1. az állatöv első jele ^, mely a precesszió miatt ma már a halak csillagzatával esik össze; 2. csillagkép 22°-48° rektaszcenzió és 8°-27° északi deklináció között, 55 szabad szemmel látható csillaggal, melyek között a Arietis v. Hamal másodrendü. A g nevet viselő csillag szép kettős csillag. A csillagzatot már Eudoxus és Aratus is említi a Kr. e. IV. században s jelképe ama kosnak, mely az argonauták menetét okozta.
Benedek, XVIII. sz.-beli ferencrendi szerzetes és hires hitszónok. Egy ideig tábori lelkész volt, azután a váci, később a rozsnyói ház főnöke. Bőjti egyházi beszédeit e címmel adta ki: Juda és Jeruzsálem királya siralmas Szedékiás (Sjác 1773).
(Alsó-, Kesej), kisközség Szonok-Doboka vármegye dési j.-ban, (1891) 1171 oláh lak., vasúti megálló. Itt valaha a «Cohors I. Britanicus miliaria (civium Romanorum)» s egy más lovasosztály által védett Castrum volt. Az egykori Bocskay, utóbb báró Huszár és jelenleg gróf Esterházy Miguel-féle, s a nép által II. Józseffel is kapcsolatba hozott kastély falába innen jutott az a felirat, mely Torma Károlyt a Limes dacicus tanulmányozására indítá. A felirat szerint Gordianus császár alatt Kr. u. 239. Valerius Valentinus, Napoca (Kolozsvár) aedilise a Szamos mellékét a vallumon tuli (határtöltésen kivüli) új adóösszeirás alá vevén, Nemesisnél, Alsó-Kosályon mulatása alatt oltárt szentelt.
hajlítható vesszőkből font edély (l. Kosárfonás). Kardoknál a vívó markát védő fémpántok v. fémrudacskák.
esztenázás, állítás v. fektetés, a trágyázásnak ama módja, mely szerint a birkákat a megtrágyázandó földön tovavihető rácsok v. esztenák (l. o.) között éjjeleztetik és deleltetik, miközben elhullatott ürülékeikkel a megfektetett területet megtrágyázzák. A K. tavasztól őszig terje s főelőnye az, hogy a trágyázásnak legkevésbbé költséges módja, mely rendszerint a majortól legtávolabb eső és nehezen megközelíthető földeken nyer alkalmazást. Hátránya az, hogy kivált esős időben a gyapjut megtámadja; ezért csak közönséges juhoknál alkalmazzák. Hatása attól függ, hogy a birkák a rácsok között bizonyos helyen meddig hagyatnak meg, de tekintve, hogy a juhtrágya a gyorsan ható trágyákhoz tartozik, egy-két évnél nem terjed tovább. Megfelelő K.-nak tekinthető, ha 5-6000 drb birkának egy napi ürülékei kerülnek egy-egy katasztr. holdra, vagyis 100 drb juh 50-60 nap alatt kosarazhat be egy hold földet.
az az ipar, mely kosáráruk készítésével foglalkozik. Nyers anyagok ebben az iparágban a különböző fűzfélék, az espartófű, pálmalevelek, rotangág, piassave, szalma, lúc- és jegenye-fenyőfája, boróka, a nyár, mogyoró és más puhább fák forgács alakjában. A K.-nál szereplő fűzfélék a következők: a kecskefűz (Saixl caprea), a kosár- v. kötőfűz (Salix vmininalis), a cigolyafűz (Salix purpurea és a Salix purpurea viminalis), a mandulafűz (S. amygdalina), a parti fűz (S. helix) stb. E fűzfélék legjobban szeretik a televényfölddel kevert agyagot termőföldnek, mint az folyók és patakok mentén gyakran találni. Jó a homokos agyag is, ha ez humusszal is át van hatva. Turfás talaj csak ugy jó erre, ha 20-25 cm. mélységben agyag fordul elő. A füzeseket dugványok útján szaporítják. A dugványvesszőket télen, v. két hóval dugás előtt decemberben (v. januárban) kell metszeni és február hó végéig nedves helyen, p. pincében kell tartani. A dugványvesszők egyévesek legyenek és 15-25 cm. hosszaságuak. Ültetésnél a dugványok 35-38 cm. hosszanti és 12,5-15 cm. sortávolságban legyenek egymástól. Jó talajban ezek a távolságok kisebbek is lehetnek. Függ a távolság még a fűz fajától is. A talaj előkészítése 2-3 ásó mélységre való fölásásával ősszel történik. Ajánlatos a sorokat délkelet-északnyugati irányban venni, a füzeseket öntöző-árkokkal ellátni, melyek a májusi fagyok hatását ellensúlyozzák, száraz nyáron pedig a fűz fejlődését előmozdítják.
