(gör.) a. m. világleirás; a világegyetem látható részeinek leirása, tehát az asztronomia és geográfia deszkriptiv tudománya. Irodalma tehát e két tudomány leiró részleteinek irodalmával esik össze.
(gör.), a világegyetemben ható erők s a benne nyilvánuló törvények összességének tana. Magában foglalja tehát az asztronomia és geográfia - helyesebben geofizika - exakt tudományu részeit, sőt magát az általános fizikát is. Nagy terjedelménél fogva mai nap a K.-nak egészében külön irodalma nincs, ez a benne foglalt egyes tudományoknak irodalmából tevődik össze. Régebben azonban számos kozmologiai munkával találkozunk; ilyen Wildeburg, Einleitung in die physisch-mathematische K. (Gotha 1776); Wünsch, Kosmologische Unterhaltungen (Lipcse 1780) és különösen Lamberg, Kosmologische Briefe (Augsburg 1761). Nálunk különösen Pasquich volt ez irodalom termékeny képviselője.
l. Isten.
(gör.) a. m. világpolgár (l. Kozmopolitizmus). - K., a botanikában és zoologiában az az állat és növény, amely akármelyik földrészben elterjed és megél.
(gör.) a. m. világpolgárság, kozmopolita az az ember, akinek érzelmei és érdekei számára a haza kicsiny, aki ennélfogva az egész világ, maga az emberiség céljait és érzelmeit tartja szem előtt s ezektől vezéreltetik cselekedeteiben.
(gör.), több különböző vidék képeinek egyesítése, melyek nagyító üvegen, mesterségesen világításnál nézve, csaknem természetes nagyságban látszanak.
(gör.), eredetileg díszt, rendet jelent; ennek alapján a görög filozofiában a rendezett világot, a világrendet. (L. Világ.) Humboldt Sándor e címet adta nagy munkájának, melyben a világról való ismereteinek egységes képpé akarja összefoglalni. Ennek analogiájára az ember - kis világ, mikrokozmosz s ezzel ellentétes a nagy világ - makrokozmosz.
(gör.), szokatlanabb jelzése a panteizmusnak, mely szerint Isten és a világ egy.
Tivadar, pedagogus, szül. Erzsébetvároson 1853., megh. Budapesten 1895 márc. Az egyetemi éveket Budapesten végezte, ugyanitt tette le a középiskolai tanári vizsgálatot. 1874. tanársegéddé lett a műegyetemen s innen nevezték ki 1875. a polgári iskola tanítóképző intézethez a természetrajz rendes tanárává. Az országos tanszermuzeumnak a hetvenes évektől fogva titkára volt s e téren is érdemes munkát végzett. Irodalmi munkássága teljesen össze volt forrva közéleti munkásságával. A Girókútival együtt irt természetrajzi műve (A fák alak- és fejlődéstana) s a Schubert Állattanának átdolgozása, mely kétszer akkora lett, mint az eredeti: tanári működésére vezethetők vissza. A Hallerrel készített Hármas Gyüjtemény, Polgári Iskolai természettudományi felszerelések a tenszermuzeumi rovathoz tartozik, épp ugy a méhészeti emlékkönyv a méhészeti társaságban vitt szerepéhez. Van több népiskolai tankönyve is, mint Első oktatás a természetrajzban (Kuttner után); Egészségtan (dr. Széll művének átdolgozása).
város és püspöki székhely Monasztir török vilajetben, 20 km.-nyire Szerfidsétől, mintegy 10,000, nagyobbára görög lakossal, dohány-, bortermeléssel, méh- és selyemtenyésztéssel; bőrkészítéssel.