artoisi gróf és de Nesle connetable vezérlete alatt álló hadait Guy de Namur és Breidel meg Koninck brüggei céhmesterek keményen megverték. Az ütközet után az elsett francia lovagoktól mintegy 700 aranyozott sarkantyut szedtek össze. A franciák e vereségért 1382. állottak boszut, amikor is a Roosenbeeke melletti győzelmük után VI. Károly parancsára a várost fölégették. A franciák K.-ot még 1643., 1646., 1667., 1683. és 1744. foglalták el. 1814 márc. 31. Thielmann szász csapatait itt Maison francia vezér szétverte. V. ö. Köhler, Die Entwicklung d. Kriegswesens in der Ritterzeit (pótfüzet: Die Schlachten von Tagliacozzo u. Courtray 1893).
Károly Arnold, német költő, szül. Müllheimben, a Ruhr mellett 1745 jul. 5., megh. Bochumban 1824 aug. 15. Orvos volt és népszerü orvosi dolgozatokon kivül, melyek közt a legjobb Verteidigung der Alchimie c. műve (Duisburg 1789), csekély értékü kisebb költeményeket is irt. Érdemesebb költői mű: Leben, Meinungen und Thaten von Hieronymus Jobs dem Kandidaten (Münster 1780, új kiad. Lipcse 1867, és Kürschner, Deutsche National-Litteraturjában 140 köt.) c. komikus hőskölteménye.
l. Kórjel.
Felix, trieri püspök, született Wickerschweierben (Felső-Elzász) 1840-ben. A teologiát 1860-65. Innsbruckban végezte. Pappá szenteltetvén, 1866. a bölcselet, 1869. a teologia tanára volt Strassburgban. Később Münsterben francia hitszónok. Azután kanonok és főesperes. 1881 óta trieri püspök.