Az első vágás a második évben történik; ennek a vesszei azonban még hasznavehetetlenek. A metszés levélhullás után kezdődik és tart nov.- febr.-ig. A hajazandó fűzvesszőket ez időszak elején v. végén metszik, hogy az ilyenkor bennük levő nedvesség a hajazást megkönnyítse. Azután csomókba kötve egymáshoz támasztva gúlákba v. falhoz állítják. Hajazás előtt e csomók alsó végét 50 mm.-nyire vizbe teszik és rügyezésük idején lehámozzák. A hajazás a hámozóval, egy nyitott rugós karikával történik, melyet szöggel asztalra megerősítünk. A végleges tisztítást más, fából való szerszámmal végezzük. Késsel nem szabad a vesszőket vakarni, mert ezzel a fát megsértjük. Hámozás után száraz földön 20-25 mm. vastag rétegekben kiterítjük és a napon szárítjuk. Hámozásnál mai nap már különleges készülékeket is használnak a haj meglazítására. Ez a készülék két szorosan egymáson fekvő kaucsukkal bevont hengerből áll, melyek változó sebességgel forognak és gyakran egyikök még tengelyirányosan el is tolódik. Ezen a készüléken egy a hengert forgató és két berakó munkás óránkint 5000 drb vesszőt képes «megnyúzni». Szárítás után a vesszőt szükség szerint 2-4 részre fölhasítják. E célból előbb késsel behasítják annak alsó végét, majd a hasogatóval szétrepesztik végig. Most már ezt is gépen végzik. A vessző behúzására két kaucsukhenger, azok széthasítására pedig ezek mögött egy a hasítókésekkel ellátott késtartó áll, melynek ď Ů v. + keresztmetszetü késeihez a hengerek a vesszőket odaszorítják. A hasítványok szabálytalan keresztmetszetükkel fonásra nem alkalmasak, és ezért szükséges ezeket azonos keresztmetszetre hozni, mi gyalugépen történik. Lehet ezt egy a kosárfonó padján megerősített vonókésforma gyalun, de külön önműködő gyalugépen is végezni. Ez utóbbi gép szintén kaucsuk hengerpárból és ezek mögött álló félszántu késből van összetéve, mely utóbbi a hasítványt azonos vastagságra gyalulja. Egy másik hasonló gép végre a hasítványt azonos szélességre készíti. Ha a hasítványnak külön alaku keresztmetszetet akarunk adni, akor az első gyalugépbe megfelelő alaku késeket fogunk be. Ily módon készítjük elő a kötőanyagot. Sok helyen erre specialisták vannak, akik csakis a nyers anyag félkésszé való gyártásával foglalkoznak, ugy hogy a kosárkötő ezt már használható állapotban megkapja.
Kosárkötés alkalmával a munkások négyenként-hatonként egy 100-110 cm. átmérőjü kerek asztal körül ülnek, mely megfelelő számu körszelvényre föl van osztva, közepén vizestállal, az azstal fölött pedig a 180 cm. magasságban levő fonóanyag tartóval és itt dolgoznak a már előzőleg áztatott vesszőkkel, azokat egy a kosár alakjának megfelelő fűz- vagy nyárfamintára ráfonva. A fonás megkezdésekor a munkás magának először erősebb vesszőkből, gyakran fapálcákból, vázat készít, melynek egyes vesszei a kosár bordáit alkotják. A fonásnál ezek a bordák a szövetek láncát, a fonóvessző pedig a szövet vetőlékét képviseli. A kosárfonó kötései is hasonlóan a szövésnél használtakhoz, a legkülönbözőbbek lehetnek, de leginkább vászonkötésüek. Rotang nádból font tárgyaknál a nádat gyakran tűz (faszénparázs v. szeszláng) fölött meg kell hajlítani. A finomabb kosáráruknál nagy szerepet játszanak még a fölszerelési anyagok is, mint «vasalások», szövet- és paszonyáruk. Első helyen áll az egész világon a francia kosáripar, majd a német Lichtenfels és környékén levő. Ausztriában a bécsi technologiai iparmuzeumban tartott tanfolyamok és számos tanműhely létesítése folytán ez az ipar most már szintén igen magas fokon áll. Hazánkban, melynek számos vidéke predesztinálva volna ezen ipar űzésére, még mindig csak kezdetleges állapotok vannak e téren. Mindössze van, Horvát-Szlavonországokat is beleszámítva, 523 önnáló mester, 30 családi kisegítővel, 236 segéddel, 178 tanonccal, 7 munkással, 4 napszámossal és 2 szolgával; az összes alkalmazottak száma 457. Nagyobb jelentősége van mint házi iparnak, mellyel az 1890-iki iparstatisztika szerint kereset céljából 1309 egyén foglalkozik állandóan, mig azoknak száma, kik ezzel nem rendszeresen foglalkoznak, több ezerre rúg. Finomabb kosáráruink szükségletét mostanában leginkább Csehország födözi. L. még Házi ipar.
v. kötő fűz (növ., Salix viminalis), bokros, sűrün növő fűzfaj. Levele szálas, hosszan kihegyezett, a visszája szép ezüstmolyhu. (L. a Cserzőnövények képmellékletén.) Nálunk vadon nem a leggyakoribb, de most partra v. árok mellé sokfelé ültetik. Vesszeje karcsu, ágatlan, szívós és hajlékony. Lehámozott kérge cserző szer.
l. Iparoktatás és Kosárfonás.
l. Kosárfonás.
sekély vizeken való átkelésre a katonai utászok hídpillérekül súlyos anyagokkal megrakott sánckosarakat (l. o.) használnak s az igy épített hídat K.-nak nevezik.