György, német iró és dramaturg, szül. Nonnenhornban, a Bodentó mellett 1819 márc. 21. Az augsburgi jezsuita kollégiumból megszökött. Münchenben filologiát és jogot tanult. 1845. Lipcsébe ment, ahol 1849. a Mediceer címü 5 felvonásos drámájával kezdte meg irói pályafutását. Gyors egymásutánban irta meg többi drámáit. Heinrich IV. v. Frankreich, Des Künstlers Weihe, George Washington stb. Mint hivatásos dramatikust 1872. a karlsruhei udvari szinházhoz nevezték ki igazgatói minőségben, de 1873. elvesztvén állását, Mannheimba, majd Bécsbe, innen Drezdába ment. Sok dramaturgiai tanulmányt adott ki. Meine Erlebnisse als Hoftheaterdirektor, Der Verfall der deutschen Schaubühne u. die Bewältigung der Theaterkalamität (Lipcse 1880) stb. A jezsuiták ellen is adott ki egy művet. Deutsche Antwort, auf welsche Projekte. Enthüllungen über die Palastrevolution im Vatikan stb. (Stuttgart 1870).
l. Húgykő.
Valamely adott szám K.-e az a szám, mely a harmadik hatványra emelve az adott számot adja. P. 8-nak K.-e 2, mert 23 = 2´2´2 = 8. Jele 3Ö8 L. Gyökvonás.
(Mayar-, Kubles), kisközség Szolnok-Doboka vmegye szomosújvári j.-ban, (1891) 1141 oláh és magyar lakossal.
Valamely test térfogatának megméréséhez bizonyos térfogatot egységnek kell felvennünk. Térfogategységül szolgál oly kockaalaku test, melynek éle a hosszegység, egy méter, egy deciméter, egy centiméter, egy láb stb. A test térfogatának mértékét K.-nek mondjuk. A K. egysége lehet egy köbméter, köbdeciméter stb. (l. Köbméter). Midőn valamely test térfogatát akarjuk megtudni, akkor azt kell kiszámítanunk, hogy hányszor nagyobb az illető test térfogata, mint a mértékegységül fölvett K. A K.-et némelykor ürmértékül is használják. L. Ürmérték.
a köbmérték egysége és értünk rajta egy oly kockaalaku test térfogatát, mely kockának minden éle egy méter. A K. szó kiirása helyett elfogadott szokás m3-t irni. Egy K. feloszlik 1000 köbdeciméterre vagy literre, egy köbdeciméter = 1000 köbcentiméter és egy köbcentiméter = 1000 köbmilliméter. Egy K. = 31,66695 köbláb.
(növ.), l. Diospyros.
kisközség Hunyad vármegye vajdahunyadi j.-ban, 540 lakossal. A helységből fel a Magura-tetőre vezető ösvény mellett jellegzetes őskori cserepek találhatók. Ugyancsak a Magura gerincén a Farset (Bükkös) erdő felett találtuk meg a nép által pincének nézett római kőbányákat. Ugyaninnen egy kis nimfa-szobor feje, márványból, a dévai muzeumban található. Az idevaló mészmárga kitünően munkálható kedvelt anyag volt, melyet a római telepekhez Várhelyig, fel egészen Gyulafehérvárig használtak s mely kőfajtát a dákok is értkesíteni tudták. A falu lejtőle a Gredistye határrészen találjuk a római település nyomait. A dévai aranyvárral kapcsolatos három tündér mondája némely verzió szerint K.-ra vonatkozik. A Martinuzzi kincstárában talált számos Koron-aranyat állítólag itt lenn a Sztrigy partján egy kidőlt fa nyomában találta egy halászgató oláh. Hajdan Boldogasszonyfalvának hivták s itt, mint a Hátszeg mellékén, a havasi juhászattal kapcsolatos juhvásárok tartatnak folyvást. Tavaszi «kalkuk» vásárja (szt. György nap körül) a juhok felhajtásának kezdetét jelenti s messzi földről látogatják a juhvásárlók.
(növ., Cyathus Hall.), pohár- v. kosárkaalaku gomba a hasas gombák családjában; öblében lencseforma apró termések (peridiolum) kurta nyélen nőnek. Elég nagy, száraz és maradandó, korhadó fán v. a földön seregesen nő.
1. K., nagyközség Bihar vmegye székelyhídi j.-ban, (1891) 1343 magyar lakossal. - 2. K., kisközség Esztergom vmegye párkányi j.-ban, (1891) 1884 magyar lakossal; van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.